Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Megtartották az új tanév első Szenátusi ülését

Új specializációk Gazdálkodás és menedzsment szakon, keresztféléves önköltségek, új felvételi követelmények, doktori és tudományos diákköri szabályzatok, változó szervezeti és működési rend és docensi kinevezések – erről a hét napirendi pontról döntött a Corvinus Egyetem Szenátusa a tanév első ülésén.

Corvinus Egyetem épülete 


16 specializáció a Gazdálkodás és menedzsment alapképzési szakon

A Gazdálkodás és menedzsment alapképzési szak 2021 szeptemberében megújult formában indul, az átalakítás során pedig több népszerű szak is érintett lesz.

A megújult képzésbe integrálódnak többek között a TurizmusvendéglátásTurizmus és vendéglátás, a Kereskedelem és marketing, az Emberi erőforrások, valamint a Vidékfejlesztési agrármérnöki szakok is, amelyekmelyek a Szenátus által elfogadott 16 specializáció között jelennek meg.

Szántó Richárd, a Corvinus Alapképzésekért felelős dékánja szerint ezzel az átalakulással az egyetem legnagyobb szakja jön létre, közel hatszáz hallgatóval. Az első két év az alapvető, minden szakirányhoz szükséges ismeretekről szól majd, specializációt pedig az 5-6. félévben választhatnak a hallgatók.

Szántó Richárd hozzátette, a megújításon 18 fős csapat dolgozott Dr. Aranyossy Márta, szakfelelősvezetésével. szakfelelős vezetésével. A fejlesztés során szempontok voltak a hallgatói és, munkáltató elvárások és a nemzetközi trendek is, utóbbi esetében több, nemzetközileg elismert egyetemet is megvizsgáltak.

Dr. Kovács Erzsébet azon felvetésére, hogy mi lesz akkor, ha a hallgatók nem egyenlő arányban választják a specializációkat és emiatt bizonyos specializációk nem tudnak elindulni, Szántó Richárd úgy reagált: a húsz fős alsó korlát továbbra is megmarad, ugyanakkor irányított piaci mechanizmussal igyekeznek majd a hallgatókat az adott specializáció felé terelni, például felső létszámkorlát bevezetésével.

A specializációk az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vételi határozatának véglegessé válását követően indíthatók, várhatóan a 2021/2022.-22-es tanév őszi félévétől.


Változatlan keresztféléves képzési díjak, változó mesterképzési szakos felvételi követelmények

A Szenátus támogatta a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat módosítását, ennek értelmében a 2021 februárjában induló képzések díja nem változna a tavalyihoz képest. Bizonyos szakirányú továbbképzési szakokra korábban nem állapított meg díjat a Szenátus, mert nem mindegyik indult el. Az idei évben ez annyiban módosult, hogy minden képzés díját elfogadták annak ellenére is, hogy az indításról majd csak később döntenek a szakfelelősökkel egyeztetve.

A javaslatról a Kuratórium dönt, várhatóan 2020. október 1-jén.

A Szenátus véleményezte továbbá a mesterképzési szakok felvételi követelményeit is, minden szakon az egységes, 70 pontos rendszert alkalmazzák a jövőben. A mesterképzési szak felvételi követelményeiről a Hallgatói Követelményrendszer részeként a Kuratórium dönt várhatóan 2020. október 1-jén.


Új Egyetemi Doktori Szabályzat rögzíti a doktori képzések megújulását

A Corvinus átalakulásával a doktori képzések is megújulnak. Dr. Rostoványi Zsolt szerint ehhez „konzisztens szabályozási rendszerre volt szükség, ami újabb mérföldkő a tudományos utánpótlásnevelés területén”. A szabályozás értelmében a korábbi 7 doktori iskola fúziójával 4 doktori iskola jött létre, valamint kiemelt szerepet kapott az „iskolából műhely” szemléletmód is, ami a témavezetők szerepét növelte meg. Rostoványi Zsolt szerint fontos volt az egységesítés, ugyanakkor szempont volt, hogy az önállóság ne csorbuljon, és a diszciplináris különbségekhez is igazodjanak.

„A programot és koncepciót az Elnöki Testület már februárban elfogadta, ennek a jegyében készült a szabályzat” – tette hozzá Michalkó Gábor. A szabályzat 3 fő elemből áll, ezek a szervezeti átalakulás, a minőségbiztosítás és a tartalmi elemek. Fontos változás, hogy a tehetséges hallgatók akár az előírt 8 félévnél hamarabb is végezhetnek, ha teljesítik az előírt 240 kreditet. Emellett bevezették a cikkalapú disszertációt, így folyóiratcikkekből összefűzött portfólióval is kiváltható lesz a szakdolgozat.

A Doktorandusz Önkormányzat elnöke, Petrovics Nándor kiemelte: a szabályozást többkörös egyeztetési folyamat előzte meg, ahol a Doktori Kabinettel és az Egyetemi Doktori Tanáccsal egységben, közösen dolgozták ki a részleteket, amivel a Doktori Önkormányzat koncepcionálisan is egyetért.

A megújult Doktori Szabályzat elfogadásáról a Hallgatói Követelményrendszer részeként a Kuratórium dönt, várhatóan 2020. október 1-jén.

A Doktori Szabályzat mellett a Tudományos Diákköri Szabályzatot is módosította a Szenátus, amelyről Kajos Attila, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács titkára számolt be. Az új szabályzatra az Egyetem szervezeti átalakulása miatt került sor,volt szükség: megalakulnak a tudományterületi tanácsok, melyek a kari testületekhez hasonlóan fognak működni. A testületekben tudományos diákköri munkában tapasztalt oktatók és kutatók segítik majd a munkát.


Új szervezeti egység és további szervezeti változások

A Szenátus elfogadólag véleményezte az Elnöki Testületnek a Szervezeti és Működési Rend módosítására vonatkozó javaslatát is. A javaslat értelmében a felsőoktatási jog, igazgatás és szabályozás szakterületek a kancellári szervezetből átkerültek az elnöki szervezetbe, ahol Jog, Igazgatás, Szabályozás néven működnek tovább. A javaslat nem érinti a gazdasági és munkajogi szakterületet, amely aami továbbra is a kancellári szervezetben működik. A belső ellenőri feladat a kancellári szervezetből szintén az elnöki szervezetbe került át.

Létrejön a Stratégia szervezeti egység, ami a megújulási folyamatot támogatja úgy, hogy ehhez megfelelő minőségű és mennyiségű információja legyen az egyetemi polgároknak és a vezetői testületeknek.

Az alumnival kapcsolatos feladatok átkerülnek a Hallgatói Szolgáltatások szervezeti egységtől a Vállalati és Intézményi Kapcsolatok szervezeti egységhez, ahol nagyobb szinergia látszik az érintett területek között. Emellett a rugalmasabb feladatellátás érdekében megszűnnek a HallgatóHallgatói Szolgáltatások szervezeti egységen belüli csoportok a, ezek kialakítása vezetői hatáskörbe kerül.

Az Egyetemi Levéltár a kutatási rektorhelyettes irányítása alatt működő kompetenciaközpont lesz. A javaslat indoka, hogy az akadémiai szervezetben is hangsúlyozza az Egyetemegyetem a Levéltár, mint tudományos műhely jelentőségét.

A Szervezeti és Működési Rend módosításáról a Kuratórium dönt, várhatóan 2020. október 1-jén.


Bevonás és részvétel a Szervezeti Működési Rend módosításában

A Szervezeti és Működési Rend módosításának másiktovábbi fontos elemei az egyetem közösségeközösségi részvételének, bevonásának lehetőségeit növelő javaslatok, amelyeket Barta Márton stratégiai vezető mutatott be. A részvétel növelése érdekében az Egyetemegyetem új testületeket és bizottságokat hoz létre.

Létrejön például a Professzori Testület, amelynek tagja lesz minden, a Corvinuson teljes munkaidőben foglalkoztatottegyetemifoglalkoztatott egyetemi tanár és kutatóprofesszor.

A Szenátus Oktatási Bizottságának albizottságaiként létrejönnek a szakfejlesztési bizottságok, valamint a Hallgatói Ügyek Bizottsága, emellett rögzítik a Szenátus Nemzetközi Bizottságára vonatkozó rendelkezéseket is. Végül formális értelemben is létrejön az Intézetvezetői Értekezlet.

A megújulási folyamat részeként létrejönnek szakterületi bizottságok, ilyen például az IT Bizottság, a Kommunikációs és Brand Bizottság, a Vállalati Kapcsolatok és Alumni Bizottság. A bizottságok feladata a szakterületi vezetők támogatása és a stratégiai ügyekről szóló fórum biztosítása lesz.

A módosítás igyekszik a munkavállalói közösség bevonását is erősíteni, így az Intézeti Tanácsok létszáma egy fővel nő, akit az intézeti közösség választhat meg. A Corvinus Alkalmazotti Tanács elnöke a Szenátus állandó meghívott, tanácskozási jogú tagja lesz, emellett a Szenátus előzetesen véleményezheti majd az Egyetem költségvetését és pénzügyi beszámolóját is.

Valóban részvétel, vagy csak bevonás?

A szenátusi vita során a bevonás és a részvétel közötti különbség került előtérbe. Dr. Rosta Miklós üdvözölte a változásokat, ugyanakkor szerinte a javaslatok inkább a bevonást, és nem a részvételt erősítik. Barta Márton szerint ugyanakkor például a vállalati kapcsolatok bizottság összetételére vonatkozó szabályok, valamint a professzori testület létrehozása a részvételt erősítik, emellett a közösségi költségvetés is szóba került a jövőt illetően pilot jelleggel. „A bevonás valóban hangsúlyosabb, de a részvétel kapcsán is fontos lépések történtek” – tette hozzá.

Dunavölgyi Mária, Corvinus Alkalmazotti Tanács elnöke szerint a „stratégia lényege a valóság és a vízió közötti híd felépítése”, előbbiből pedig szerinte eddig kevés elem látszódott. Barta Márton szerint ugyanakkor a stratégiaalkotás pontos folyamatát nem az SZMR-ben kell szabályozni, de ettől függetlenül ez nagyon fontos kérdés. Abban is egyetértett, hogy „reality check nagyon szükséges”, ugyanakkor szerinte az egyensúly keresése a legfontosabb: „Az Egyetemenegyetemen van hajlamunk arra, hogy túlbeszéljük a dolgokat: fontos, hogy sokat gondolkodjunk közösen, de egy idő után meg kell találnunk a megoldást is.”

Dr. Köves Alexandra az Elnöki Testületen belül felvázolt felelősségi körökről kérdezett. Felmerülhet a kérdés, hogy „valóban a személyi változásokhoz kell-e igazítani a felelősségi köröket, és nem fordítva”. Dr. Lánczi András rektor és Anthony Radev elnök egyetértettegyetértettek abban, hogy a döntéseket az Elnöki Testület közösen, egyhangúlag hozza meg. „Együtt kell dolgozni, ehhez pedig életszerűen kell alakítani a feladatokat. A megújulás szempontjából is ez a legjobb” – tette hozzá a Corvinus elnöke.


Nézeteltérések a docensi kinevezések körül

A Szenátusi ülés legnagyobb részében az egyetemi tanári és docensi kinevezésekről volt szó, ugyanis 27 docensi kinevezés ügyében kellett dönteni. Ilyen nagy létszámra Dr. Csicsmann László akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes szerint nem volt még korábban példa, ami a döntési folyamatot is megnehezítette. A megújuló Corvinus Egyetemnek az a célja, hogy a kinevezendő docensek belátható időn belül teljesítsék az egyetemi tanári kritériumokat, és kiváló hazai és nemzetközi publikációs tevékenységgel rendelkezzenek, amellyel a nemzetközi rangsorokban való előrelépés biztosítható.

A probléma forrása a három kar eltérő kinevezési politikája, eltérő gondolkodása lehetett Dr. Csicsmann László szerint. Az Akadémiai Életpálya Bizottság egységes szempontrendszer alapján – az Egyetem megújulásának céljait figyelembe véve – bírálta el a pályázatokat, ugyanakkor a Szenátusi ülésen több személynél is felmerült, hogy ugyan a feltételeknek nem felelt meg teljesen a pályázó, munkájával és az egyetemért tett erőfeszítésével nagyobb méltánylást érdemelne.

Az ellentét tehát elsősorban abból adódott, hogy mikor és milyen esetekben lehet eltérni az előzetesen megállapított feltételrendszertől.

A rendszer problémáit Dr. Csicsmann László is elismerte, ugyanakkor hozzátette, hogy már készül egy új akadémiai életpályamodell, melynek anyagát jövő hét kedden tárgyalják meghamarosan megtárgyalják az intézetvezetőkkel. Ebben a modellben szétválna az oktatási és a kutatási életpálya, illetve részletesen szabályozásra kerülne a docensi minimumkövetelmények rendszere.

A docensi pályázatok eredményei itt érhetők el.

Az első napirendi pont utolsó részeként Simai Mihály professor emeritus kinevezésben részesült, melyet a Szenátus egyhangúlag fogadott el.

A Szenátusi Ülésen először vett részt Dr. Domahidi Ákos kancellár, aki köszöntőjében három dolgot emelt ki: egyrészt megtiszteltetés számára, hogy nagy múltú és nagy jövőjű egyetem megújulásmegújulási folyamatában vehet részt. Köszönetet mondott a támogatásért mindazoknak, akik segítik a beilleszkedésben az első hetekben, valamint azt is kiemelte, hogy már számos Szenátusi ülésen vett részt korábbi munkahelyein, mégis ez az első, ahol szavazati joggal rendelkezik.

Az ülés egyébként a Szakszervezet akciójával kezdődött. Ádám Zoltán szakszervezeti képviselő rövid dokumentumot helyezett el a Szenátus tagjainak asztalán, amelyben kérte, hogy a Színművészeti Egyetem ügyét is vegyék napirendre. Ezt azonban Lánczi András elutasította, ugyanis szerinte a Szenátus „nem napi politikai témáról szól, nem más egyetemről szól”. Hozzátette,: „nem kérdeztem meg senkit, hogy bármilyen politikai kérdésben milyen válasza van. Az ilyen kiállásnak megvan a maga helye, az Egyetemenegyetemen bárki hallathatja a hangját, megkapja a fórumot, a Szenátus ugyanakkor az egyetem előmozdítására szolgál és nem napi politikai ügyek megvitatására”.

Budapesti Corvinus Egyetem 

Vágólapra másolva