Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Még mindig kevés a női felső vezető

Magyarországon a közép- és felső vezetői pozíciókat 37 százalékban töltik be nők, a tőzsdei cégek igazgatóságában viszont csak 10 százalékban vannak jelen.

Magyarországon a közép- és felső vezetői pozíciókat 37 százalékban töltik be nők, a tőzsdei cégek igazgatóságában viszont csak 10 százalékban vannak jelen.

Budapesti Corvinus Egyetem

 
Először készült olyan kutatás, amely a visegrádi országokban és Horvátországban vizsgálta meg a felső vezetői kiválasztás folyamatát, hogy kiderüljön, miért alulreprezentáltak a nők a vezető pozíciókban. A kutatásra az Egyenlítő Alapítvány kérte fel a Budapesti Corvinus Egyetem két professzorát. A felmérés eredményeképpen az alapítvány készített egy úgynevezett White paper javaslatcsomagot azoknak a cégeknek, amelyek szeretnének sokszínűbb vezetői csapatokat. A dokumentumot a sokszínű kultúrák nemzetközi napja alkalmából ma hozzák nyilvánosságra.
Magyarországon a közép- és felső vezetői pozíciókat 37 százalékban töltik be nők az International Labour Organization (ILO) adatai szerint, a tőzsdei cégek igazgatóságában viszont csak 10 százalékban vannak jelen – mutat rá a friss kutatás.

Még a legjobb eredményeket produkáló Lengyelországban is csupán 38,5 százalékos a nők aránya a közép- és felső vezetői körben. Az Európai Unióban a nemek közötti bérkülönbség 16 százalék körüli, és a környező országokban is 15-17 százalék a különbség a nők és a férfiak fizetése között.

A nők még mindig alulreprezentáltak a felső vezetői pozíciókban

– mondta a Világgazdaságnak Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, aki Primecz Henriett professzorral közösen végezte a kutatást. A felmérésben 21 fejvadászt és 24 vállalatvezetőt kérdeztek meg, olyanokat, akik a végső döntést hozzák meg egy kiválasztás során.


A felméréshez szükséges interjúkat tavaly augusztus és idén február között vették fel – mondta Primecz Henriett. A kutatás központi kérdése azt volt, hogy bár minden cég a legjobb jelöltet szeretné, a fejvadászok jellemzően nem gondolnak a kiválasztás során a női jelöltekre.

Nagyon kevés nő kerül fel a jelöltek listájára és jut el az utolsó körös meghallgatásig (short list) az állásinterjúk során.
Sok nagy cég ma már kifejezetten kéri a fejvadászokat, hogy nagyobb arányban keressenek női jelölteket, mert tudják, hogy a nők részvétele a vezetésben gazdasági előnyökkel jár.

A kutatók azért voltak kíváncsiak a V4-országok véleményére, mert sok kelet-közép-európai vállalat regionális vezetőket keres, illetve a keresések során gyakran egy egységként kezeli a régiót. „Lengyelországban motiváltnak láttuk mind a vállalatvezetők, mind a fejvadászok hozzáállását” – mondta Nagy Beáta. Az interjúalanyok narratíváiban prioritás volt, hogy a nemek egyenlősége előremozduljon a felső vezetők körében is, tudatosan kezelték a problémát. A másik három országban ezt ritkábban tapasztalták. Igaz, sem a csehek, sem a magyarok, sem a szlovákok nem mondták a kutatás során, hogy ne legyenek egyenlő arányban a női és a férfi vezetők, ám ebben a három országban a cégvezetők kevésbé voltak tudatosak abban, hogy milyen lépéseket kellene tenni a kiegyensúlyozottabb arány érdekében – tette hozzá Primecz Henriett.

Magyarországon több vállalatnál is azt mondták, hogy a kiválasztás során fontos, hogy legalább egy nő szerepeljen az állásinterjúk végső listáján, de ez az 50 százaléktól még nagyon messze van.
 
A diszkrimináció az életkor előrehaladtával nő, volt olyan fejvadász, aki elmondta, hogy a vezetői pozíciókra nem a kisgyerekes anyákat keresik, de az 50 év feletti nők sem jönnek számításba. Primecz Henriett szerint a nők jól képzettek, és középvezetői szinten van bőven női jelentkező egy-egy vezető pozícióra. Ha a nagyvállalatok kicsit tudatosabban állnának a kiválasztáshoz, akkor felső vezetői szinten is több nőt alkalmaznának.

Forrás: vg.hu

Vágólapra másolva
GEN.:2021.07.27. - 21:15:04