Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Fotelvirológus és covidinka

A koronavírus az élet számos területére hatással van: a hétköznapjainkra, a biztonságérzetünkre, a családi életünkre, az étkezési szokásainkra, a munkavégzésünkre, a tanulás módjára. Nem kivétel a változás alól a nyelvhasználat sem. Korábban sosem látott sebességgel, szinte napról napra jelentek meg új szavak, néhány hét leforgása alatt több száz. Dr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense ezeket az új szavakat gyűjtötte össze és jelentette meg július közepén a Karanténszótár: Virális tartalom című kötetében.

„A maradjotthonka, a maszkdivat, a járványszett vagy éppen a maszkot is magába foglaló trikini jellemzi leginkább a koronasikket? A home office-ban töltött napot feldobhatja a karanténkovászolás, este pedig a karantorna után jöhet a karantinivel kísért covideo-party. Na de mit szól mindehhez az aperitif törzs?”

A 2020 elején megjelent koronavírus-járvány hatására számos új kifejezés jelent meg a nyelvben, vagy éppen korábban ritkán használt szavak elevenedtek fel. Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense a pandémia magyar nyelvi hatásait vizsgálta. A kutatás egyik eredménye a napokban megjelent Karanténszótár, amely négyszáz, 2020 januárja és júniusa között keletkezett, a koronavírus-járvánnyal és a karanténhelyzettel kapcsolatos kifejezést tartalmaz.

Budapesti Corvinus EgyetemEgyes szavak jelentése magától értetődő, mint például a home ovi, a karanténháj vagy a vizespalacksúlyzó; de vannak köztük olyanok is, amelyek nem egyértelműek, és a magyarázatuk is felér szinte egy szociokulturális látlelettel. A könyv valóban szótár: a címszót rövid definíció vagy magyarázat követi, és – ha van a másik fogalomnak kidolgozott szócikke – utalások más szavakra, végül minden szócikket példamondat zár.

Néhány példa Veszelszki Ágnes Karanténszótár című kötetéből:

Kenyérszűz: Az a személy, aki még nem sütött korábban kenyeret, ám a kijárási korlátozás alatt – hogy minél ritkábban legyen szükséges boltba menni – kenyérsütésbe fog, akár saját kovász felhasználásával. Egyszerű recept, ez még a kenyérszüzeknek is menni fog!

Fotelvirológus: A képzetlen, csupán (ál)hírek olvasásából tájékozódó, de a vírusról határozott véleménnyel rendelkező személy megnevezése. A koronavírus-járvány idején nagyon sok álszakértő jelent meg, akik a közösségi médiában valós vagy valótlan információkat terjesztettek. Többen felszínes tájékozódás alapján a vírussal kapcsolatban is megnyilvánultak. Imádom a fotelvirológusokat: mindig mindent jobban tudnak, mint a kutatók.

Covidinka: Az angol covidiot szó magyar megfelelője. A covid és az idiot (hülye, bolond) szavak vegyülése. 1. A betegséggel nem foglalkozó személy, aki tagadja a vírus létezését vagy lebecsüli a tüneteit, ezért a járvánnyal kapcsolatos utasításokat sem tartja be. 2. Olyan személy, aki pánikol, túlságosan nagy készleteket halmoz fel a bevásárlás során. Rájátszik a kövidinka magyar szőlőfajta nevére. → covidiot, covidióta Ne legyél covidinka!

Szókincsünk folyamatosan bővül, új kifejezések mindig születnek egy nyelvben, ez önmagában nem ismeretlen jelenség a nyelvészek előtt. Történelmi események, a hétköznapi élet megváltozása, a megváltozó életkörülmények mind hozzájárulnak az új szavak és kifejezések megjelenéséhez. A jelenlegi szókincsbővülési folyamat tempója és a képződő új szavak mennyisége azonban a kutatókat is meglepte a koronavírus-járvány kapcsán.

„Új szavak állandóan jelennek meg a nyelvben, a ritkábban használtak pedig elavulnak, maga a szókincs változása egyáltalán nem újkeletű jelenség. Sok-sok viszonylag új szó köthető például a digitális kommunikációhoz, a közösségi média használatához. Ám abban az esetben a szókincsgyarapodás sebessége nem ilyen léptékű volt: az elmúlt húsz-harminc évben folyamatosan jelentek meg az új szókincselemek (gondoljunk csak a szkájpolásra, lájkokra vagy éppen a spamre). Ezzel szemben a világméretű koronavírus-járvánnyal, a karanténnal, az életünk teljes megállításával, lelassításával olyan teljesen újszerű helyzetben találtuk magunkat néhány hónap alatt, hogy nem voltak fogalmaink az új, nyelven kívüli jelenségek megnevezésére. Ez a nyelven kívüli ok indokolhatja az új szóteremtések robbanásszerű megjelenését” – magyarázza dr. Veszelszki Ágnes.

A kötet a napokban jelent meg, az alábbi linken megrendelhető, és hamarosan elérhető lesz a Budapesti Corvinus Egyetem könyvtárában is. Érdemes elolvasni egy finom karantea mellett.

Vágólapra másolva