Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Feladatunk a megújult doktori képzés folyamatos magas színvonalú működésének biztosítása

Január 26-i ülésén választotta meg a Szenátus az Egyetemi Doktori Tanács új vezetőjét és tagjait. Rostoványi Zsoltot, a szervezet elnökét kérdeztük arról, miként vállal szerepet a Tanács a doktori képzések magas színvonalú működésének biztosításában.
Budapesti Corvinus Egyetem  
Az Egyetemi Doktori Tanács az akadémiai élet legkiemelkedőbb szerve. Milyen szerepet tölt be a Tanács a Budapesti Corvinus Egyetem életében, melyek a legfontosabb feladatkörei?

A nemrégiben elfogadott új Egyetemi Doktori Szabályzat szerint “az Egyetemi Doktori Tanács a doktori képzés és fokozatszerzés legmagasabb szintű döntéshozó testülete”. Feladatköre rendkívül széles körű. Legfőbb tisztét talán úgy lehet a legtömörebben összefoglalni, hogy az EDT a biztosítéka annak, hogy az Egyetemen folyó doktori képzés, illetve fokozatszerzés nemzetközi mércével is magas színvonalú, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő legyen. Az ehhez szükséges kereteket, a működési irányelveket az EDT alakítja ki és állapítja meg a nemrégiben megújult és egységesített doktori minőségbiztosítási rendszer alapján, folyamatos és állandó ellenőrzést gyakorolva a rendszer működése felett.
Miután a felsőfokú oktatás legmagasabb szintje a doktori képzés, ez a terület kiemelkedően fontos szerepet tölt be a megújult Corvinus Egyetem életében.

Az EDT feladatkörébe tartozik a doktori képzés valamennyi elemének a felügyelete. Külön kiemelem az egyetemi oktatói pályán mozgók számára rendkívül fontos habilitációs eljárásokat, amelyek lefolytatása ugyancsak az EDT hatásköre.

A doktori képzés szervezeti alapegységei a Doktori Iskolák (DI). A Doktori Iskolák tevékenységével, a doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi végső döntést az EDT hozza, beleértve többek között a DI-k vezetőinek és törzstagjainak a jóváhagyását, figyelembe véve természetesen a Doktori Iskolák Tanácsainak (DIT) ezirányú javaslatait. A bíráló bizottság javaslata alapján dönt a doktori fokozat, illetve a habilitált doktori cím odaítéléséről, továbbá az EDT hagyja jóvá a külföldön szerzett PhD fokozatok honosítását.

Az EDT dönt az Országos Doktori Tanács (ODT) által meghatározott, a Corvinus Egyetemre jutó állami ösztöndíjas helyek DI-k közötti elosztásáról, a doktori képzésre felvett hallgatókról. Az EDT hagyja jóvá a doktori iskolák előterjesztése alapján a nyilvános disszertáció védés, a habilitációs eljárás bíráló bizottságait, a komplex vizsgák vizsgabizottságait, a fokozatszerzési eljárásba belépő hallgatók listáját, dönt a halasztási és egyéb hallgatói kérelmekről. Amennyiben a rektor tiszteletbeli doktori, vagy tiszteletbeli doktori és professzori címet kíván valakinek adományozni, az EDT véleményezi az előterjesztést.


Az új összetételű Egyetemi Doktori Tanács vezetőjeként milyen stratégiai célokat tűzött ki a testület elé?

Az újonnan megválasztott EDT csak részben tekinthető újnak, miután tagjainak jelentős része az előző Tanácsnak is s tagja volt. Az EDT összetételét illetően fennáll tehát egyfajta folytonosság, kontinuitás.

A doktori képzésben ugyanakkor az elmúlt három évben jelentős változások mentek végbe, hiszen párhuzamosan az Egyetem megújulási folyamatával, mondhatni annak részeként a doktori képzésben is átfogó megújulási program megvalósítására került sor. Az első lépés 2017-ben egy új szervezeti egység, a Corvinus Doktori Iskolák (CDI) létrehozása volt azzal a fő céllal, hogy egyetemi szinten irányítsa és összehangolja a doktori képzés folyamatát, koordinálja a Doktori Iskolák tevékenységét, ösztönözze együttműködésüket, továbbá egységesítse a képzés adminisztrációját. A CDI élén Michalkó Gábor főigazgató áll, aki nagy professzionalizmussal és munkabírással a doktori képzés megújulási folyamatának igazi “motorjává” vált. Az Egyetemi Doktori Iroda lelkes csapatának is fontos része van abban, hogy komoly előrelépés történt a doktori képzés egységes és gördülékenyen működő adminisztrációjának a kialakítása terén is.

A megújulás kiterjed a képzés tartalmára, és szerkezetére egyaránt.
A tartalmi változások irányát jól kifejezi a képzés megújítását előirányzó, 2020 februárjában elfogadott stratégiai program címe: “Iskolából műhely”; vagyis a hangsúly áthelyeződik a tantermi foglalkozásokról, kontakt órákról a sokkal “testreszabottabb”, az egyéni kutatásra, publikálásra, a hallgatók és a témavezetők közötti szoros együttműködésre épülő műhelymunkára.

A doktori képzés elsődleges feladata ugyanis nem az, hogy újabb ismereteket adjon át a hallgatóknak, hanem hogy azokat a készségeket erősítse és fejlessze bennük, amelyek a tudományos kutatómunka magas színvonalú végzéséhez szükségesek.

A tartalmi változásokhoz igazodóan a képzés szerkezete is megújult, a doktori iskolák fúziója nyomán számuk hétről négyre csökkent.

Corvinus egyetem C épület 

Az új összetételű Tanácsra milyen kiemelt feladatok várnak megbízatása idején?

A doktori képzések strukturális megújítása az elmúlt években megtörtént, az új szervezeti rend 2020. július 1-jétől életbe lépett, s a Szenátus 2020. szeptember 22-i ülésén elfogadta az ennek megfelelő Doktori Szabályzatot, a változások után most egy “nyugodtabb” időszaknak kell következnie.
Az új felállású EDT feladata a megújult doktori képzés folyamatos, magas színvonalú működésének a biztosítása. 2021 tavaszi félévében egy fontos, rendkívül alapos felkészülést és sok munkát igénylő eseményre kerül sor, ez pedig a BCE doktori iskoláinak a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) általi minőségellenőrzése és minőséghitelesítése (akkreditációja).

A minőséghitelesítési eljárás már a 2019 szeptemberétől bevezetett új eljárásrend szerint történik, amely kiemelten fontos szerepet tulajdonít az egyértelműen az intézmény hatáskörébe utalt minőségbiztosításnak. A MAB vizsgálódásainak a középpontjában az áll, hogy a doktori iskolák minőségbiztosítási rendszere kellő hatékonysággal segíti-e elő az általuk meghatározott minőségi célok elérését. A felkészülés komoly munkát jelent az egyes doktori iskolák, a CDI és az EDT számára egyaránt, hiszen önértékelést kell készíteni, majd fogadni a MAB látogató bizottságait. Bízom benne, hogy úgy a doktori iskoláinkban folyó magas színvonalú képzés, mint a nemrégiben elkészült minőségbiztosítási szabályzatunk minden tekintetben megfelel a MAB elvárásainak.


A Corvinus megújulási folyamatában milyen szerep jut a Tanácsnak?

A Corvinus megújulása elsősorban nem az Egyetemi Doktori Tanácsot, hanem az egyetemen folyó doktori képzés egészét érinti. A doktori képzés szerepe érzékelhetően felértékelődött, az Egyetem tevékenységének kiemelt fontosságú területévé vált.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a doktori képzés egyik fontos funkciója az egyetemi oktatói utánpótlás biztosítása, az oktatói pályán történő előmenetelnek pedig feltétele a habilitáció.

Fiatal kollégáink számára sem mindegy, hogy e téren az Egyetem milyen lehetőségeket biztosít számukra. Az említett tényezők még nagyobb súlyt adnak az EDT-nek is.


A Doktori Kabinet milyen módon segíti a Doktori Tanács munkáját?

A Doktori Kabinet a CDI egyeztető és véleményező testülete, amely egyúttal előkészíti az EDT üléseit. Ebből következően minden EDT ülést megelőzően (vagyis tanévenként legalább négy alkalommal) összeül, azonban bármikor összehívható, ha olyan, a doktori képzéssel kapcsolatos kérdés merül fel, amely alaposabb megbeszélést, vagy egyeztetést igényel.

Az elmúlt időszakban többször került sor rendkívüli Doktori Kabinet ülésekre, például a doktori iskolák fúziója, vagy a doktori minőségbiztosítási szabályzat elkészítése kapcsán. A DK ülésein tehát sor kerülhet a doktori képzés egészét érintő, átfogó kérdések megvitatására, de miután a DK az EDT napirendjén szereplő valamennyi kérdést előzetesen megtárgyal, ezek között mindig ott találhatók a doktori iskolák már említett folyamatos előterjesztései, kezdve a fokozatok odaítélésétől a bizottságok összetételéig. Miután ezek a kérdések döntés céljából az EDT elé kerülnek, az alapos előkészítés sokkal hatékonyabbá teszi az EDT munkáját. 
Vágólapra másolva
GEN.:2021.03.07. - 21:25:17