Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

„Ilyen helyzetekben jön jól igazán a család ereje” – A koronavírus hatását vizsgálták a családi vállalkozásokra

Minden vállalkozást komoly erőpróba elé állított a koronavírus járvány, beleértve a családi vállalatokat is

Minden vállalkozást komoly erőpróba elé állított a koronavírus járvány, beleértve a családi vállalatokat is. A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett kutatás szerint nagyon differenciált, milyen hatást gyakorol a családi tulajdonban lévő cégekre a válság.

Budapesti Corvinus Egyetem

 Online workshopot tartott a Corvinus Vezetéstudományi Intézetének két munkatársa, Wieszt Attila és Drótos György kutatási témáikkal kapcsolatban. Mindketten a magyarországi családi vállalkozásokról készítenek kutatást, de eltérő témában.

Az utódlás nem egy lineáris folyamat


Wieszt Attila által vezetett kutatás azt vizsgálta, hogyan történik a Magyarországon működő családi vállalkozások esetében az utódlás folyamata. A workshop keretében a kvantitatív és kvalitatív kutatások során kirajzolódott mintákat mutatta be az utódlás körül kialakult sztereotípiák, mítoszok alapján.

Wieszt Attila szerint hiába készült rengeteg kutatás ezen a területen, bizonyos részeiről, így a korai, előkészítő szakaszról, a szocializációs és pszichológiai tényezőkről, valamint a késői periódusról, a posztutódlásról keveset lehet tudni, mostani kutatásában ezeket szerette volna jobban előtérbe hozni.

Olyan mítoszokkal találkozott a kutatás során, hogy az utódlás egységes, belátható és ezért jól tervezhető folyamat lenne, ehhez képest inkább az derült ki, hogy sosem lineáris folyamatról van szó. Az utódlási kérdések nagyban függnek az elődök és utódok között lévő kapcsolattól, és sokkal inkább egy több szakaszból álló egyezkedés során dől el, mennyire lesz sikeres a folyamat.

Kiderült az is, hogy a családi cégek többsége úgy nyilatkozik, van elképzelése az utódlásról, azonban inkább fejben lévő tervekről van szó, semmint leírt stratégiákról. Sokszor az is kiderült a mélyinterjúk során, hogy más elképzelés szerepel az elődök és az utódok fejében az átadás-átvétellel kapcsolatban.

Az előd elszakadása a cégvezetéstől sosem egyszerű folyamat, és Wieszt Attila szerint különösen megnehezítheti, ha az egyezkedés során nem sikerül megfelelően felosztani egymás között a feladatokat. Az utód számára ugyanis megfelelő autonómiát kell biztosítani a cég vezetéséhez – az utódok ezt jellemzően igénylik is –, azonban az elődnek ezzel párhuzamosan újra kell értelmeznie a saját kapcsolatát a céggel. A feladatok teljes átruházása és a céggel való kapcsolat elengedése visszaüthet, hiszen az új szerepbe került utódnak sokszor van szüksége tanácsra a helyzetek megoldásához.

Családi cégek a koronavírus járvány alatt


Drótos György által vezetett kutatás a magyarországi családi vállalatok és a koronavírus által okozott járványhelyzet összefüggéseit vizsgálta. Több mint 300 családi vállalatot vontak be a

kérdőíves felmérésükbe 2020. október és 2021. január között, illetve mélyinterjúkat is készítettek 2021. februárban.

A kutatásból kirajzolódó kép sokkal differenciáltabb annál, mint ami a közvéleményben kialakult. A cégek saját 2020-as terveikhez képest 41 százalékuknál tapasztalható csökkenés, míg 22 százalékuk növekedést tapasztalt, 36 százalékuknál a tervezetthez képest nem változott az árbevétel.

Drótos György elmondta, hogy a válsághelyzet alatt jelentős bevételnövekedésre ugyanúgy lehet találni példát, mint jelentős bevételcsökkenésre, de a legtöbben mégsem szeretnék felvállalni a járvány idején, ha jól megy nekik az üzlet, hiszen az ilyen hírek rontják a bajbajutottak számára kiutalt állami segítségek esélyét.

A kutatás során gyűjtött adatok szerint a cégek 76 százalékánál nem kellett változtatni az operatív működésen, ahol pedig igen, ott sok esetben gyors döntéseket hoztak családon belül, így reagálni tudtak a járványhelyzet által okozott kihívásokra. Példaként említette egy textil termékeket előállító vállalat átállását maszkgyártásra, esetleg egy családi étterem gyors reagálását és átállását kiszállításra.

 Ilyen helyzetekben működik igazán a család ereje

– fogalmazott Drótos György.

A családi vállalkozások további jellemzője volt, hogy törekednek a megbízható munkaerő megtartására, elbocsátások helyett inkább átvezénylik, illetve átképzik alkalmazottaikat más munkakörbe.

Az is jellemző volt, hogy a cégtől korábban távol lévő családtag is jobban kivette a részét a munkából, még akkor is, ha más országban él és dolgozik, hiszen digitális megoldások segítségével őt is be lehetett vonni a válságkezelő feladatokba. Erre abban az esetben is sor kerülhetett, ha a vezetők betegség miatt kiestek a napi teendőkből. Drótos György ezt is megjegyezte: amennyire előny, hogy a család együtt van és közösen hoz döntést, annyira hátrány is lehet, amikor mindenki egyszerre kerül karanténba.

Vágólapra másolva
GEN.:2021.09.16. - 22:00:09