Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Mi az a TDK és mit nyerhet, aki belevág? – interjú Dr. Mitev Ariel Zoltánnal, a TDK elnökével

Interjúnkban Dr. Mitev Ariel Zoltánnal, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács elnökével beszélgettünk

Él benned a tudományos kíváncsiság és keresed a dolgok miértjét? Szeretnél kreatív környezetben kutatni és egy gondolkodásra késztető, önfejlesztő folyamat részese lenni? Akkor a Tudományos Diákköri Konferencián a helyed! Interjúnkban Dr. Mitev Ariel Zoltánnal, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács elnökével beszélgettünk az elmúlt évek corvinusos TDK eredményeiről, a jelentkezés menetéről és arról, hogy milyen is egy jó kutatási téma.

Budapesti Corvinus Egyetem

 

Nemcsak akadémiai pályán érdemes TDK dolgozatot írni


Hogyan vehetnek részt a hallgatók a tudományos életben? Erre lehetőség a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK), ahol a hallgatók saját kutatást végeznek és ebből dolgozatot írnak, a konzulensek, valamint a bíráló bizottság visszajelzései pedig a fejlődést biztosítják. Dr. Mitev Ariel szerint „a TDK a hallgatók tudományos munkájával kapcsolatos legfontosabb tevékenység, egy mentorálási folyamattal támogatott önmegvalósító lehetőség annak megmutatására, hogyan lehet kreatívabban, tudományos módon gondolkodni.” A verseny nemcsak az akadémiai pályára készülőknek ajánlott. „Most már a munkaerőpiacon azt keresik, hogy mi az az extra, a saját hozzáadott érték, amit a jelentkező létrehozott. Jó diplomája sokaknak lehet, de fontos, hogy ezen túl mivel tűnik ki valaki” – érvelt Dr. Mitev Ariel.

Az egyetemen az egyik legfontosabb lehetőség a kitűnésre a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK). A verseny tudományterületenként, illetve szekciónként indul és itt választják ki a legjobb munkákat, amelyek továbbjutnak az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK).

A TDK írása összetett folyamat, kiváló fejlődési lehetőségekkel. Dr. Mitev Ariel szerint „a TDK elsősorban egy intenzív, kreatív és innovatív, alkotó folyamat, melynek során a tudományos gondolkodás egyéni és csoportos szinten is fejlődik. A tudományos gondolkodás egyrészt magasabb szintű absztrakcióval jár együtt, másrészt pedig az elméletnek és a módszertannak egy olyan kreatív ötvözetét jelenti, amivel fejlődik többek között a tudományos problémák felismerésének és beazonosításának készsége, az írás-, a prezentációs- és a problémamegoldó készség, a kreatív, többszempontú látásmód, valamint a stratégiai gondolkodásmód is.”

A fejlődésben a kapcsolatépítés is segít. A különböző szakirányoknál kialakultak már különböző műhelyek, munkacsoportok, amelyeket oktatók, mentorok szerveznek. Ezekhez szintén lehet kapcsolódni. „Azzal, hogy sok emberrel dolgozol együtt és sokfajta gondolkodásmódot megismersz, saját magad is fejleszted – de ehhez kell, hogy valaki ezt akarja – szükséges tehát az elköteleződés és a bevonódás, az, hogy szeresd ezt csinálni és érdekeljen a kutatási téma. Akkor majd fog jönni a flow is. A jó kutatási téma olyan, mint egy jó párkapcsolat – mindig rá gondolsz és jól megértitek egymást” – fejtette ki Dr. Mitev Ariel.

Leendő vállalkozóknak is lehetőség a TDK, hiszen születnek dolgozatok pragmatikus témafelvetésből is, ráadásul minden dolgozatban be kell mutatniuk a gyakorlati alkalmazhatóságot is. „A cél az, hogy minél több olyan munka szülessen, amit meg lehet a gyakorlatban is valósítani. Cél az is, hogy ne maradjon abba a folyamat a TDK dolgozatok beadásával, hanem vigyék tovább a hallgatók az adott témát – akár publikációk írásával (egyénileg vagy a mentorokkal közösen), akár OTDK-n való részvétellel, vagy olyan vállalkozások vagy üzleti megoldások létrehozásával, amelyeket a TDK alapján születtek” – mondta Dr. Mitev Ariel.

Mindemellett nagyon fontos Dr. Mitev Ariel szerint, hogy a TDK során pozitív tudományos élményt szereznek a hallgatók, tudományos párbeszéd alakul ki a mentorokkal és a szerzőtársakkal, valamint lehetőségük van bekapcsolódni valamely tudományos közösségbe a tanszékeken, intézetekben, kutatócsoportokban. Látják, hogy mit is csinál egy kutató, milyen feladatai vannak, ami nem mindenkinek egyértelmű, hiszen legtöbbször csak oktatóként ismerik meg őket. „A tudományos munka, a kutatás folyamata, sokszor egyszerűen nem látszik, így mind a folyamat, mind pedig az eredmények láthatóvá tétele lényeges.”

Továbbtanulási szándékkal rendelkezők között is előnyre tesz szert az, aki részt vett TDK-ban, mivel amellett, hogy munkáját szakdolgozatként is leadhatja, többletpontot is szerezhet vele mester-, illetve a PhD jelentkezés során.

 
Ismerd a határidőket, de gondolkodj előre!

A TDK évet október elején nyitják meg, innentől kezdve már érdemes gondolkodni a témán, hiszen a regisztrációs időszak végétől a dolgozat leadásáig csupán néhány hét áll a hallgatók rendelkezésére, vagyis érdemes idejében nekifogni és az ütemezést előre megtervezni. Októbertől a hallgatóknak felkészítőkön is részt vehetnek, amelyek általános kedvcsinálóval kezdődnek, majd márciushoz közeledve egyre fókuszáltabbá válnak (például hogyan kell jó kutatási kérdéseket megfogalmazni, hogyan lehet minőségi forrásokat találni, milyen a jó prezentációs technika és hogyan kell a megfelelő módszereket kiválasztani és alkalmazni). A tudományos műhelyek maguk is szerveznek koncentrált, téma- és módszerspecifikus felkészítőket. A közösségiesedést Neszveda Gábor által vezetett TDK Klub, valamint az ott hirdetett rendezvények is segítik.

A téma alapján elkezdődhet a mentorválasztás folyamata, melyhez segítséget nyújt a TDK honlapja, ahol az intézetek és a tanszékek által meghirdetett szekciók mellett fel vannak sorolva, a szekciótitkárok és az egyes tématerületeken belül választható konzulensek nevei is.

„A témaválasztás előtt is meg lehet nézni a honlapot, de jobb, ha már van valami, ami érdekel minket és az alapján keressük fel az oktatót. Adott esetben nyugodtan lehet új ötletekkel is előállni, hiszen az, ha a hallgató tud kezdeményezni, már egy tudományos érettséget feltételez” – mondta Dr. Mitev Ariel.

Mitől lesz jó egy kutatási téma?

A legtöbb kutatási témát a tudományos kíváncsiság szüli, ha látsz egy jelenséget és jó kérdéseket teszel fel. Ha nyitott szemmel jársz és meglátod azt, amit mások még nem vettek észre vagy nem olyan aspektusból tekintettek rá. A szakirodalmak áttekintése során kiderülhet, hogy hol vannak kutatási rések. Származzon a kutatási téma akár egy gyakorlati problémából vagy akár egy összetett jelenségből, a specifikáció kulcsfontosságú mindegyik esetben: konkrétan meg kell határozni, hogy mivel szeretnénk foglalkozni, mi tartozik annak elméleti hátterébe és milyen kutatást rendelünk hozzá. 

Minden, ami nem illeszthető bele a fókuszba, kihagyandó a dolgozatból, mivel a bírálók az elméleti összefoglalás minőségét és relevanciáját, a dolgozat fókuszáltságát, a módszerek pontos leírását, az elemzés színvonalát, valamin a kutatási eredményekből levont következtetéseket is értékelik.
A kutatási kérdéshez relevánsan kapcsolódó irodalomösszefoglaló minősége emiatt fontos tényező. Előnyt jelenthet, ha tartalmaz valamiféle kritikát, kreatív strukturálást vagy olyan szintézist, amely érdekessé teszi. Dr. Mitev Ariel hozzátette, érdemes az adott tudományterület elvárásait is figyelembe venni az írás során, mivel az is jelentőséggel bírhat.


A corvinusos TDK eredményekre méltán lehetünk büszkék

2020-ban 48 első, 45 második és 33 harmadik helyezést szereztek a corvinusos hallgatók, amely korrelál az ötven induló szekció számával és igencsak szép eredménynek számít. Hosszú évek óta nagyszerűen teljesít a Corvinus az OTDK-n is.

A hallgatók számára a legnagyobb díjazás, amelyben egyetemi keretek között részesülhetnek, a Hallgatói Tudományos Kiválósági Díj, amelyben idén 9 corvinusos hallgató részesült.
A díj odaítélése során az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács (ETDT) a hallgatók egész TDK-val kapcsolatos munkáját figyelembe veszi: tehát, hogy milyen helyezéseket értek el mind a TDK, mind az OTDK versenyeken. Mindezek alapján a hallgatók pontokat gyűjtenek és aki jobb helyezést ér el vagy több TDK dolgozatot ír, nagyobb eséllyel részesül díjazásban is.

A legmagasabb pesztizsű országos díj is, az OTDT által kiosztott Pro Scientia Aranyérem, amelynek odaítélésekor az OTDK-n elnyert helyezések, valamint más tudományos eredmények (pl. megjelent publikáció) is számítanak. Pro Scientia díjban csak a legjobbak legjobbjai részesülhetnek, éppen ezért óriási megtiszteltetésnek és elismerésnek számít. 2019-ben két corvinusos hallgatónak, Drabancz Áronnak és El-Meouch Nedim Mártonnak is sikerült kiérdemelnie ezt a megtisztelő díjat. A 2015-ős Pro Scientia díjazott Berezvai Zombor 2019-ben Roska Tamás tudományos előadói díjat is elnyerte.

A Tudományos Diákköri Konferencián indult dolgozatok maximum ötven százaléka kerülhet díjazásra. A TDK díjazottak és az OTDK-ra javasoltak listájában nagy az átfedés, de a szakmai bizottság dönthet úgy, hogy további munkákat is jelöl OTDK-ra, amennyiben azok megfelelnek a minőségi követelményeknek. Így például előfordulhat, hogy az a dolgozat, amelyik a TDK-n szoros versenyben ötödik helyezést ért el, az OTDK-n elsőként végez.

Ezen felül a szakmai zsűri minden szekcióban megnevezhet egy dolgozatot, amelyet Best Paper Díjra jelöl. A nyertesek kiválasztása a bizottság hatásköre, akik nemcsak a hallgatót, hanem az oktatót is oklevélben részesítik az eredményes közös munkáért. A Corvinus Egyetem indulói közül 2020-ban 11-en részesültek az adott díjazásban.

„És vannak továbblépési lehetőségek is. Ha úgy érzi a hallgató, illetve a konzulens, hogy ebből cikket lehetne írni, azt mindenképpen tegyék meg, megmutatva, hogy ez tényleg közös munka volt, valódi eredménnyel – ne csak beszéljünk róla, hogy valami történt, hanem mutassuk meg a kézzelfogható eredményeket” – tette hozzá Dr. Mitev Ariel.

Corvinus Ambassador Photos

  
Mint ahogyan a hallgatóknak, úgy a mentoroknak is lehetőségük van egyéni díjazásban részesülni.
 
Egyetemi keretek között Kiváló Mentori Díjat nyerhetnek azok, akik legalább 10 éves mentorálási vagy TDK szervezési tapasztalattal rendelkeznek. A díj odaítélése a Hallgatói Tudományos Kiválósági Díjhoz hasonlóan pontrendszer alapján történik, melyet az oktatók mentoráltjaik TDK-n és OTDK-n elért eredményei alapján gyűjtenek össze. Kiváló Mentori Díjban 9 corvinusos oktató részesült 2020-ban.

Emellett eredményes témavezetői tevékenységért országos díjazásban is részesülhetnek az oktatók. A Mestertanár Aranyérmet kétévenként, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia ünnepélyes záró rendezvényén adják át, maximum ötvennyolc oktató részére.
 
A Corvinus Egyetem oktatói közül 2017-ben hárman, Dr. Michalkó Gábor, Dr. Hofmeister-Tóth Ágnes és Dr. Nagy Beáta is Mestertanár Aranyéremben részesültek, továbbá a többszörösen díjazottak névsorában szerepel Dr. Chikán Attila, aki 1989-ben, majd 1993-ban is elnyerte a megtisztelő címet. A corvinusos TDK szervezésében és eredményessé tételében kiemelten elismerésre érdemes szerepet töltött be Dr. Wimmer Ágnes, korábbi ETDT elnök, aki Mestertanár Aranyéremmel is büszkélkedik.

A TDK aktuális határidőiről, szekciókról, valamint a díjazott hallgatókról és oktatókról a TDK honlapján lehet tájékozódni, amely az alábbi linkre kattintva érhető el.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Vágólapra másolva
GEN.:2021.07.29. - 22:58:10