Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

A backcasting belső mozgatórugói: A marketing jövője fenntarthatóbb, ha backcastingot használunk?

A jövőorientált kutatások vezető folyóiratában, a Futures-ben jelent meg Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Döntéselmélet Tanszék docensének legújabb publikációja.

A jövőorientált kutatások vezető folyóiratában, a Futures-ben jelent meg Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Döntéselmélet Tanszék docensének legújabb publikációja, amelyben a marketingkommunikáció szerepét vizsgálják az üzleti élet környezetileg fenntartható és társadalmilag igazságos átalakításában. A cikk társszerzője Dr. Király Gábor szociológus, a Budapesti Gazdasági Egyetem tudományos dékánhelyettese.

Budapesti Corvinus Egyetem

A képen mindkét szerző szerepel a Wavemaker cég stratégiai igazgatójával, Havasi Zoltánnal

2018-ban a Wavemaker marketingkommunikációs ügynökség úgy döntött, hogy egy részvételi backcasting projekt keretén belül – amelybe bevonja minden munkatársát – elképzeli, hogy mit hozhat a jövő a marketingkommunikációs iparágban.

A backcasting egy olyan jövőkutató keretrendszer, amelyben a résztvevők elképzelnek egy normatív jövőt, és ettől az ideális forgatókönyvtől visszafelé lépkedve azonosítják azokat a lehetséges jelenlegi beavatkozásokat, amelyek jobb jövőbeli eredményekhez vezetnek. Ez a projekt egyedülálló tudásfelhalmozási folyamathoz vezetett, amelynek jelentős kutatási jelentősége van. Mivel a munkatársak szabadon kifejezhették aggályaikat az iparáguk jelenlegi működésével kapcsolatban, akaratlanul ez a backcasting projekt a marketingkommunikáció szerepét járta körül az üzleti élet környezetileg fenntartható és társadalmilag igazságos átalakításában.

Miközben a cikk bemutatja ennek az akciókutatásnak az eredményeit, célja egyrészt, hogy hozzájáruljon a marketingkommunikáció átalakításának lehetőségeinek és szükségességének áttekintéséhez annak érdekében, hogy jelenlegi erősen negatív szerepéből elmozdulhasson abba az irányba, hogy a fenntarthatósági erőfeszítéseket támogatni tudja. Másrészt célja a cikknek, hogy kiegészítésekkel éljen a backcasting folyamatokkal kapcsolatos módszertani diskurzusokhoz. Annak ellenére, hogy régóta bebizonyosodott, hogy a backcasting megfelelő eszköz a fenntarthatósági kérdések feldolgozására, ez a projekt azt sugallja, hogy a részvételen alapuló backcastingnak, mint módszertani keretrendszernek megvannak a maga belső mozgatórugói, amelyek felelősségteljes és fenntartható gondolkodásmódokhoz vezetnek még ilyen tudatos irányultság nélkül is. Ezeknek a belső mozgatórugóknak köze lehet az utópikus gondolkodás természetéhez, az általa nyújtott pszichológiai biztonsághoz és szellemi függetlenséghez.

A cikk itt érhető el:

Koves, A., & Kiraly, G. (2021). Inner drives: Is the future of marketing communications more sustainable when using backcasting? FUTURES, 130. 

A szerzőkről:


Budapesti Corvinus Egyetem

 
Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Első diplomáját az edinburghi Heriot-Watt Egyetemen szerezte nemzetközi gazdálkodás és német-spanyol nyelvszakon. Később a Bécsi Diplomáciai Akadémián végzett nemzetközi kapcsolatok másoddiplomás képzést. Pályafutásának első tíz évében a magyar közigazgatáson belül foglalkozott fejlesztéspolitikával, ezen belül is főként társadalomfejlesztéssel, ebből nyolc évet felsővezetői pozícióban. A közigazgatásban eltöltött idő után számos hazai és nemzetközi projektben vett részt szakértőként, tanácsadóként, projektvezetőként. A fejlesztéspolitikában eltöltött másfél évtized vetett fel benne olyan kérdéseket, amely a gazdaság és társadalom fejlődésére vonatkozó alapvetéseket kérdőjelezte meg. Doktoriját is ennek szellemében írta a Budapesti Corvinus Egyetemen az ökológiai közgazdaságtan kutatási területén a fenntartható foglalkoztatásról. Azóta is olyan jövőkutatásokban vesz részt, amely azt vizsgálja, hogy hogyan lehetne környezetileg fenntarthatóbb és társadalmilag igazságosabb rendszereket létrehozni. Hitvallása szerint az, hogy hogyan gondolkodunk a jövőről, mit tartunk lehetségesnek, vagy lehetetlennek nagyban meghatározza, hogy mit tudunk vagy akarunk a jelenben megtenni, vagy épp nem megtenni. Ezért fontosak azok a kezdeményezések – történjenek azok a civil, akadémiai, vagy gazdasági szektorokban – amelyek az ilyen rendszerek felé történő átmeneteket támogatják. A Vállalatgazdaságtan Intézet Döntéselmélet Tanszékén oktat döntésekkel és fenntarthatósággal kapcsolatos tárgyakat.


Budapesti Corvinus Egyetem

 
Dr. Király Gábor szociológus, diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Maastrichti Egyetemen szerezte. Doktori disszertációját a társadalmi részvétel témakörében írta és védte meg 2009-ben szintén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem kutatója, a Felsőoktatás Jövője Kiválósági Központ szakmai vezetője, valamint a BGE Pénzügyi és Számviteli Karának tudományos dékánhelyettese. Az utóbbi években több kutatási területen – WLB, felsőoktatáskutatás és fenntarthatósággal kapcsolatos tanulmányok – is aktív volt: különszámokat szerkeszt hazai és nemzetközi folyóiratok számára, tudományos rendezvények és előadások szervezésében vesz részt; valamint gyakran publikál hazai és nemzetközi vezető folyóiratokban. Jelenleg kutatóként leginkább a tanulás, a részvételi szemlélet és a szervezetkutatás összefüggéseivel, valamint a kutatásmódszertan kérdéseivel foglalkozik. A 2013-2017 között zajló Dilemmák és stratégiák a család és munka összehangolásában elnevezésű OTKA-kutatás szenior kutatója volt.

Vágólapra másolva
GEN.:2021.08.05. - 12:00:45