Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Az akadálymentességi szemlélet új horizontja – Hogyan segíti az akadályoztatott hallgatókat a Corvinus?

2021-10-07 13:13:31


Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Új, holisztikus szemléletű fogyatékosságügyi politikát fogadott el a Corvinus. A minden egyetemi polgárt érintő szemléletváltás a társadalmi felelősségvállalásra és a fenntarthatóságra is kiterjed. Farkas Jácint beszélgetett velünk arról, hogy mit jelent és miért fontos ez a holisztikus szemlélet, és hogyan kapcsolódik az akadálymentesség a felelősségvállaláshoz és a fenntarthatósághoz?

2021.10.06. Írta: Szentkirályi Lili, borítókép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

Az akadálymentesség nem pusztán rámutat egy speciális csoport tagjaira, akik nem egy üvegfalon túl vannak, elérhetetlenül: ez az üvegfal átjárható, megismerhető és megszüntetendő.

Fogyatékosságügyi politika előtt és után

Az egyetem – Farkas Jácint szerint – korszakváltó előterjesztést fogadott el az új Akadálymentességi és Fogyatékosságügyi Politika megjelenésével. A korábbiaktól eltérően az új politika sokkal szélesebb spektrumot fog át , amikor az akadálymentesség szükségességére hívja fel a figyelmet: a hagyományosan megszokott érintettek mellett újabb csoportokat – például a mentálhigiéniás segítségre szorulókat vagy a külföldi hallgatókat – hoz be a támogatásra szorulók ernyője alá.

“Ha csak ez a “sima” intézményi fogyatékosságügyi szabályzatunk lenne, akkor elképzelhető, hogy szegregáltabb és specializáltabb módon tekintenénk a fogyatékossággal élő hallgatókra” – mondja Jácint, aki a Doktorandusz Önkormányzat korábbi elnöke, a Corvinus Institute for Advanced Studies kutatója és az egyetemen most alakuló Ethics, Responsibility and Sustainability (ERS) HUB egyik szakmai koordinátora.

A holisztikus szemlélet másik pillére az, hogy ne pusztán egy olyan egyetemi feladat legyen a fogyatékosságügy, amit ki kell pipálni, hanem valódi, az egyetem szervezetébe és működésébe szervesen beépülő változást hozzon. A vonatkozó jogszabályok által előírt “fizikai” és technikai jellegű segítségnyújtásra fókuszáló előírásain túlmutatóan kell értelmezni az akadálymentességet.

Mi úgy gondoljuk, hogy a klasszikus akadálymentesítés mellett az egész egyetemnek egy akadálymentességi szellemiséggel kell rendelkeznie. Nem egy akadálymentes búrát kell létrehozni az egyetem fölött, nem egy vattával kitömött egyetem létrehozása a cél, hanem a felkészítés az életre – mondja Jácint.

Ilyen szabályozói kerete korábban is volt a Corvinusnak, azonban Jácint szerint ez átlagos. Biztosítva voltak és vannak különböző akadálymentesítési “praktikák”, például a segítségnyújtás a speciális tankönyvek beszerzésében diszlexiások, diszgráfiások számára vagy a plusz idő biztosítására a dolgozatírásnál, vizsgáztatásnál. Működik egy Fogyatékosügyi Bizottság (FOB), ami az egyetem szakembergárdájával együtt dolgozva segítséget nyújtanak abban, hogy az érintettek jobb eséllyel tudják elvégezni tanulmányaikat.

Mi számít nehézségnek?

Természetesen itt felmerül a kérdés, hogy mégis mi számít az átlagos nehézségen túli nehézségnek. Erre nagyszerű példa a záróvizsga: egy olyan feladat, ami mindenkinek megterhelő, nehézséget okoz. Van azonban egy határ, ami után a hallgató már nem képes saját – akár mentális, akár fizikai – “erőforrásai” felhasználásával túllendülni az akadályon, és ekkor kell belépnie a segítségnek.

Változó, hogy kinél hol van ez a határ. A szabály az, hogy orvosilag igazolt nehézségek esetében vehető igénybe segítség, de mivel ezek egyedi és személyes dolgok, ettől függetlenül is lehet szükség rá. Konkrét példa, amikor valakinek problémát okoz a szóbeliség , van lehetősége arra, hogy a szóbeli vizsgát írásbelire váltsa. Az akadálymentesség nem azt jelenti Jácint szerint, hogy minden akadálytól mentesítik a hallgatókat. Az egyetem ahol tud, akadálymentesít, illetve segít abban, hogy a hallgatók az akadályokra, mint lehetőségekre is tekintsenek.

“Az akadálymentességi szemléletű, befogadó egyetemen, nem a követelmények alóli mentességet biztosítjuk, hanem egy lehetőséghalmazt állítunk elő, ami segítséget nyújt azoknak, akiknek az általános nehézségeken túl – első pillantásra – teljesíthetetlennek tűnő nehézséget okoz például egy vizsga” – mondja Jácint.

SONY DSC

Ki számít érintettnek, és ki dönti el, hogy kik az érintettek?

A fentiek alapján persze felmerül, hogy mi alapján dől el, hogy valaki igénybe veheti-e az említett segítségnyújtási formákat. Ahogy már említettük , bizonyos állapotokat lehet szakmailag igazolni, ehhez a FOB biztosítja a megfelelő hátteret. A politika további célja a FOB működésének “személyesebbé” tétele, és a keretek kiszélesítése annak érdekében, hogy mindenféle nehézség (akár fizikai, akár mentális, akár pszichés) a megfelelő módon kezelhető legyen.

Ehhez persze hozzátartozik a már sokszor említett akadálymentességi szemlélet elterjesztése a hallgatók körében, ami egyrészt a FOB ismeretét, másrészt pedig az akadályok lehetőségként való felfogását jelenti. Ez azért is fontos, mert a két csoport (akadálymentesítést igénylő és nem igénylő) közti falat lebontja, másrészt pedig gyakran előfordul, hogy a két csoport között – akár ideiglenesen – átjárás van.

Ha egy hallgató olyan élethelyzetbe kerül, ahol szüksége van az akadálymentesítésre, akkor fontos, hogy tudjon róla, hogy ő a sajátos igényű hallgatók táborába be tud kerülni, és így segítséget tud kapni – mondja Jácint.

A hagyományosan akadálymentességgel asszociált nehézségek (pl. fizikai nehézségek – mozgás-, látás-, hallássérülés, stb.) mellett fontos a pszichés nehézségekre is odafigyelni, amikor akadálymentességről beszélünk, hiszen ezek ugyanolyan korlátok tudnak lenni, mint a fizikaiak. Erre biztosít lehetőséget a Corvinuson működő mentálhigiénés csoport, ahol egyéni és csoportterápián is részt vehetnek a magyar és a külföldi hallgatók. Azonban Jácint és az előterjesztés még ennél is messzebbre viszi az akadálymentességet: azt mondja, hogy a külföldi hallgatók is a sajátos igényű hallgatók csoportjába tartozhatnak.

“Gondoljuk el, hogy valaki idejön egy távoli kultúrából, és nincs vagy csak minimális tapasztalata van az európai vagy a magyar kultúrával kapcsolatban. Egy sor nehézség vár rá: itteni táplálkozás, tömegközlekedés, kulturális javakhoz való hozzáférés, nyelvi nehézségek, vallási nehézségek. Ezek számára mind-mind akadályok lehetnek. Ez az akadálymentességi politika ezekre is valamiféle megoldást kíván nyújtani és alkalmazni, hiszen tudjuk, hogy ezek reális nehézségek, úgy is hívják, hogy kultúrsokk” – magyarázza Jácint.

Hol van mindebben a fenntarthatóság?

A fenntarthatóság egyrészt praktikus oldalról játszik szerepet az akadálymentesítésben: Jácint szerint fontos, hogy a fizikai akadálymentesítés olyan módon és olyan anyagokkal történjen, ami megfelel a fenntarthatóság elvárásainak . Ennél azonban van egy holisztikusabb, a szemléletre vonatkozó párhuzam: az ember, mint akadályt generáló lény is megjelenik, hiszen az általa, az akadálymentesítés nevében létrehozott társadalmi és ipari komplexumok legalább annyi akadályt generálnak a fenntarthatóság olvasatában , mint amennyit megoldanak.

Éppen ezért, ha az akadálymentesség eszméje bekerül a fenntarthatóság fogalomkörébe, és ott erőteljessé is tud válni, akkor hozzásegíthet egy egészségesebb, egyensúlyközelibb helyzet kialakulásához – mondja Jácint.

Vágólapra másolva
GEN.:2021.11.30. - 14:51:12