Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Megújuló szakok, gyakorlati fókusz, nemzetközileg versenyképes egyetem

Kezdetét vette múlt héten az az online előadássorozat, melynek során részletesen bemutatkoznak a Corvinus Megújulás Projektek egyes területei. Elsőként az egyetem oktatásfejlesztési, szakfejlesztési folyamatának eddigi eredményeit és további lépéseit ismertette Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes szerda délután.
Corvinus Ambassador Photos 
Önök most nem látják, de itt ülnek az asztalom körül a dékán kollégák is, hiszen a szakfejlesztési folyamat egy csapatmunka, melyet a dékán kollégákkal együtt koordinálunk, irányítunk” – ezekkel a szavakkal indította előadását Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes, mielőtt bemutatta volna az oktatásfejlesztési projekt eddigi eredményeit és további lépéseit az online hallgatóságnak.
Elsőként arra tért, ki, hogy a projekt során miként építettek a Corvinus ezen a téren megfogalmazott missziójára és víziójára. A misszió egyik kiemelt pontja szerint a Corvinus Egyetem olyan szakembereket akar képezni, akik a jövő értelmiségét alkotják, nemzetközi szintű tudással és tapasztalattal rendelkeznek, ám azt lehetőség szerint itthon, a nemzet érdekében kamatoztatják.
Az oktatási vízió első alapköve a versenyképesség: építünk arra, hogy a képzéseinkkel már eddig is vezető szerepet játszottunk a hazai gazdasági-közgazdasági-társadalmi képzési területen, ám ezt a kiemelt fontosságú szerepkört nemzetközi szinten is szeretnénk erősíteni – fogalmazott a rektorhelyettes.
A vízió második pontja a minőség, vagyis, hogy továbbra is a legkiválóbb hallgatókat veszi fel az egyetem, akiknek magas szintű oktatást biztosít. „A harmadik pont a tehetségmenedzsment, melynek során a kiemelkedő hallgatók számára olyan támogatásokat nyújt az egyetem, hogy tehetségük leginkább kibontakozhasson” – mutatott rá Szabó Lajos.

Budapesti Corvinus Egyetem 
Innováció és kockázatvállalás

Hogy a fenti víziót megvalósíthassa az egyetem, ahhoz innovációkra van szükség, az innovációk bevezetéséhez pedig elengedhetetlen a kockázatvállalás. „Nem riadunk vissza az innovációtól, mind a képzési programokat, mind a képzés tartalmát és módszertanát illetően” – emelte ki Szabó Lajos, majd rátért az oktatási elveket és struktúrát, illetőleg a szakokat érintő konkrétumokra. Az oktatásfejlesztési projekt első lépéseként áttekintették az oktatás működését az egyetemen, különös tekintette a bolognai rendszerre. Az ennek során szerzett egyik legfontosabb felismerés az volt, hogy az alapszakok túl szerteágazók, sokfélék és specifikusak.
Ez a felépítés túlságosan korán állítja választási kényszer elé a mai tizennyolc éveseket” – mutatott rá Szabó Lajos.
A rektorhelyettes szerint egy további fontos probléma, hogy nem mindig kapcsolódnak egymáshoz megfelelően az alap- és mesterszakok, és nem is minden esetben harmonikus az átmenet, valamint előfordulnak redundanciák is. Összességében elmondható, hogy a szakok többségét annak idején még nem egy egységes kompetenciafejlesztési rendszerben hozták létre, márpedig ma már a hallgatói kompetenciák meghatározása és mérése fontos elvárás a munkaadók részéről.

Ez volt tehát a kiinduló állapot, ehhez képest határoztak meg új célokat az oktatásfejlesztés során. Az alapszakok esetében kevesebb, átfogóbb alapképzés indítása a cél, a korábbi 13 alapszak – melyből 6 angolul is elérhető – helyett a cél 8 alapképzés, még kiemeltebb angol fókusszal. A mesterképzéseink ellenben igazi specialista szakok lesznek, melyek közül egyre több angolul is, vagy pedig csak angolul indul. Emellett rövidebb, egyéves mesterszakok is indulnak ott, ahol ez indokolt. A szakirányú képzések között fontos cél az angol nyelvű képzések erősítése, 5-8 szak angol nyelvű indítását is tervezik, valamint a piaci igényekre reagálva a rövidebb programok is nagyobb szerepet kaphatnak.

A fentieknek megfelelően a szakfejlesztések négy pont köré csoportosulnak: az egyik a hallgatói kompetenciafejlesztés, ehhez kapcsolódóan pedig a kimeneti kompetenciák meghatározása, vagyis, hogy mit vár el a munkaerőpiac, ezáltal pedig az egyetem egy végzős hallgatójától. „A hallgatói tevékenység és hallgatói tanulás kerül a középpontba, nem pedig az, hogy a tanár mit akar leadni” – fogalmazott Szabó Lajos. A másik fontos dilemma, hogy milyen nyelven folyjon a képzés, ezt a szak tartalmának és orientációjának megfelelően alakítják ki.

Budapesti Corvinus Egyetem 
Az alapozás után jöhet a kiteljesedés

A szakfejlesztési projekt első eredményei már a gyakorlatban is megvalósultak, ezek közé tartozik az idén megújított alkalmazott közgazdaságtan alapszak, a közgazdasági elemző mesterszak, a nemzetközi gazdálkodás alapszak, valamint az Executive MBA szakirányú továbbképzés. Előbbi kettőnél a haladó elméletek és azok gyakorlati alkalmazása került a középpontba, mindkettő angolul és magyarul is elindult. A nemzetközi gazdálkodás alapszak idéntől már csak angolul hallgatható, ami nemzetközileg is versenyképessé és vonzóvá teszi a szakot, melynek során a hallgatók legalább egy félévnyi külföldi tanulmányokat is folytatnak. Az Executive MBA a Corvinus, a Maastricht School of Management és a SEED közös együttműködésének eredményeként pedig egy nemzetközi szinten is mérvadó, élenjáró vezetőképzéssé fejlődött.
Az elején az a vád ért minket, hogy nagyon zártak a teamek, ahol a fejlesztések zajlanak, azonban bizonyos mérföldköveknél mindig kinyitottuk az ajtót és meghallgattuk az akadémiai kollektíva véleményét – nyújtott bepillantást a fejlesztés folyamatába a rektorhelyettes, aki azt is elmondta, hogy a kollégáktól kapott visszajelzéseket is beépítették a folyamatokba. Hogyha azt gondolja valaki, hogy ezzel a négy képzéssel befejeződött a fejlesztés, nagyot téved – emelte ki, majd hozzátette, hogy előbb utóbb minden szakot meg fognak vizsgálni, újítani, illetve folyamatban van új szakok indítása is.
Konkrétumként említette a fejlesztési fázisban lévő PPE – philosophy, politics, economy, vagyis filozófia, politika, gazdaság – szakot, amely egy itthon egyedülálló interdiszciplináris angol nyelvű alapszak lesz. Ezután rátért a legfontosabb, szintén hamarosan megújuló alapképzés, a gazdálkodási és menedzsment átalakítására, amely az üzleti területen, a széttagolt alapszakok helyett mintegy integráló alapszak jelenik majd meg a jövőben. Ebben fog ötvöződni a korábbi emberi erőforrások, kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás, valamint a vidékfejlesztési agrármérnök alapszakok tudásanyaga is.
Az alapképzés legyen valóban alapozó ismeretet, szemléletmódot és képességeket fejlesztő képzés, de a valódi kiteljesedés a mesterképzésen jöjjön – fogalmazott Szabó Lajos.
De nemcsak csökkentik az alapszakok számát, újakat is indítanak. Ilyen lesz a tervek szerint a jelen fontos trendjére, az adattudomány szerepének erősödésére reagáló Data Science alapszak. Természetesen mesterképzés területen is zajlottak a szakfejlesztések, várható a jövőben a viselkedéselemző, a nemzetközi fejlesztés, valamint a politikai gazdaságtan mesterszakok indulása. Ezek a szakok mind-mind különböző fázisban van, akadnak, amelyek még minisztériumi engedélyre várnak, de olyanok is, amelyeket már a szenátus is elfogadott, és akár a következő tanévben elindulhatnak. A szakirányú továbbképzések közül a projektmenedzsment szakirányú továbbképzést emelte ki a rektorhelyettes, melyhez kapcsolódóan akkreditált projektmenedzsment vizsgaközponttá is szeretne válni az egyetem.

Szabó Lajos kitért az elkövetkező időszakban előttünk álló fejlesztésekre is, melyek közül kiemelte a pénzügy és számvitel, a gazdasági informatika alapszakok, a vezetés és szervezés, a vállalkozásfejlesztés, valamint a diplomácia mesterszakok, valamint a Full-time MBA, az ellátási hálózatok, az energiagazdálkodás és a közbeszerzés szakirányú továbbképzések megújítására vonatkozó szándékot.

Budapesti Corvinus Egyetem 
Kevesebb vizsga, több gyakorlati feladat

Mintegy zárszóként a hallgatók értékelési rendszerének átalakítására is kitért. Általános szemléletváltás jellemzi ezt a területet is, a jövőben az erre alkalmas szakokon kisebb lehet a vizsgák szerepe, a tanmenet inkább a folyamatos munkát preferálja majd a problémaalapú gondolkodás jegyében. Ugyanez igaz lesz a szakdolgozatokra is, ahol az új szemléletmód szerint már nem csupán egy végső, elkészült produktumot, hanem a teljes folyamatot, az évközi projektmunkákat egészében értékelik majd. Ez a struktúra egyébként a megújított alkalmazott közgazdaságtan alapszak esetében már meg is valósult.

Szabó Lajos rektorhelyettes előadásának végén a közönség is kérdezhetett. A nézői kérdések között elhangzott, hogy mégis miben más a Corvinus gyakorlatorientált programja, mint más egyetemeké, hiszen a legtöbb egyetem ma már hasonló személetet képvisel.
Azt gondolom, hogy több szempontból is erősek a Corvinus gyakorlatorientált képzései. Például olyan meghatározó gyakorlati szakembereket hívunk meg előadóként, akiktől méltán leshetnek el a hallgatók mesterfogásokat.
Ezen túl egyre több tárgy esetében jelennek meg a nagyobb projektmunkák, amikor a hallgatóknak egy valós gyakorlati problémára kell megoldást kínálniuk. „Ez a problémaalapú megközelítés igazi corvinusos specialitás, sajátosság” – fogalmazott a rektorhelyettes.

Szintén nézői kérdésre válaszolva elmondta, hogy az alapképzésen résztvevő hallgatóknak körülbelül az egyharmada marad mesterképzésre a Corvinuson, amin mindenképp javítani szeretnének, és az előadás korábbi részében taglalt folyamatok, az oktatás innovációja, az oktatók leterheltségének csökkentése, az oktatók mentori szerepének erősödése mind-mind ebbe az irányba vihet. „Eddig az oktatók elsősorban arra koncentráltak, hogy oktassanak és tanítsanak, arra a fajta mentorálási vagy tanácsadási rendszerre, amit szeretnénk bevezetni, arra sem idő, sem erőforrás nem volt korábban.

Szeretnénk, ha ez megváltozna és rendszerszinten indulna diskurzus az oktatók és hallgatók között, ahol az oktatók nemcsak tanítanak, hanem irányt mutatnak, lámpásként is szolgálnak a fiataloknak.” Szabó meggyőződése, hogy ezen az úton haladva lehet igazán megmutatni a hallgatóknak, mennyivel magasabb kezdőkeresetre és komolyabb karrierlehetőségre számíthat az, aki elvégzi a Corvinus valamelyik mesterképzését – akár a versenytárs egyetemekhez viszonyítva is. Annak érdekében, hogy a külföld se legyen ezen a téren akkora elszívó erő, aktívan dolgoznak a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszer kialakításán. „Miközben kínálunk a hallgatóknak itthon egy stabilitást, megadjuk a külföldi tanulás lehetőségét is.”

Az utolsó két kérdés az oktatók támogatásának kérdéskörét firtatta, amire Szabó Lajos elmondta, hogy a fejlesztésekhez az oktatók is megkapják a megfelelő támogatást. Folyamatban van egy belső képzési rendszer kidolgozása, képzésekkel és tréningekkel a fókuszban, melynek a tervek szerint része lesz nem csupán az angol nyelvhasználat fejlesztése, hanem a külföldi tapasztalatszerzés támogatása is az oktatók számára.

A projektbemutatóról készült felvétel megtekinthető ezen a linken: https://bit.ly/2JIrQBu
Budapesti Corvinus Egyetem 
Vágólapra másolva