Egyetemi polgároknak

• Az egyik ilyen pont a következményektől való félelem, amely megnehezítheti az akadálymentesítést, ha nem teszünk kezdeményező lépéseket ellene. Ez a félelem hosszú iskolai évek során alakultak ki jellemzően a tanulási zavarral küzdő hallgatóknál. Sokan közülük már megtanulták a tanulásból származó nehézségeket kezelni, ezért gyakran titkolják szükségleteiket. Emiatt nagyon fontos észrevennünk a jeleket és biztatnunk a hallgatókat, hogy hangot adjanak szükségleteiknek, mert csak akkor tudunk nekik segíteni.
  
• Egy másik alapvető pont a helytelen beidegződések, melyek az akadémiai előmenetelüket is jelentősen befolyásolja. Rengeteg erőfeszítést és megértést igényel ezeknek a megrögződéseknek a megváltoztatása és gyakran nem is sikerül teljesen megváltoztatni őket. Mivel a megváltoztatásuk szinte lehetetlen, ezért másfajta megközelítés szükséges a kezelésükhöz. Igazítani szükséges a folyamatokat, az eljárásokat és minden olyant tényezőt, amely gátat szab ezeknek.
• Biztosan mindenki érezte már legalább egyszer az élete során a kényszer szívesség érzését. Ehhez nem szükséges akadályokkal küzdőnek lenni, elég a mindennapokra gondolni, amikor szükségünk van segítségre, de az a segítség nem igazi, szívből jövő segítség, hanem sajnálatból, vagy netalántán kényszer szülte segítség. Utána sokan gondoljuk azt: Inkább ne is kértem volna segítséget… Az ilyen típusú akadályokat a legnehezebb megugrani, mert egy folyamatos dilemma kíséri.

• Mondhatnánk kényszer útján törvényi előírásokkal, de ez nem célravezető út, viszont a másik ember iránti érzékenységgel, átérzéssel a fogyatékkal élő személy “szemüvegén” keresztül nemcsak hogy elérhető az akadálymentesítés, de könnyedén meg is valósítható, hogy egy közösségen belül ne legyenek akadályok. Az akadálymentesítés elsősorban fejben dől el!
• Az ismeretlentől való félelmünk gyakran megakadályozz minket abban, hogy akarjuk megismerni az adott területet. Pedig oktatóként, vagy egyetemi dolgozó munkatársként, de még csoporttársként is mind találkozunk, dolgozunk speciális igényű hallgatókkal, lehet anélkül, hogy tudnánk róla.
• Észre kell venni, hogy az akadálymentes környezet, tananyagok és ügyintézési folyamatok megkönnyítik nemcsak a speciális igényű hallgatók mindennapi akadémiai előmenetelét, de összes egyetemi polgárnak is lehetővé teszik a kevésbé megterhelő munkát még akkor is, ha az elején az akadálymentesítési folyamatok kialakítása átmenetileg többlet teherrel jár.
• Az akadálymentesítési terhek csökkentésére és az akadémiai beavatkozások elvégzésére elengedhetetlen egy bizonyos fokú érzékenyítési ismeret. A Hallgatói Tanácsadás és Támogatás csapata szívesen nyújt segítséget ezen terhek minimalizálására csoportos tréningeken keresztül, amelyben minden egyetemi polgárnak érdeke megismerni egy kicsit ezt a világot. Az integráció érdekében akár konkrét esetek megvitatására is lehetősséget szeretnénk biztosítani, amelyben közösen tervezhetjük további fejlődésünket. Amennyiben már most felébresztettük kíváncsiságát és szeretne élni a konzultációs lehetőséggel, kérjük jelentkezzen a studentsupport@uni-corvinus.hu 

Mit jelent az integráció?

Esélyegyenlőségi szempontból azt jelenti, hogy a speciális hallgatóknak ugyanolyan lehetősége van más hallgatókkal közös térben, azonos módon, egyenlő arányban hozzáférni:

• információkhoz
• tevékenységekhez
• szolgáltatásokhoz
• eszközökhöz

Miért van szükség egyenlő hozzáférhetőségre?

Mert:

• a speciális hallgatók beilleszkedését, képességeik kibontakozását, órákon való részvételét elősegítik és biztosítják azokat a kisebb-nagyobb hozzáférhetőségi módosításokat, amelyek lehetővé teszik a tananyagok, a követelmények, vagy éppen ezek szervezésének az akadálymentesítését
• fontos szem előtt tartani az igényeket és az egyenlő bánásmódnak megfelelően minimalizálni az akadályokat akár a kurzus tananyagáról, akár a környezetről van szó
• sok speciális hallgató “láthatatlan” a megkülönböztetéstől, a megszégyenítéstől való félelem miatt
• nem is tudják magukról , hogy nem a kitartásukkal van a baj

Éppen ezért:

• akadálymentes lehetőséget kell teremteni minden előadáson, szemináriumon és gyakorlaton
• a kurzus tananyagait különböző aspektusból meg kell vizsgálni, hogy biztosan teljes mértékben hozzáférhetőek legyenek minden fogyatékossági csoport számára
• már az adott tárgy kurzusleírása tartalmazhatja a speciális igényű hallgatókat megszólító NYILATKOZATOT, amely alapján elindulhat egyfajta kommunikációs “híd” felépítése az oktató és hallgató között és egyaránt normalizálja a támogatási folyamatot, és hozzájárul a pozitív és barátságos környezet megteremtéséhez.
• minden oktatót arra bátorítunk, hogy a tantervébe foglalja bele ezt a nyilatkozatot, amelyben felhívja a speciális hallgatók figyelmét arra, hogy találkozzanak velük bizalmas környezetben a kedvezmények részletes megbeszélésének és annak végrehajtásának céljából.
• ez a nyilatkozat egy együttműködési modellt hoz létre a jogszabályokban előírt kedvezmények meghatározására és végrehajtására, emlékeztetőként szolgál azoknak a hallgatóknak, akiknek szükségük van a kedvezmények igénybevételére, továbbá jobb megértést szolgál a különböző fogyatékossági csoportok igényeiről.