Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Hernádi Zsolt: “Úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna”

Interjú Hernádi Zsolttal, a Corvinust fenntartó alapítvány Kuratóriumának elnökével.

Csorbítja az autonómiát a felsőoktatás modellváltása? Milyen tapasztalatokkal zárta a Corvinus az alapítványi fenntartás első két évét? Mit jelent az elitképzés, és mi lesz azokkal, akik nem tudnak bejutni? Interjú Hernádi Zsolttal, a Corvinust fenntartó alapítvány Kuratóriumának elnökével.

hernádi zsolt

 Szerző: Belayane Najoua; Kovács Máté; Borítókép: Burkus Brigitta (Közgazdász)

A teljes interjú a Közgazdász Online hallgatói blogon olvasható.

A felsőoktatás átalakításának kritikusai szerint csorbítja az autonómiát, hogy a Szenátus a legfontosabb kérdésekben csak véleményez, a végső döntést a Kuratórium hozza meg. Hernádi Zsolt szerint az autonómia csorbítására való hivatkozás álságos érv, szerinte ennél sokkal fontosabb, hogy mit, kinek, miért nyújtanak. Szerinte a felsőoktatásnak valamilyen célt kell szolgálnia: “Csak l’art pour l’art önmagában az, hogy felsőoktatás legyen és egyetemi végzettséget adjunk embereknek, a társadalmi hasznossága megkérdőjelezhető. Valami célt kell szolgálni.”

Zsákszámra képezzük a diplomás szakembereket, akik abban a tévhitben élnek, hogy a diploma után gond nélkül elhelyezkednek, ugyanakkor ez nem minden esetben lesz így. Egy 18-19 éves gyereknek azt mondani, hogy lesz diplomád és a te pályád rendben van, becsapás, és egy 19 éves gyereket nem szabad becsapni.

Arról nem is beszélve – teszi hozzá –, hogy a minőségi oktatás sok pénzbe kerül: “fizethetjük egyénileg vagy társadalmi szinten, de az oktatás soha nem volt és nem is lesz ingyen”.

Politikai bebetonozás vagy hosszú távú reform?

Az egyetemeket fenntartó alapítványok Kuratóriumát időkorlát nélkül választják meg, új tagot pedig csak maga a Kuratórium nevezhet ki. A modellváltás kritikusai szerint ez korlátlan időre bebetonozza a Kuratórium tagjait, így őket egy esetleges kormányváltás esetén sem lehet elmozdítani.

Hernádi Zsolt szerint pedig az volt a cél, hogy megvalósítsák a hosszú távú tervezést. “A politikai ciklus néhány évre szól, az alapítvány viszont úgy hozza a döntéseit, mintha a tagok örökké a Kuratórium tagjai lennének. Nem rövid távú döntésekben gondolkodunk, hanem jelentősebb, hosszabb távú reformokat szeretnénk” – mondja Hernádi Zsolt. Ezeknek az átfutási ideje pedig legkevesebb öt, de inkább tíz-tizenöt év. A kuratóriumban mindenki más szemléletmódot hoz be, az értékrendnek ugyanakkor azonosnak kell lennie.

Az állami fenntartású egyetemek szerinte ki vannak szolgáltatva a politikai ciklusok váltakozásának. “Ha négyévente megváltozik a fenntartó álláspontja, akkor az egyetemnek alkalmazkodnia kell hozzá. Az alapítványi fenntartásban viszont minden hosszú távú” – mondja Hernádi Zsolt.


A MOL-ban is úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna, hiszen a siker csak hosszú távon mérhető.

A hatalma eddig is megvolt a fenntartónak, csak a rendszer nem volt transzparens, minden “kijárásos” alapon történt. “Mi bevezettünk egy úgynevezett one over one elvet, miszerint a kuratórium értékeli az egyetem vezetőségét. Ez eddig a tabutémák közé tartozott, ahogy a rektorválasztás is.”

Hozzáteszi, szerinte soha nem hangzott el valódi szakmai érv a modellváltással szemben. “Engem nem nagyon keresett meg senki, hogy meséljem el, mi is történt a Corvinusnál. Jó vagy rossz? Pro és kontra? A kormány megkérdezte, mert mielőtt elindították a második hullámot, kíváncsiak voltak az első hullám tapasztalataira. Más senki, legfeljebb magamtól mondtam el különböző fórumokon.”


Corvinus

 
Van még mit javítani

„Fontos leszögezni, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen jelenleg is színvonalas szakmai munka folyik.” A fenntartóváltással szerinte az egyetemek tényleges szabadságot kaptak, ugyanakkor “vannak még olyan szűk keresztmetszetek, amelyeket fel kell oldani”, ilyen például az akkreditációs folyamat, vagyis az új képzések indításának lehetősége. “Amíg ezen vitázgatunk, a világ elhúz mellettünk. A piac nem vár éveket.”

Pontosan ilyen a kétéves mesterképzés dilemmája is – teszi hozzá. „Egyre kevesebben jelentkeznek mesterszakra a magyar egyetemekre, mert nem akarnak még két évig iskolapadban ülni. Így vagy elmennek dolgozni, vagy külföldi egyetemet választanak, ahol számtalan, magas színvonalú, egyéves mesterképzést kínálnak nekik.”

“Emellett célunk az is, hogy motiváló magyar és nemzetközi kutatói környezet alakítsunk ki, ahol a nemzetközi publikációkon, valamint a magyar tudományos élet számára releváns eredmények létrehozásán legyen a hangsúly” – mondja Hernádi Zsolt.

Működhet vállalatként egy egyetem?

Az egyetem nem egy vállalat – mondják sokan. Hernádi Zsolt szerint mindegy, hogy egy cégről, egy focicsapatról vagy egy iskoláról beszélünk, mindenhol embereket irányítanak és vezetői képességekről kell beszélni, így az eszközrendszer 80-90 százaléka ugyanaz: ambíció, teljesítmény, motiválás, jutalmazás, számonkérés. Ezért is tartja fontosnak, hogy a kuratóriumban és az Egyetem vezetésében is olyan emberek ülnek, akik ezt tudják, akik irányítottak már embereket, akik vezetőként már bizonyítottak.

Jelentős eredménynek tartja a bérfejlesztést és a teljesítményértékelés bevezetését. “Ez még messze nem tökéletes, de elindultunk vele. Ez a kultúrafejlesztés elengedhetetlen része” – mondja.

Ha a jónak nem jelzed, hogy jó, amit csinál, az alulteljesítőnek pedig nem mondod meg, hogy a tevékenysége nem üti meg az elvárt szintet, akkor a jó visszafogja a teljesítményét, a rossz pedig nem tesz azért, hogy többet érjen el. Egyszerűen lefelé, a középszerűség alja felé indul az egész.

„A vezetőknek értékelniük kell a kollégákat. Ilyen nem volt eddig, most pedig évente kétszer leülnek egymással beszélgetni. Év elején szakmai és képzési célokat tűznek ki, félévkor közösen rátekintenek, hogy miként állnak a kitűzött célok elérésében, és átbeszélik, melyek a kolléga erősségei, hol vannak még fejlesztendő pontok. És végezetül a teljes év értékelésekor, a bónusz és fejlesztési célok teljesítésének tükrében mindezt forintja váltják” – mondja Hernádi Zsolt.

Hol fogom észrevenni a modellváltást hallgatóként?


“Nekem a legfontosabb eredmény, ha a magas pontszámú diákok a Corvinust választják, és ti, már hozzánk járó hallgatók, elégedettek vagytok, jó munkahelyet találtok, kevesebben mentek külföldre mesterképzésre tanulni” – mondja Hernádi Zsolt. “Ha nem így történik, az is egy input, de akkor be kell avatkozni. Ha valami nem stimmel, akkor azt meg kell változtatnunk.”

Az oktatás ma globális üzletté vált. “Magyarországon beindult egy spirál, és egyre több diák megy külföldre a gimnázium után. Vannak erre szakosodott cégek, akik pénzért cserébe felkészítik a legjobb képességű diákokat. A külföldi egyetemek harcolnak ezekért a diákokért, és olyan értékeket kínálnak, melyekkel az itthoni ingyenes oktatás nem tud versenyezni. A minőségi oktatás és a pozitív hallgatói élmény kulcsfontosságúvá vált a felsőoktatásban.”

Budapesti Corvinus Egyetem

 
 A pozitív hallgatói élményhez az oktatókat is meg kell nyerni. “Jelenleg az oktatók jelentős része úgy tekint az egyetemre, mint a karrierjének az egyik felére, és mellette másod- és harmadállásokat is kénytelen vállalni” – mondja Hernádi Zsolt. “Azok a diákok, akiket nem köt le teljesen az egyetem, elmennek dolgozni, hogy legalább szakmai tapasztalatot szerezzenek, de ez egy rossz kompromisszum.”

 Azt kell elérnünk, hogy mind az oktatóknak, mind a hallgatóknak a Corvinus legyen az első számú választás, az Egyetem legyen a legfontosabb, és megérje itt jól teljesíteni.


Mi lesz azokkal, akik a társadalmi helyzetük miatt maradnak le?

A társadalmi mobilizációra a tehetséggondozó programok jelentik a legjobb megoldást szerinte. “Ebben már a MOL is részt vesz, már az általános iskolában arra ösztönözzük a tanárokat tanulmányi versenyekkel, hogy matematikát, fizikát és kémiát tanuljanak a gyerekek.” A tehetséggondozó programok abban segítenek, hogy a fiataloknak esélyük legyen a magas pontszámokra is. “Ezért jó az, ami az MCC-nél történik. Sorban alapítják a középiskolai tehetséggondozó kollégiumokat. Nem lehet ennél jobbat tenni, mert a mobilitásnak igazán ez ad löketet” – mondja Hernádi Zsolt.

“Az a paradoxon, hogy a szocializmusban működtek ilyenek. Budapesten például az Apáczai volt az egyik ilyen felzárkóztató gimnázium, vagy a Mester utcában a Szent István Közgazdasági Szakközépiskola” – mondja Hernádi Zsolt. “Volt olyan 14 éves srác, aki soha nem került volna magas beosztású állásba, de szerencséje volt, mert a tanára észrevette a tehetségét, és javasolta oda.” Így került fel Jászárokszállásról Budapestre Csányi Sándor, aki ma az OTP elnöke és Magyarország második leggazdagabb embere a Forbes listája szerint.

A magas felvételi ponthatárokban tehát nem szeretne kompromisszumot kötni:

Nem bővítünk. Nem mehetünk lejjebb az elvárásokkal, mert akkor neked nem lesz kitől tanulnod. Nem lesz, aki felfelé húz, nem lesz, akinek bizonyítani akarsz, akinél jobb akarsz lenni.


Az Egyetemen a közösség motiváló erejét elsősorban a szakkollégiumok és diákszervezetek adják, amit Hernádi Zsolt saját bőrén is megtapasztalt. “Nagy szájjal bekerültem a Rajkba, mert én voltam a király, és egyszer csak kiderül, hogy mindenki okosabb nálam. Elkezdtem beszélni egy témáról, és azt mondták: Igen? Olvastad ettől ezt? Attól meg amazt? Ezeket el kell olvasni!”


hernádi zsolt 1

 

Az elit felelőssége: a körforgásos gazdaság a jövő?

“Azt szokták tanácsolni, ne mondjam el, mert rögtön csökkenteni fogják a MOL-ban a fizetésem” – mondja nevetve arról, hány órát foglalkozik az Egyetemmel. Úgy véli, a valóságban ebből ő profitál többet. “Egy ilyen változás menedzselése felfrissíti az agyad. Kiugorhatsz a taposómalomból, mással foglalkozol, amitől friss ötleteid lesznek, ennek a folyamatnak az eredménye a MOL új hívószava a körforgásos gazdaság.”

A körforgásos gazdaság felépítésében a MOL a felsőoktatásra is támaszkodik, például a Pannon Egyetemmel közösen hozzák létre a nagykanizsai Science Parkot. “A mérnöki és az anyagismereti tudást hozzuk be a Pannon Egyetemről, azon dolgozunk, hogy a körforgásos gazdaságot egyre jobban és egyre hatékonyabban működtessük” – mondja Hernádi Zsolt.

Ám a körforgásos gazdaság nem pusztán technológiai kérdés, és ezért a működtetésében, elterjedésében a Corvinusnak is szerepe lehet. “Például meg kellene értenünk, hogyan tudnánk szelektív hulladékgyűjtésre bírni az embereket” – mondja. “Megmértük, mekkora távolságot vagyunk hajlandók megtenni fáradt sütőolajjal. Hetven métert. Ha távolabb van a gyűjtőpont, akkor nem visszük el. Lehet persze azt mondani, hogy a tudatosak elmennek a legközelebbi MOL-kúthoz, de ez vajon a lakosság hány százalékára lenne igaz?”

“Az erre való áttérés a ti generációtok kihívása” – mondja Hernádi Zsolt. “Ma a hulladékot elégetjük, vagy eltemetjük a föld alá. Pedig ez nem hulladék. Ez nyersanyag. Jelenleg elégetjük a nyersanyagokat, majd drágán kibányászhatjuk. Ahelyett, hogy újrahasznosítanánk.”

Megértettük, hogy a fiatalokat, a jövő generációját ez érdekli. Ha pedig ez érdekli őket, és ezt akarják, akkor ez lesz a jövő.

Vágólapra másolva
GEN.:2021.08.05. - 10:28:20