Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Az időskori munkavállalásról

Az idősödő nők rosszabb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, mint a velük egykorú férfiak vagy a fiatalabb nők. De hogyan lehet mérni az őket érő diszkriminációt? Berde Évával, a Közgazdasági Intézet Demográfia és Gazdaság Kutatóközpontjának munkatársával az időskori munkavállalás gyakoriságáról és a sikeres álláskeresések arányáról is beszélgettünk.

KB: A középkorúak és idősek aktív munkavállalását mutató adatok szerint 2002 és 2018 között Magyarországon drámai mértékben emelkedett az aktívak száma 55 év felett és 60 év felett is. Pusztán a nyugdíjkorhatár emelkedésével magyarázhatóak a különbségek?

BE: Az európai jóléti államok szinte mindegyikében, így Magyarországon is, a népesség öregedése miatt a kormányok a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer korábbi szabályainak megváltoztatására kényszerültek, és úgy tűnik, ez a tendencia a továbbiakban is folytatódni fog. A kormányzatok által a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer finanszírozhatósága érdekében tett legfontosabb lépések a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, a korai nyugdíjazás lehetőségeinek megszüntetése, és a meghatározott juttatások rendszerének fokozatos megváltoztatása a meghatározott hozzájárulások rendszerének irányába. Kényszerítő hatást próbálnak gyakorolni az idősebb munkavállalók felé, céljuk, hogy az érdekeltek maradjanak tovább a munka világában. Ezek az eszközök kiegészülnek a munkavállalóktól származó kezdeményezésekkel. Az életkor, illetve az egészségben eltöltött életévek növekedése, vagy esetleg anyagi gondok következtében sok ember saját elhatározásából szeretne idősebb korában is dolgozni. A hosszabb idejű munkavégzésre vonatkozó döntés általában jobban érvényesül, ha a szeniorok önként, és nem kényszerből tolják ki a munkaerőpiaci tartózkodást. Az OECD-országokban népszerűvé vált a „live longer work longer” (hosszabb ideig élsz, dolgozz is hosszabb ideig) jelszava, ami az önkéntesen választott hosszabb munkaerőpiaci tartózkodásra ösztönöz.

Budapesti Corvinus EgyetemAz adatsor alapján azt látjuk, hogy az EU-ban 2002-ben sokkal nagyobb arányban dolgoztak az idősek is, mint Magyarországon. 2018-ra ez a két arány majdnem kiegyenlítődött, miközben itthon és EU-s viszonylatban is tovább nőtt. Milyen folyamatok állhatnak a változás hátterében?

Igen, jelentősen megnövekedett a munkaerőpiacon aktív idősebbek aránya, ami mögött a már említett kényszerítő lépések és a munkavállalók belső ösztönözöttsége áll. Magyarországon a növekedés azért is annyira látványos, mert korábban lényegesen elmaradt az idősek foglalkoztatottsága az EU átlagos értékeitől.

Az interjú teljes terjedelmében a Közgazdász Online felületén érhető el.

Vágólapra másolva