Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Komoly változások a Corvinus háza táján – Kevesebb diák jut egy oktatóra

2021-09-07 10:30:12

A minőségi oktatás elengedhetetlen része az élményszerű tanulmányok biztosítása, hogy izgalmas kihívásokat kaphassanak a diákok, komoly problémákon dolgozhassanak, a tanulás interaktív, , elméletileg megalapozott, gyakorlatorientált legyen. Ez akkor kivitelezhető, ha egy oktató egyidejűleg kevesebb diákkal foglalkozik.
Corvinus

Szabó Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettese a Portfolio-nak elmondta, dolgoznak azon, hogy a jövőben kisebb csoportokban tanulhassanak, nagyobb figyelmet kapjanak az egyetem hallgatói, épp ezért új oktatási módszereket vezettek és vezetnek be a jövőben. A cél, hogy a következő években elérjék a tizenkettő-tizenhárom az egyhez körüli hallgató-oktató arányt.

A gazdasági és társadalmi változások jelentős hatást gyakorolnak az oktatásra. Verseny folyik a legkiválóbb hallgatókért, oktatókért, és elvárás a leendő munkahelyek részéről, hogy a végzős hallgatók már bizonyos szintű tapasztalattal, gyakorlati tudással rendelkezzenek. A 2020-as Világgazdasági Fórum a munka jövője (Future of Jobs) jelentésében kiemelte, a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás vezeti azon készségek listáját, amelyekről a munkáltatók úgy vélik, hogy a következő öt évben egyre inkább előtérbe kerülnek majd. A jelentés szerint felértékelődik majd a csoportmunka és a kreativitás is.

Nem meglepő tehát, hogy többek között épp ezek azok a kulcskompetenciák, melyek fejlesztésére a Budapesti Corvinus Egyetem is jelentős figyelmet fordít. Az alapítványi formára való átállás óta eltelt időben jelentős változások zajlottak az intézményben. Ennek eredményeképp, a magas szintű minőségi oktatás érdekében az egyetem idén a tavalyihoz képest jóval több jelentkezőből kevesebb diákot vett fel alapszakjaira, a korábbiakhoz képest magasabb ponthatárokkal. Emellett több szak megújult és Magyarországon korábban nem, vezető nemzetközi egyetemeken azonban már létező új szakok jönnek majd létre várhatóan a közeljövőben, mint például az üzleti adattudomány vagy a gazdasági viselkedéselemző szakok.

A legfontosabb feladatunk a hallgatói kompetenciafejlesztés, ehhez kapcsolódóan pedig a kimeneti kompetenciák meghatározása volt, vagyis, hogy mit vár el a munkaerőpiac, ezáltal pedig az egyetem egy végzős hallgatójától. Ezután kezdtünk a szakok és az oktatási módszerek megújításába, amelynek középpontjában a hallgatói tanulás áll.

– mondta a Portfolio-nak Szabó Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettese, hozzátéve, világhírű nemzetközi egyetemek, mint például a Harvard Egyetem, a Maastrichti Egyetem vagy az Aalto Egyetem volt a viszonyítási pont.

Új oktatási módszerek

Miután a cél a diákok aktivizálása, a kurzusok interaktívvá tétele volt, rengeteg új módszert vezettek be. Ilyen a vállalati esettanulmány alapú vagy a projektalapú oktatás, vagy épp az ún. tükrözött osztályterem módszere.

Utóbbi bevett gyakorlat a Harvard Egyetemen. A lényege az, hogy az adott kurzuson részt vevő hallgatók eleve felkészülten érkeznek az órára, ehhez segédanyagot az oktató biztosít számukra, és a frontális oktatás, a tananyag ismertetése helyett az anyaggal kapcsolatos kérdések, a mélyebb összefüggések megvilágítása kerül a fókuszba az órán.

– magyarázta a rektorhelyettes. A kooperatív oktatási módszer a skandináv országokban szintén régóta jelen van, azonban a magyar felsőoktatásban máig nem terjedt el széles körben, pedig hatékony, jól működik, a Corvinuson rendszeresen alkalmazzák is. Ennek segítségével a diákok megtanulnak hatékonyan együttműködni, alkalmazkodni egymáshoz, álláspontokat ütköztetni. Újdonság számít Magyarországon a kutatás alapú oktatás is, amely során a hallgató és az oktató közös kutatásban vesz részt, és annak mentén történik a tananyag elsajátítása.

Ezek a módszerek nem működnek nagy létszámú csoportokban. Jelenleg huszonnégy az egyhez a hallgató-oktató arány, ezen változtatnunk kell. A neves külföldi egyetemeken általában ez a szám tizenkettő az egyhez, ezt a mértéket kellene megvalósítanunk.

– tette hozzá a szakember.

Heti másfél óra helyett hónapokon át tartó intenzív foglalkozás egy témával

Szabó Lajos kitért arra is, hogy közgazdasági elemző, vállalkozásfejlesztés és vezetés és szervezés mesterképzési szakokon már a Maastrichti Egyetem példáját követve a tárgyakat tömbösítve oktatják.

Egy-egy kurzussal negyedéven át foglalkoznak a hallgatók, így van idő és lehetőség minden felmerülő kérdésre figyelmet fordítani, belemélyedni egy-egy témába, mindezt a szétszabdalt, heti másfél órában oktatott kurzusok nem teszik lehetővé.

– jegyezte meg.

Élményalapú oktatás és egyetemi szolgáltatás kéz a kézben jár

Az oktatás fejlesztésén túl az egyetem nagy hangsúlyt fektet a hallgatói szolgáltatások megújítására is, ebben is a regionálisan kiemelkedő versenytársak nyújtanak példát, mint a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem, a varsói SGH Közgazdasági Egyetem, a Ljubljanai Egyetem, vagy a Prágai Közgazdasági Egyetem. Ezeken a helyeken már a legtöbb hallgatói ügyintézés digitálisan történik.

Nagy előrelépést jelentett a MyCorvinus applikáció bevezetése és folyamatos fejlesztése, az alkalmazás ugyanis jelentősen megkönnyíti a hallgatók életét gyors és gördülékeny ügyintézést tesz lehetővé.

– mondta Szabó, hozzátéve, nagyon fontos a diákok visszajelzése, hiszen ez alapján tudnak változtatni, fejleszteni.

Eddig leginkább félév végén volt lehetősége a diákoknak értékelni egy adott kurzust vagy egy adott oktató teljesítményét, munkáját, ez azonban változni fog. Hamarosan bevezetik a Voice névre keresztelt szolgáltatást, amely lehetővé teszi, hogy a diákok anonim módon, egy-egy óra után azonnal visszajelzést adjanak, mi tetszett nekik, mit tartottak jónak, hasznosnak és mivel nem voltak elégedettek.

“A komplex visszajelzés segítségével folyamatosan tökéletesíthetjük a folyamatokat az egyetemen, legyen szó akár a hallgatói szolgáltatásokról, ügyintézésről, akár egy-egy kurzusról” – mondta Szabó Lajos, aki szerint ez a kulcsa annak, hogy valóban a lehető legjobbat tudják nyújtani a diákoknak. A szakember kitért arra is, hogy nagyon fontosak a diákok nemzetközi lehetőségei is.

“A nemzetközi együttműködések erősítése és a nemzetköziesedés következtében nagyon sok külföldi lehetősége van a hallgatóknak a kettős diploma programoktól kezdve az Erasmusig. Egy külföldi egyetemen, nemzetközi környezetben eltöltött félév rengeteg élményt, tapasztalatot nyújt, amit a későbbiekben hasznosítani tudnak a diákok a munkaerőpiacon is” – mondta Szabó Lajos.

Forrás: Portfolio.hu

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Vágólapra másolva
GEN.:2022.01.24. - 20:03:44