A tudományos folyóiratok mérőszámai és hatásmutatói jelenleg a folyóiratban megjelent publikációk és az ezekre történő hivatkozások alapján kerülnek kiszámításra. A Budapesti Corvinus Egyetemen a pályázatoknál és értékelésnél használt kategóriák és mérőszámok módszertani leírásai, maguk a mérőszámok és rangsorok az alábbi oldalakon érhetőek el.
Az MTA IX. Osztályának Bizottságai által összeállított folyóiratrangsor elérhető az MTA honlapján (közvetlenül a teljes táblázat). A listák 2018-ban változtak. Az ennél korábban megjelent publikációk esetében a 2017-ig érvényben lévő lista érvényes.
Az Eigenfactor (EF), az Article Influence (AI) és az ehhez kapcsolódó Article Influence Percentile (AIp) értékek számítási módszertana a folyóiratokhoz tartozó mérőszámok 2015-ig elérhetők a projekt honlapján.
Az értékek, mint általában a folyóiratok népszerűségét leíró mutatók, évente változnak. Egy adott publikációhoz a megjelenés évére vonatkozó mérőszámot kell figyelembe venni. A mérőszámokat általában másfél éves késleltetéssel teszik közzé. A EF és AI mérőszámok 2016-tól a Clarivate Journal Citation Reports adatbázisban (hozzáférhető a Corvinus Egyetem informatikai hálózatából) érhetők el. Az AI értékek listájából származó AIp értékek elérhetők az alábbi táblázatokból (egyéni Cusman azonosítás után):
Folyóiratok AIp szerint – 2016 Folyóiratok AIp szerint – 2017 Folyóiratok AIp szerint – 2018 Folyóiratok AIp szerint – 2019 Folyóiratok AIp szerint – 2020 A Journal Impact Factor (IF újabban JIF) mérőszám évenkénti bontásban elérhető a Clarivate Journal Citation Reports adatbázisban. Az adott évben összes IF értékkel rendelkező folyóiratokat tematikus csoportokra osztják. A tematikus listákat IF szerint rendezve alakítják ki a quartilisokat (Q1, Q2, Q3, Q4), melyeknél mindig hozzá kell tenni, hogy melyik tematikus csoportra vonatkozik.
A Scimago Journal Rank (SJR) módszertanáról a projekt honlapján olvasható bővebb információ. Az SJR mutatószám a Scopus adatbázis adatain alapul és az éves értékek ingyenesen elérhetők a Scimago Journal Ranking honlapján. Itt is készülnek tudományterületi listák, de ezek a Scopus adatbázis tudományterületi besorolását veszik alapul (ellentétben a Clarivate Journal Citation Reports adatbázissal, ami a Web Of Science felosztását használja). Ezeket a szakterületi listákat bontják quartilisokra, ez a népszerű Q1, Q2, Q3, Q4 besorolás (a Scimago szerinti). Itt is hozzá kell tenni a Q értékhez a szakterületet (egy folyóirat több szakterületi listában is szerepelhet, eltérő Q értékkel).
A Financial Times Top 50 Journals (FT Top 50) 2016-tól érvényben lévő folyóiratlistája.
Az ABDC Journal Quality List az Australian Business Deans Council által összeállított folyóiratlista négy kategóriába osztja a folyóiratokat (A*-C). Az összeállítás módszereiről és a rangsor tartalmáról a lista honlapján lehet tájékozódni.
Az Academic Journal Guide (AJG) a Chartered Association of Business Schools által összeállított – több mint 1700 címet tartalmazó – folyóiratlista négy kategóriába osztja a folyóiratokat (A*-C). Az összeállítás módszertanáról a lista honlapján lehet tájékozódni. A folyóiratlista ingyenes, egyéni regisztráció után nézhető meg