Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Marxtól a kínai gazdasági csodáig – Bemutatták a Kornai-különszámot

Ismert amerikai professzorok és egy Nobel-díjas közgazdász is részt vett a Kornai Jánosról szóló Public Choice-különszám bemutatójára szervezett online beszélgetésen.

Ismert amerikai professzorok és egy Nobel-díjas közgazdász is részt vett a Kornai Jánosról szóló Public Choice-különszám bemutatójára szervezett online beszélgetésen.

Budapesti Corvinus Egyetem

 A Public Choice, a politikai gazdaságtan meghatározó folyóiratának áprilisban megjelent különszáma teljes egészében Kornai János munkásságával foglalkozik. A rangos nemzetközi folyóirat szerkesztői azért döntöttek a különszám megjelentetése mellett, mert úgy vélték, Kornai munkáival és gondolataival a közgazdasági- és társadalomtudományi jelentőségéhez képest eddig keveset foglalkoztak a közösségi döntések kutatói. A Budapesti Corvinus Egyetemen professzor emeritusként dolgozó Kornai tiszteletére, az Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék által szervezett online beszélgetést 162 fő hallgatta végig, akik az Egyesült Államoktól kezdve Európán át egészen Ázsiáig a világ számos pontjáról csatlakoztak be, hogy meghallgassák a világhírű előadókat, többek között Amartya Sent, a Harvard Egyetem Nobel-díjas közgazdászát.

William F. Shughart, a Public Choice folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy nagyon hálás feladatot jelentett a Kornai-különszám megszervezése, hiszen Kornai munkásságának akkora hatása van mind a mai napig, hogy nem volt nehéz rangos szerzőgárdát összeállítani a feladatra. „Foglalkoztunk különszámokban olyan témákkal is, mint a korrupció, egészségügy, ingatlan bérbeadás, de azt gondolom a mostani az egyik legjobb különszámunk 2005 óta, amióta a folyóiratot vezetem” – mondta az Egyesült Államokból bejelentkezve Shughart.

Külön kiemelte Kornai János 1956-ról szóló életrajzi szövegét, valamint a Kornai és Nobel-díjas kollégája, egyben barátja, Amartya Sen között kialakult diskurzust Marx szerepéről.

Inkább Hayek, mint Keynes

Mehrdad Vahabi, a párizsi Sorbonne Egyetem professzora kiemelte, mekkora megtiszteltetés volt számára a különszám vendégszerkesztői feladata, majd részletesen bemutatta a folyóirat felépítését. A 15 tanulmányban egy közös van, mindegyik arról szól, mi Kornai jelentősége a közgazdasági és társadalomtudományi területen. A különszám három különálló egységre tagolható. Az első részben található tanulmányok Kornai pályájáról és főbb inspirációiról szól, a másodikban szereplő szövegek Kornai legfontosabb munkáira és elméleteire reflektálnak, míg a harmadik részben helyet kapott tanulmányok Kornai legfontosabb elméleteinek aktuális témákon történő alkalmazásáról szólnak.

Vahabi bevezetőjében azt elemzi, mennyire voltak hatással Kornai gondolkodására azok a szerzők, akiket Kornai megnevez saját inspirációként. Vahabi szerint Keynes, illetve Schumpeter munkái valóban hozzájárultak Kornai gondolkodásához, de náluk még nagyobb hatást gyakoroltak rá Marx és Hayek munkái.

A Nobel-díjas közgazdász, Amartya Sen írta a különszám egyik legemlékezetesebb szövegét Marx Kornai után címmel. Sen arról ír, hogy miért megkerülhetetlen Kornait tanulmányozni akkor, ha valaki Marxot és a szocializmus elméleti alapjait kutatja. Sen a bemutatón elmondta, mennyire sokat tanult pályája során Kornaitól, akivel mindig is egyetértettek abban, hogy „a közgazdaságtan sosem a technikai részletekről szól igazán, hanem az összefüggések mögött rejlő nagyobb képről”.

Corvinus

 
Miért nem lett Kínában demokrácia?

Gerard Roland, a Berkeley Egyetem professzora mutatta be Jurij Gorodnicsenkóval közös tanulmányukat, amelyben azt a kérdést vizsgálták, hogy jelentős gazdasági fejlődése ellenére vajon miért nem demokratizálódott a kínai állam berendezkedése. Kutatásuk során arra jutottak, minél inkább elterjedt a társadalmon belül az individualizmus, annál nagyobb eséllyel demokratizálódik egy társadalom, azonban a kollektivista kultúra jó táptalaja lehet egy diktatórikus államberendezkedésnek. Roland azt is megjegyezte, hogy a nem demokratikus társadalmakat eddig kevésbé kutatták eddig, így ez a feladat a jelen és a jövő akadémikusaira vár. A tanulmány következtetéseként kiemelte: ha a modernizációs elméletet kiegészítik egy kulturális dimenzióval is, kiderül, hogy a gazdasági fejlődés nem feltétlenül jár együtt demokratizálódással.

Peter Boettke, az osztrák iskola kiemelkedő alakja röviden ismertette Rosolino Candelával írt közös tanulmányukat, amely azt vizsgálja, a puha költségvetési korlát és a szocialista rendszerekre visszatérően jellemző hiány miként értelmezhető az osztrák iskola tanításain keresztül. Boettke előadásában rávilágított, hogy a puha költségvetési korlát kialakulásának egyik oka a szocialista rendszerben a profitérdekeltség nélküli vállalatok közötti verseny.

Peter T. Leeson, a George Mason Egyetem professzora két kollégájával közösen jegyzett tanulmányát mutatta be: ők a Kornaitól származó puha költségvetési korlát elméletét ültették át kenyai földprivatizációs programra a 60-as és 70-es években. Azt vizsgálták, hogy a köztudottan vagyoni egyenlőséget célzó és piacot teremtő intézkedés miként idézi elő a szegények tovább szegényedését és miért pusztítja el a vagyont és az értékeket egy társadalmon belül, ennek megértéséhez pedig Kornai puha költségvetési korlát elméletét hívták segítségül.

Az esemény végén az előadásokat végig hallgató 93 éves Kornai János elmondta, hogy óriási megtiszteltetés számára, hogy a Public Choice különszámot szentelt munkásságának és ilyen érdeklődés mellett valósult meg a bemutató. Az esemény zárásaként felhívta a figyelmet Kína geopolitikai térhódítására és az ilyen befolyással járó morális felelősségre. Vitatkozva Amartya Sennel elmondta, hogy szerinte Marxnak van felelőssége abban, hogy a szovjet rendszer kialakulhatott, ahogy neki számot kell vetnie azzal, hogy a most egyre keményedő politikát folytató Kína gazdaságilag felemelkedett, amelyhez a Bashan konferencián adott tanácsai hozzájárultak.

Vágólapra másolva
GEN.:2021.08.05. - 11:28:24