Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

A koronavírus-járvány váratlan hatása: sok vállalat iskolázta be a munkavállalókat

„Amit a koronavírus okozta gazdasági válságból tanultunk többek között az az, hogy senki sem ülhet nyugodtan a babérjain, alkalmazkodni kell a folyamatosan változó környezethez” – mondta a Portfolio-nak Fehér Péter.

„Amit a koronavírus okozta gazdasági válságból tanultunk többek között az az, hogy senki sem ülhet nyugodtan a babérjain, alkalmazkodni kell a folyamatosan változó környezethez” – mondta a Portfolio-nak Fehér Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Executive programokért és szakirányú továbbképzésekért felelős dékánja. A szakember kitért arra is, hogy nagyon sok cég meglátta a lehetőséget a nehéz helyzetben, tavaly ősszel például jelentősen nőtt a szakirányú továbbképzésre jelentkezők száma: Fehér szerint sok munkaadó döntött úgy, hogy beiskolázza a munkavállalókat, hiszen ez béren kívüli juttatásként is felfogható, ráadásul a cég és a dolgozó is profitál belőle.

Corvinus

 
A koronavírus okozta válság gazdasági hatása iparáganként és vállalatonként változó és több tényezőtől függ. Fehér Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Executive programokért és szakirányú továbbképzésekért felelős dékánja szerint azok a cégek tudnak a leggyorsabban talpra állni, akik nagyon gyorsan reagáltak a helyzetre, nem a kivárásra, túlélésre játszottak, hanem cselekedtek: fejlesztésbe kezdtek, nagy hangsúlyt fektettek a digitalizációra, nem elbocsátottak, hanem motiválták a munkavállalókat.

Amire a Covid-19 rávilágított, hogy senki sem üldögélhet a babérjain, én, mint oktató sem, de a diákok, munkavállalók, munkaadók sem – mondta, hozzátéve, nagyon gyorsan változik minden, és aki talpon akar maradni, annak tartani kell a lépést. Fehér szerint a mostani válsághoz hasonlót még senki sem tapasztalt, a koronavírus okozta gazdasági krízis egész más természetű, mint a 2008-as világválság.

Óriási piaci átrendeződésnek vagyunk most a szemtanúi: azok a cégek, amelyek már a járványhelyzet előtt is sokat fektettek a digitalizációba, most elveszítették korábbi versenyelőnyüket, hiszen a vállalatok többsége kényszerből ugyan, de 2020-ban behozta a lemaradását – jegyezte meg a dékán, hozzátéve, a vállalatok jelentős része fektetett a munkavállalók képzésébe is, ezt a Corvinus is tapasztalta, 2020-ban ugyanis nőtt a szakirányú továbbképzésre jelentkezők száma.


Szüksége van a cégeknek naprakész, gyorsan hasznosítható tudásra

Fehér Péter szerint a megnövekedett jelentkezőszám egyik magyarázata az lehet, hogy sok cég afféle béren kívüli juttatásként iskolázta be a munkavállalókat. A Budapesti Corvinus Egyetemen a szakirányú továbbképzésen részt vevő hallgatók aránya jelentősen nem változott, 2020-ban is nagyjából 50 százalékuknak a munkahelye finanszírozta a képzés költségeit. Fehér szerint

A szakirányú továbbképzés jó befektetés: minden egyes szakirányon azonnal reagálnak a piacot érintő változásokra, és gyorsan alkalmazható megoldásokat kínálnak.  


“A hallgatók gyakorlatilag mind szakmabeliek, egy erős szakmai közösségről van szó, akik valós problémákra keresnek megoldást, és a tanultakat akár a következő héten ki tudják próbálni a munkahelyükön, a következő képzési alkalom során pedig már be tudnak számolni a tapasztalatokról”- magyarázta a dékán.

A képzési idő legalább 2, legfeljebb 4 félév, legalább alapfokozatú diplomával, illetve a korábbi rendszer szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel lehet jelentkezni, és tulajdonképpen a korábbi tanulmányokra épülő, gyakorlatorientált specializációt nyújt.

Markánsan megjelentek a Covid okozta változások a képzés során

2020 őszén indult a vállalati belső és vezetői coach képzés, amit óriási érdeklődés övezett, magas a túljelentkezés. Fehér szerint ennek hátterében az állhat, hogy a járványhelyzet következtében nagyon átalakult a vezetők szerepe, nagyon meghatározóak lettek a szervezetet érintő humánkérdések.

Szintén nagyon keresett a kutatási és innovációs menedzser/szakközgazdász képzés, aminek oka részben az lehet, hogy a cégek egy része felismerte, hogy a gazdasági nehézségek közepette sem szabad elhanyagolni az innovációt, a fejlesztést.

Ha egy vállalat életben akar maradni, sőt, versenyelőnyre szeretne szert tenni, akkor most kell felkészülnie arra, hogy mit fog másképp csinálni a válságidőszak után, ebben ez a képzés segítséget tud nyújtani – mondta Fehér Péter. Reagálva az aktuális piaci helyzetre, 2021. őszén indul az adatvezérelt ellátásilánc-menedzsment képzés.


„Kiderült az elmúlt másfél év során, hogy nézőpontváltásra van szükség. Az ellátásilánc-menedzsment akkor sikeres, ha a legfrissebb technológiákkal és megfelelő adatbázisokkal dolgozik, bizonyos esetekben az adatokra támaszkodva szükséges döntéseket hozni, ami sok vállalatnál még nem jellemző, de ezen dolgozni kell” – mondta Fehér Péter.

Szeptemberben indul először a nemzetközi projektmenedzser képzés is, amelynek célja a Project Management Institute nonprofit szervezet együttműködésével olyan projektmenedzserek képzése, akik képesek a XXI. századi kihívásoknak megfelelve nemzetközi hagyományos és virtuális közegben közepes komplexitású projekteket önállóan vezetni.

A képzés során a hallgatók gyakorló szakemberektől tanulhatnak, a tanult ismereteket ők maguk is nagyon gyorsan tudják alkalmazni – jegyezte meg a dékán, hozzátéve, ez a képzés angol nyelven indul, hiszen nagyon sok olyan középvállalat van, amelyek egyre aktívabbak a környező országokban is, jelentős nemzetközi üzleti kapcsolattal rendelkeznek, ezért egyre fontosabb, hogy a munkatársaiknak se legyen idegen a nemzetközi környezet.


A koronavírus-járványt a turisztikai és vendéglátószektor nagyon megszenvedte. A turisztikai fejlesztési menedzser/szakközgazdász képzés során nagy hangsúlyt kap majd, hogyan lehet a szektort újraindítani, mit lehetett tanulni az elmúlt másfél évből, mit lehetne máshogy csinálni, modern, piacképes és globálisan használható tudást nyújtanak majd a hallgatóknak.

Forrás: Portfolio

Vágólapra másolva
GEN.:2021.08.05. - 10:02:53