Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×

Korszakos Könyvek

korszakos könyvek
 
“Nem lehet valakiből közgazdász, aki csak közgazdász. Sőt hajlok arra, hogy egy közgazdász csupán az, és semmi más, kifejezett tehertétellé, ha nem egyenesen veszélyessé válik.” (F.A. Hayek, Nobel-díjas közgazdász)

“A „haszontalan” szabadbölcsészprogram elvégzése ma a legjobb belépő a tech világába.” (cím a Forbes magazinból, 2015. július)

A Korszakos könyvek program a Budapesti Corvinus Egyetem azon alapszakos hallgatóinak szól, akik a választott szakjukon elsajátítható szaktudományos ismeretek mellett szeretnének mélyebb filozófiai-társadalomelméleti tudásra szert tenni.

A program az emberi természet és a közösségi együttélés – politikai, jogi, kulturális és gazdasági – alapkérdéseit vizsgálja a nyugati gondolkodás legjelentősebb szerzőinek kiemelkedő művein keresztül. Arra készíti fel a hallgatókat, hogy ezekről a kérdésekről megtanuljanak észérvekkel, módszeresen és alkotó módon gondolkodni, vitázni.

A program hat tantárgyból áll. A programra az egyetem bármely alap- vagy osztatlan képzésben részt vevő, nappali tagozatos hallgatója jelentkezhet az első aktív őszi félévében. A programra felvettek félévenként egy vagy kettő tantárgyat hallgatnak, amelyet a választható tantárgyak keretének terhére vehetnek fel.

Követve számos észak-amerikai és európai egyetem hasonló képzését, a program kurzusai klasszikus szerzők kiemelkedően fontos műveit – civilizációnk „nagy könyveit” (great books) – dolgozzák fel. Az oktatás formája a kiscsoportos olvasó szeminárium. A kurzusok teljesítésének feltétele a folyamatos készülés, a szövegek megvitatásában való aktív részvétel, és esszék formájában írásbeli beszámolók elkészítése és megvédése. A program kivételesen intenzív közös munkát tesz lehetővé oktatók és diákok között.

A program célja a műveltség átadásán túl a szellemi képességek sokoldalú fejlesztése, és az egyetem alapszakjain elsajátítható szaktudományos ismeretek mélyebb megalapozása, tágabb kontextusba helyezése. A – gyakran nehéz, elvont – szövegek önálló feldolgozása és irányított megvitatása az absztrakciós készséget, az érvelésbeli fegyelmezettséget, a vitakultúrát és a képzelőerőt is fejleszti. Hasonló célokat szolgál az önálló írásművek elkészítése és értékelése is.

A program résztvevői tanórán kívüli programokon (közösségi programok, hétvégi „elvonulások”, szakmai előadások) is részt vesznek.

A kurzusok mindegyike egy vagy néhány olyan művet tárgyal, amelyek máig tartó hatással alakítják az emberre és a társadalomra vonatkozó eszméinket. A tantárgyak felelősei szakterületük vezető oktatói.

A program tantárgyai és tárgyfelelősei:

  1. A filozófia alapjai (Platón) – Hoppál Kál Bulcsú
  2. A zsidó-keresztény hagyomány (Ó- és Újszövetség) – Balázs Zoltán
  3. Jog (Arisztotelész) – Könczöl Miklós
  4. Politikai filozófia (Pascal) – Lánczi András
  5. Politikai gazdaságtan (Smith) – Kőhegyi Gergely
  6. A társadalomtudományos gondolkodás (Weber) – Szántó Zoltán

A tavaszi félévben kezdődő programra az őszi szünet utáni időszakban lehet felvételezni. Az Egyetem azon I. éves, nappali tagozatos, alap- vagy osztatlan szakos hallgatói jelentkezhetnek, akiknek az egyetemi felvételi pontszáma legalább 400 pont volt. Az írásbeli felvételi egy szövegrészlethez kapcsolódó rövid esszé megírásából áll.

A program kifejezett célja, hogy több szakról, mindhárom Karról legyenek hallgatói. A képzés kiscsoportos szemináriumi formában zajlik, ezért a felvehető diákok létszáma korlátozott (25 fő/csoport).

Az a hallgató, aki a program hat tárgyából legalább négyet elvégez, oklevelet kap a Korszakos könyvek programban való részvételéről. Aki mind a hat tantárgyat elvégzi, oklevelet kap a teljes program sikeres elvégzéséről. 

Kapcsolódó elérhetőségek

Darabos Ádám korszakoskonyvek@uni-corvinus.hu Rektori Szervezet / Corvinus Institute for Advanced Studies
Korszakos könyvek programkoordinátor / Great books project coordinator
C épület, 301

Platón Állam c. munkája a nyugati gondolkodás egészének meghatározó szövege. Komplex műremek, amely egyszerre tartalmazza a kor természettudományos, matematikai, kozmológiai, etikai, vallási és politikai felfogásait. Egymagában mélyebb és átfogóbb a hatástörténete, mint bármely más antik filozófiai szövegnek (talán csak Arisztotelész Metafizikája fogható hozzá). A kurzus során a hagyományosan tíz könyvre felosztott szöveget 13 órára osztva vesszük át, ideértve a bevezető és az összefoglaló órát is. A szöveg szoros olvasása követelmény, ehhez rendelkezésre áll az újabb magyar fordítás, de igénybe vesszük az eredeti görög szöveg kulcskifejezéseit, ill. más nyelvű fordításokat is tájékozódásképpen. A cél a szöveg alapos megértése, át- és továbbgondolása, bekapcsolása a mai kor tudományos kontextusába. Ez utóbbit segíti az olvasmánylistában megadott kommentár, ill. bevezető szakirodalom.

Tantárgyfelelős: Hoppál Kál Bulcsú

Kötelező irodalom:

Platón: Állam. Ford. Steiger Kornél. Bp.: Atlantisz Könyvkiadó, 2014.

Ajánlott irodalom:

Thomas A. Szlezák: Hogyan olvassunk Platónt? Bp.: Atlantisz Könyvkiadó, 2000.

Giovanni R. F. Ferrari: The Cambridge Companion to Plato’s Republic. Cambridge: CUP, 2007.

Steiger Kornél: Az Állam mint lélekterápia (elérhető: http://epa.oszk.hu/01000/01050/00095/pdf/holmi_2011_11_1363-1382.pdf )

A Biblia szellemi forrásműként megkerülhetetlen. Egyetlen könyvként értelmezni nem lehet, illetve csakis vallási előföltevések alapján. Ezeket itt félre kell tenni, helyesebben úgy bemutatni, mint amelyek a Nyugat szellemi valóságának szerves részét adják. Ezért annak is meg kell értenie a vallást és a hitet, a hívő embert, aki maga nem követ vallást és egyházi vagy vallási értelemben nem hisz. A dolgot bonyolítja, hogy a Biblia egyrészt egy nép története is – legalábbis az Újszövetség kezdetéig –, másrészt egy történelembe már nem tartozó esemény dokumentációja és korai értelmezése. Azt is tudjuk, hogy a Biblia szövegei igen sok filozófiai és tudományos vállalkozás, útkeresés, hagyomány kezdetei és kísérői. Azzal is számolni kell, hogy a Biblia igen sok műfajú szöveget tartalmaz, közülük több maga a műfaj őse. A kurzus így az alábbi témákat tudja áttekinteni: (1) a szentírási szövegek státusa és értelmezése, az egzegézis, (2) judaizmus és kereszténység, (3) hit és vallás viszonya, nem-hit és nem-vallás, (4) teológia és filozófia, (5) hit és tudomány, (6) a szent és a profán. A kurzus nem az Apokalipszissel fejeződik be, hanem kitér Szent Ágostonra (Vallomások), továbbá kitekintést igyekszik adni a zsidó-keresztény antropológia további fejleményeire is.

Tantárgyfelelős: Balázs Zoltán

Kötelező irodalom:

A Szent (Genezis: a Teremtés Könyve)

A király és a nép (Sámuel I. Könyve)

A próféta (Izajás)

A magányos ember (Jób Könyve)

Az evangéliumok (Lukács és János)

A Római Levél

Az I. és II. Korintusi Levél

Apokalipszis

Szent Ágoston: Vallomások. Részletek.

Szent Anzelm: Proslogion

Ajánlott irodalom:

Charles Taylor, Humanizmus és modern identitás, in A modern tudományok emberképe (Bp: Gondolat, 1988).

Arisztotelész Nikomakhoszi etikája a jó életről és a helyes cselekvésről való módszeres gondolkodás egyik legfontosabb állomása. Az egyes problémák rendszerezett tárgyalása mellett fontos tanulságokkal szolgál hatástörténete: középkori recepciója, koraújkori bírálata és huszadik századi újrafölfedezése is. A kurzus célja a mű egészének alapos földolgozása, a benne vizsgált kérdések tágabb kontextusban történő megvitatására is kiterjedően, elsősorban az erkölcsi helyesség és a normativitás fogalmából kiindulva. Kiegészítő olvasmányokként a huszadik századi jogfilozófia néhány „klasszikusával” foglalkozunk, hogy segítségükkel képet kaphassunk a tárgyalt problémák jogpozitivista, természetjogi, valamint erényközpontú megközelítéséről.

Tantárgyfelelős: Könczöl Miklós

Kötelező irodalom:

Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Ford. Szabó M. Budapest: Európa, 1997.

Ajánlott irodalom:

W.D. Ross: Arisztotelész. Ford. Steiger K. Budapest: Osiris, 1996.

H.L.A. Hart: A jog fogalma. Ford. Takács P. Budapest, Osiris, 1995.

Paksy M. – Tattay Sz. (szerk.): Ratio iuris. Szövegek a természetjogi gondolkodás tanulmányozásához. Budapest: Pázmány Press, 2014.

Minden korszakos könyv fölfogható mint más korszakos művekkel való vitairat. Blaise Pascal: Gondolatok (Pensèes) c. műve vitairatként is olvasható részben Arisztotelésszel, részben Descartes-tal. E vitákból kirajzolódik, hogy bár Pascal is szakít az arisztotelészi fizikával, mégsem fogadja el a kortárs Descartes új filozófiáját. Ennek oka abban keresendő, hogy Pascal számára a természet fogalma megőrizte eredeti, klasszikus jelentését, elutasítva azt, hogy a természetet állítsák a tudás végső alapjául, legkevésbé a keresztény hit igazolásául. Érzékeli, hogy a klasszikus logos fogalmát úgy akarják az új filozófusok feldarabolni, amiből kiszorul a hit, kiszorul az intuitív megismerés. Hit és racionalitás Pascal korában válik ketté, s nyitotta meg az utat a modern tudománytalan filozófia és a filozófiátlan tudomány előtt. A kurzus Pascal Gondolatok c. munkáján keresztül kívánja bemutatni, miért lett az európai kultúra és civilizáció különössé a modern világban. Hogyan változott meg a tudás fogalma s redukálódott a tudományos tudás fogalmára. Hogyan veszítette el előbb a teológia, majd a filozófia a tudományos jellegét? Miként alakult ki a „tudás hatalom” politikát meghatározó koncepcióvá? A modern tudományosság, a politikai utópizmus és zsarnokság gyökereit kívánja a kurzus feltárni.

A Gondolatok 14 szakaszból áll, amely tartalmi szempontból átstrukturálható 9-11 egységgé, amely alkalmas arra, hogy kielégítse az egyetemi kurzusok időkorlátait.

Tantárgyfelelős: Lánczi András

Kötelező irodalom:

Blaise Pascal: Gondolatok. Gondolat kiadó, Budapest, 1978.

Ajánlott irodalom:

Machiavelli: A fejedelem

Montaigne: Esszék

Fr. Bacon: Novum Organum

Hobbes: Leviatán; De homine

Descartes: Értekezés a módszerről.

Vico: Az új tudomány

Aligha van nagyobb hatású könyv a gazdasági eszmék történetében, mint Adam Smith A nemzetek gazdagsága c. műve. Bár a közgazdászok hajlanak arra, hogy a természettudósokhoz hasonlóan mindig csak tudományuk legújabb eredményeire figyeljenek, éppen Smith az, akit újra és újra elővesznek, akár mert kritikára érdemesnek tartják, akár mert közvetlen inspirációt nyernek tőle – mint az utóbbi időben a viselkedési vagy az intézményi közgazdaságtan művelői. Talán azért is szól hozzánk Smith, mert nem volt közgazdász, a modern közgazdaságtudomány előtt írt. A morálfilozófia professzoraként a gazdasági jelenségek olyan alapkérdéseit tette fel, amelyekről máig vitatkozunk. Hogyan lesz rend káosz helyett egy széleskörű munkamegosztáson alapuló társadalomban? Hogyan terelhető az önzés, a szerzésvágy mederbe úgy, hogy a közjót is szolgálja? Miért stagnál valahol az anyagi jólét évszázadokig, s hogyan nőhet máshol rohamosan a szűkös erőforrások ellenére? Stb.

Smith azt vallotta, hogy először az emberi természetet kell jól megértenünk. Az embert úgy, ahogy van, képességeivel és vágyaival, korlátaival és hibáival. Erre alapozva elemezhetjük előbb a társas együttélés erkölcsi rendjét, az erre épülő jogrendet, s végül az utóbbi keretein belül a jólétet elősegítő vagy gátló folyamatokat. Elméletének alapjait Az erkölcsi érzelmek elméletében rakta le, erre épül A nemzetek gazdasága, amely a szűkebben vett gazdasági kérdéseket tárgyalja. A szemináriumon a szerző e két főművének fontosabb részeit olvassuk el, kiegészítve néhány más szerzőtől származó rövidebb szöveggel Smith korából.

Tantárgyfelelős: Kőhegyi Gergely

Kötelező irodalom:

Smith, Adam 1982 [1759]: The Theory of Moral Sentiments. Liberty Fund, Indianapolis

Smith, Adam 2011 [1776]: Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól. Napvilág, Budapest.

Ajánlott irodalom:

Clark, Henry C. (2003): Commerce, Culture and Liberty. Readings on Capitalism before Adam Smith. Liberty Fund, Indianapolis

Hont István: The Jealousy of Trade. Belknap Press, Cambridge, MA, London.

Horkay Hörcher, Ferenc (szerk.) (1996): A skót felvilágosodás. Osiris, Budapest.

Mandeville, Bernard (2004): A méhek meséje. Helikon, Budapest.

A modern társadalomtudományos gondolkodás történetének egyik máig ható és meghatározó jelentőségű szellemi teljesítményét Max Weber neve fémjelzi. A kurzus célja, hogy – összehasonlító szövegelemzés formájában – mélyebb betekintést adjon a klasszikus német szociológus „korai”, 1903/4 körüli és „késői”, 1913 utáni álláspontjának konceptuális, (ismeret)elméleti, metodológiai és tartalmi részleteibe.

A „Sozialwirtschaft” (szocioökonómia) elnevezést viselő korai álláspontjának paradigmatikus kifejtésére Weber A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című vallás- és gazdaságszociológiai művében vállalkozott, míg ismeretelméleti-metodológiai alapjait A társadalomtudományos és társadalompolitikai megismerés „objektivitása” című tanulmányában foglalta össze. A késői álláspontját, melyet „Verstehende Soziologie” (megértő szociológia) néven ismerünk, a Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai c. magnum opusában foglalta össze, melynek Szociológiai kategóriatan című 1. kötete részletezi a fogalmi és módszertani alapokat.

A korai és késői álláspontok racionális rekonstrukciója során a hallgatók megismerkedhetnek a társadalomelmélet egyes alapkérdéseivel, s az azokra adott weberi válaszokkal. Tartalmi szempontból pedig a kurzus során folyamatosan kitekintünk a Webert egész élete során foglalkoztató kérdéskörre: a kapitalizmus fogalmára, típusaira, kialakulására és működésére.

Tantárgyfelelős: Szántó Zoltán

Kötelező irodalom:

Max Weber: A társadalomtudományos és társadalompolitikai megismerés „objektivitása”. Megjelent: Max Weber: Tanulmányok. Budapest, Osiris Kiadó, 1998. 7-69.o.

Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Budapest, Cserépfalvi, 1995.

Max Weber: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. 1. Szociológiai kategóriatan. Budapest, KJK, 1987. (Részletek)

Ajánlott irodalom:

Max Weber: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. 2/1. A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái (A társadalmi szervezetek: közösségek, társulások, vallások). Budapest, KJK, 1992. (Részletek)

Max Weber: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. 2/2. A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái (Jogszociológia). Budapest, KJK, 1995. (Részletek)

Max Weber: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. 2/3. A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái (Az uralom szociológiája I.). Budapest, KJK, 1996. (Részletek)

Max Weber: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. 2/4. A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái (Az uralom szociológiája II.). Budapest, KJK, 1999. (Részletek)

FELVÉTELI JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2020. november 30. hétfő.

A felvételi űrlap itt letölthető.

Kapcsolódó dokumentumok

KK_felveteli_lap_2020

FELVÉTELI IDŐPONTOK:

2020. december 1. kedd 18:00

2020. december 3. csütörtök 18:00

Az Egyetem azon I. éves, nappali tagozatos, alap- vagy osztatlan szakos hallgatói jelentkezhetnek, akiknek az egyetemi felvételi pontszáma legalább 400 pont volt.

Az írásbeli felvételi egy szövegrészlethez kapcsolódó rövid esszé megírásából áll. A felvételi online formában kerül lebonyolításra. A jelentkezők számára e-mailben kerül kiküldésre az esszékérdés, amelynek megválaszolására 90 perc áll rendelkezésre. A felvételin nem előzetes ismereteket kérünk számon, tehát nincs a felkészüléshez kijelölt irodalom sem. A feladat a szöveg értelmezése és a szöveghez kapcsolódó kérdés megválaszolása. A felvételi célja az értelmezési, elemző és érvelési képességek, a filozófiai-társadalomelméleti problémák iránti fogékonyság felmérése.

2020/2021. tavaszi félévben a program egy csoporttal indul (25 fő/csoport).

További információ: korszakoskonyvek@uni-corvinus.hu.

Vágólapra másolva