Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

„Akkor vagyunk jó oktatók, ha jó kutatók is vagyunk, így vagyunk igazán hitelesek”

Vastag Gyula, Kutatási Rektorhelyettes 2019-ben tért vissza az Alma mater-éhez, korábban a Széchenyi István Egyetem angol nyelvű PhD programját vezette. 1989 és 2006 között az Egyesült Államokban dolgozott a Kelley School of Business (Indiana University), a Kenan-Flagler Business School (University of North Carolina at Chapel Hill), az Eli Broad Graduate School of Management (Michigan State University) intézményekben. A 2000/2001-es tanévet a Stuttgart Institute of Management and Technology (SIMT) dékánjaként és professzoraként Stuttgart-ban töltötte; 2001 után vendég professzorként tartott kurzusokat. 2005 és 2007 között a University of Groningen (Hollandia) részmunkaidős professzora volt. A Corvinusra visszatérve jelenleg a kutatásösztönző és kutatástámogatási rendszer megújításán dolgozik.

Budapesti Corvinus Egyetem

Célunk az, hogy kutatásra ösztönözzük az oktatókat, hogy a jelenleg magyar viszonylatban kiváló publikációs teljesítményt tovább növelve nemzetközi szinten is hangsúlyosabban legyünk jelen, hiszen nincsen jó egyetem jó oktatók/kutatók nélkül.” – mondta a Rektorhelyettes.

Hangsúlyozta, az egyetem fontos stratégiai célkitűzése a nemzetköziesítés, a nemzetközi fórumokon való megmérettetés. Ezen célkitűzás megvalósításához olyan feltételeket szeretnének teremteni a Corvinuson, amely kedvez a kutatni vágyó oktatóknak, megfelelő szoftverek, adatbázisok hozzáférésével, és akár anyagi támogatással is, hogy az egyetem oktatói minél nívósabb nemzetközi folyóiratokban jelenhessenek meg, minél több nemzetközi konferencián vehessenek részt.

Elmondta, jövőre szeretnék tovább növelni a kutatástámogatási alapot, remélhetőleg 2021 második felében sor kerülhet a nemzetközi kiválóságokat felvonultató Corvinus Lectures első előadására. A „Corvinus Research Seminars” keretében az intézetek kutatási stratégiáját támogatják. A tervek szerint háromhavonta szerveznek majd informális „Research Brunch” rendezvényeket, és tematikus, kutatáshoz kapcsolódó képzéseket, workshopokat biztosítanak („Meet the Editor”, „Academic English”, kutatási módszertan).

„A kutatásfejlesztés szorosan kapcsolódik az életpályamodellhez. Alapesetben minden oktató a kiegyensúlyozott munkaköri típusba tartozik, de aki az oktatáshangsúlyos munkakört választja, annak a kiegyensúlyozotthoz képest az oktatási elvárások terén 50%-kal nő az óraterhelése, míg a kutatáshangsúlyos munkakör választása esetén ugyanennyivel csökken, hogy minél több időt tudjon az illető a kutatásra fordítani. Ezzel is azt a célt kívánjuk elérni, hogy az oktatásközpontú megközelítés felől közelítsünk a kutatóközpontúhoz. Akkor vagyunk ugyanis jó oktatók, ha jó kutatók is vagyunk, akkor vagyunk igazán hitelesek” – mondta a szakember.

Kitért arra is, a kutatásfejlesztési, kutatásösztönzési lépések különböző mértékben érintik a különböző oktatókat; a változások megélése nagyban függ az életkortól és az eddigi szakmai karriertől. A rektorhelyettes hangsúlyozta, a cél a minőségi publikációs output, a minőségi színvonal növelése, ehhez pedig meg kell teremteni a megfelelő körülményeket. Kiemelte, fontos a mérés és a visszajelzés, az alapján tudják segíteni a kollégákat, ha van arról egy képük, ki mennyit, milyen folyóiratban publikált, a korábbi teljesítmények alapján lehet meghatározni közösen azt az irányt, amely a jövőben ideális lehet az oktató számára. Ezzel szorosan összefügg, hogy az ellátandó munkaköri típusba történő besorolás a háromévente sorra kerülő teljesítményértékelés alapján módosítható, vagyis aki eddig többet kutatott, dönthet az intézetvezetővel való egyeztetés után, hogy több időt fordít az oktatásra és fordítva is.

Vastag Gyula kiemelte, a jövőben nőni fog a nemzetközi kutatások támogatása, bízik benne, hogy sokan fognak pályázni, a Kutatásmenedzsment pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legmegfelelőbb körülményeket biztosítsa a minőségi tudományos munkához.

Vágólapra másolva