Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

A yüan lehet az új dollár? – A geopolitika és az olajkereskedelem kéz a kézben jár

A dollár évszázadokig az olajkereskedelem domináló valutája volt, de az elmúlt években a kínai yüan is színre lépett.

A dollár évszázadokig az olajkereskedelem domináló valutája volt, de az elmúlt években a kínai yüan is színre lépett. Vajon átveheti-e Kína az USA szerepét? Ha igen, akkor milyen hatásai lennének a magyar fogyasztókra nézve? Hartvig Áron Dénes OTDK-győztes és Pro Scientia-érmes hallgatót kutatási témájáról kérdeztük.

money-3115984_1920

 Szerző: Belayane Najoua. 
Biden szerepe az olajkereskedelemben

“Biden nyíltan támogatja a klímaharcot, ami egyben azt is jelenti, hogy igyekszik elfordulni az olajtól, hiszen az az egyik legnagyobb szén-dioxid kibocsátó. Ha Biden továbbra is kiáll az USA dekarbonizációs politikája mellett, akkor az olaj iránt csökkenni fog az amerikai kereslet, így az olajexportáló országok elfordulhatnak a dollártól a kínai valuta irányába”- mondja Áron.

Ám Kína éppen ebben látja a lehetőséget és szépen lassan learatja a babérokat. A kínai kormányzat több lépést is tett az elmúlt években a renminbi nemzetközi jelenlétének erősítéséért. 2005-ben új korszak vette kezdetét a kínai árfolyam-politika történetében egy valutareform miatt, aminek köszönhetően a renminbi három éven keresztül évente 15 százalékkal értékelődött fel. A yuan lesz akkor az új dollár? A helyzet azért nem ilyen egyszerű Áron szerint.

“Habár sok kutató szerint Kína lesz a vezető gazdasági hatalom, és a reformoknak köszönhetően elmondható, hogy a renminbi valóban képes nemzetközi devizaként működni, valószínűleg a kínai valuta nem fogja egyhamar felváltani a dollár olajkereskedelemben betöltött szerepét, mert a nyugati államok ellen fognak állni, amit a mostani geopolitikai viták csak erősítenek” – mondja Áron.

Az olaj, mint a világ mozgatórugója

A XX. században a kőolaj felváltotta a szenet, a legfontosabb energiahordozó lett. Jelentőségét az is jól mutatja, hogy azóta a világ legkereskedettebb terméke, mind érték, mind mennyiség tekintetében, ráadásul a geopolitikát meghatározó top 10 kockázatba is besorolták. Még ha a hétköznapjainkban a benzinen kívül nem is találkozunk vele közvetlenül, a kőolaj az életünk minden területére kihat, és a globális gazdaság egyik, ha nem a legfontosabb mozgatórugójává nőtte ki magát.

A XX. század óta tartó időszakot olajkorszaknak is szokták nevezni, amely az előrejelzések szerint még egy darabig nem fog változni, annak ellenére, hogy az EU klímacéljai mást mondanak. Több megújuló energiaforrást akarnak bevonni a gazdaságba és egyre inkább elhagyni a környezetromboló, nem megújuló energiaforrásokat. Ám a kőolaj számos gazdaságilag pozitív aspektusának nehéz ellenállni.

“Az olajár ingadozása képes befolyásolni a makro- és mikrogazdaságot egyaránt, ami abból is látszik, hogy az amerikai dollár fedezete lett. Azonban az elmúlt években egyre több cikk jelent meg, amely megkérdőjelezi a dollár hosszú távú dominanciáját. Kína dinamikus növekedésével a kínai deviza, a renminbi, egyre nagyobb teret nyert. Különösen az olajkereskedelemben tudott nagyobb szerephez jutni, mivel egyre több nagy olajexportőr ország értékesíti az olaját kínai valutában” – mondja Hartvig Áron Dénes.


Lehet-e az euró az új dollár?

Ahhoz, hogy egy valuta be tudja tölteni a dollár szerepét, azaz az olajkereskedelem domináló valutája legyen, stabilnak, likvidnek és világszerte, széleskörűen használtnak kell lennie.

“Az európai szuverén adósságválság kitörése előtt úgy tekintettek az euróra, mint egy potenciális vetélytársra, de a 2012-es válság megrengette a bizalmat az európai valutában, és véleményem szerint az EU most sem nyújt biztató képet. A széttagoltság, a geopolitikai viták nem mutatnak egy Amerikai Egyesült Államokra hasonlító jövőképet” – mondja Áron, aki azt is hozzáteszi, hogy egy esetleges trendfordulás és egy erősebb integráció lehetővé tenné, hogy az euró újra a dollár vetélytársa legyen, főleg, ha az amerikai piacok kőolaj iránti kereslete csökken.

Ám Kína éppen ebben látja a lehetőséget és szépen lassan learatja a babérokat. A kínai kormányzat több lépést is tett az elmúlt években a renminbi nemzetközi jelenlétének erősítéséért. 2005-ben új korszak vette kezdetét a kínai árfolyam-politika történetében egy valutareform miatt, aminek köszönhetően a renminbi három éven keresztül évente 15 százalékkal értékelődött fel.

“Habár sok kutató szerint Kína lesz a vezető gazdasági hatalom, és a reformoknak köszönhetően elmondható, hogy a renminbi valóban képes nemzetközi devizaként működni, valószínűleg a kínai valuta nem fogja egyhamar felváltani a dollár olajkereskedelemben betöltött szerepét, mert a nyugati államok ellen fognak állni, amit a mostani geopolitikai viták csak erősítenek” – mondja Áron.

A teljes cikk a Közgazdász Online hallgatói blogon érhető el. 

Vágólapra másolva
GEN.:2021.08.05. - 10:54:14