Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Kötelező külföldi félév, mini-szakirányok és projekttárgyak a megújult gazdálkodás szakon

Évtizedek óta a magyar gazdasági képzések egyik legjobbjaként tartják számon a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi gazdálkodás alapszakát, illetve elődjét, a Külgazdasági szakot. Minden felvételi időszakban kiemelten magas pontszám szükséges a bekerüléshez. A nemzetközi környezet változása, s annak részeként , a 4. Ipari forradalom és a technológia fejlődés sebessége azonban szükségessé teszi a változtatást - főleg egy nemzetközi üzleti karrierre felkészítő képzés számára. Dr. Kacsirek Lászlóval, a Nemzetközi Gazdálkodás szak szakfelelősével beszélgettünk a képzési programot érintő újításokról. Az új rendszerben a szak csak angol nyelven fog indulni, és BA in International Business néven fut tovább.

Budapesti Corvinus Egyetem 

Egészen új elvárások elé állította a munkaerőpiacra belépő friss diplomásokat a XXI. század. Az átlátóképesség, a rendszerszemlélet és az információ gyors és hatékony megszerzése már előnyt élvez a lexikális tudással szemben. Az International Business szakot is ennek megfelelően modernizálták.

Kacsirek László, a szak szakfelelőse elmondta: “Szemléletmódjában is megújul a szak; nem felzárkózni akarunk, hanem előretörni, nemzetközi szinten is a lehető legjobb, legmodernebb képzést kínálni. Sok jó példát megnéztünk más, nemzetközi egyetemeknél, és az előrevetített munkaerőpiaci, vállalati igényeket, regionális és globális trendeket is megvizsgáltuk. Ezek segítségével összeállítottunk egy képzési programot, ami felkészíti a hallgatókat nemcsak a jelenlegi feladatokra, hanem képessé teszik őket a jövőbeli kihívásoknak való megfelelésre, alkalmazkodásra. ”


A képzés az eddigi 6+1 félév helyett 6+1+1 féléves lesz

Az megújuló szak egy külföldi félévvel bővül. Kacsirek László szerint “a cél az, hogy nemzetközi tapasztalatot szerezzenek a hallgatók. Itt a nemzetközi környezetben való mozgás a lényeg, ennek itthon egy gátja van: a külföldi hallgatók viszonylag alacsony aránya. A szak átszervezésével célunk, hogy ezen jelentősen javítsunk, ugyanis a valós nemzetközi tapasztalat megszerzéséhez kétségtelenül szükséges a külföldön eltöltött idő.”

“Ezt kétféleképpen lehet megvalósítani: végezhet a hallgató szakmai gyakorlatot, vagy tanulhat egy partner egyetemen. Utóbbinak persze lesznek korlátai, de ebben próbálunk aránylag kevés kötöttséget alkotni. Ha valaki egy kicsit más irányba akar elmenni a képzésben fél év erejéig, azt is megteheti. Erre az Erasmus esetében alig van lehetőség, mivel nagyjából ugyanazt kell tanulni külföldön, mint itthon, különben lemarad a szaktársaitól - mondta Kacsirek László.


Mini-szakirányok a képzésen belül

Az új rendszerben a legtöbb kötelező tárgy 6 kredites lesz, amit 3 kredites nyelvi és szabadon választható tárgyak egészítenek majd ki. Az elektív, vagyis szabadon választható tárgyak közül adott számút kell elvégezni, ezen belül a hallgatók szabadon választhatnak.

Mostantól a hallgatók “mini-szakirányokat” is végezhetnek. Kacsirek László szerint “ha a hallgató az üzleti képzés mellett el akar merülni például az elméleti közgazdaságtanban vagy a fenntarthatóság kérdésében, akkor több, egymásra épülő választható tárggyal is megteheti azt”.


Problémaközpontú projekttárgyak egész évben

“A hangsúlyt átraktuk a »tanuld meg!« helyett az »oldd meg a problémát!« feladatra” - mondta Kacsirek László. A képzés problémafókuszú, projektorientált lesz. A legelején vannak ugyan alapozó tárgyak, de már akkor is lesz olyan projekt, ami a többi tárgyban tanultakra épít. A harmadik félévtől lesznek kifejezetten projekttárgyak is. Ezeknek lényege, hogy a hallgatók egy problémát kapnak, s a félév során annak a megoldását kell kidolgozniuk; a többi kötelező tárgy pedig ezeket támogatja majd. Ezek során szorosan együtt dolgoznak vállalatokkal is.


Több specializáció lesz a 6. és a 7. félévben

A 6. vagy a 7. félévben több specializáció közül választhatnak majd a hallgatók, eddig négyet dolgoztak ki: Global Supply Chain Management (Globális ellátási láncok menedzsmentje), Global Economy & Business (Globális gazdaság és üzlet), Business Venture and Start-Up Management (Üzleti vállalkozás és Start-Up menedzsment), Global Markets and Marketing (Globális piacok és marketing).

A képzés egyik alapvető része az úgynevezett “Külgazd-piramis”. Ennek lényege, hogy a készségeket folyamatosan, egymásra épülve adja át a képzés, a vége felé azok egyre komplexebbek és egyre nemzetköziesebbek lesznek. Az alapfogalmak megismerésén és a gazdasági alapokba való bevezetésen kívül kezdettől fogva kiemelt szerepet kapnak majd az interkulturális és kommunikációs ismeretek, készségek. “Több lesz a kulturális érzékenységre, kultúrák közötti kommunikációra koncentráló tárgy, a képzés elejétől kezdve; gyakorlatilag a képzés egészét áthatja. Lesz interkulturális érzékenységet fejlesztő tréning az első félévben, majd később interkulturális menedzsment tárgy is. - mondta Kacsirek László.

Az üzleti és jogi alapok megismerése után ezek nemzetközi alkalmazása kerül a fókuszba. A piramis csúcsára érve már a nemzetközi ügyletekben és vállalkozásindításban való jártasság és a multikulturális közegben történő magabiztos eligazodás a cél.


Nemcsak a szakmára, hanem az életre készít fel

Kacsirek László kiemelte, hogy a megújult képzés a szakmai-elméleti kereten túl gyakorlati, hétköznapi készségeket is fejleszt. “Lesz önismereti tréning és nagy hangsúlyt fektetünk a tudatos tervezésre. Stressz- és konfliktuskezelés, CV írás, karriertervezés, ezek mind szerepelnek majd a képzés témái közt. Fontos az, hogy tudatosan tervezzék meg a hallgatók, mit akarnak csinálni a diploma után.”

A tanulók oktatóikkal és a tananyaggal való kapcsolata is megváltozik. “Sokkal jobban építünk a hallgatói aktivitásra és kezdeményezésre, mint eddig. Többet kell majd az egyetemmel foglalkozni, de cserébe ad is valami extrát az oktatás. Sok dolog nem fog készen kerülni a hallgatók elé, hanem meg kell tanulniuk hatékonyan keresni és kutatni. Ezzel egy tanulási önállóságot próbálunk rutinná tenni - mondta Kacsirek László. Ennek köszönhetően az órákon átadott és feldolgozott anyagot azonnal a gyakorlatba ültetik a hallgatók, a tanár pedig egy tapasztalt coach szerepét látja el.

Kacsirek László hozzátette: “sokan azért mennek dolgozni egyetem mellett, mert azt hiszik, hogy a piacon szükséges gyakorlati készségeket így tudják jól elsajátítani. Ezt az átszervezéssel meg szeretnénk szüntetni. Sokkal nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni a cégekre, pontosabban szeretnénk őket szorosabban bevonni a képzésbe, többféle formában.”

Az is újdonság, hogy az angol nyelv a kötelező tárgyak között is megjelenik “English for Academic Purposes, illetve “English for Career Purposes” néven. “A készségfejlesztő blokkok egyik legfontosabb része az angol nyelv. Nem elég ugyanis papíron jól tudni az angolt, merni is kell használni a nyelvet - magas szinten, igényes nyelvhelyességgel és stílussal. A fő cél tehát már az első félévben az, hogy a hallgatókat bátorrá tegyük a nyelvhasználatban” - mondta Kacsirek László. “A második félévben fektetünk nagyobb hangsúlyt a nyelvhelyességre is. Ez nyelvtanból és nyelvi eleganciából áll. Az utóbbit azért említem, mert olyan nyelvtudást várunk el, ami nem kizárólag funkcionális, hanem adott eseményhez és kulturális közeghez is megfelelő.“

Az alapképzési szak után tizenhat különböző mesterképzésre jelentkezhetnek a hallgatók, tizenegy esetben ráadásul minden előzetes feltételt teljesítenek a Nemzetközi gazdálkodás alapszakon. Ezekkel a fejlesztésekkel lesz még gyakorlatorientáltabb és nemzetközibb az International Business.

Az eredeti cikk a Közgazdász Online felületén olvasható.

Vágólapra másolva