Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×

Tehetséggondozás

1. New developments in the BehavioralEconomics — Új fejlemények a viselkedés-gazdaságtanban

Szemináriumvezető: HámoriBalázs

Thenovelty offered by the research seminar is that the behavioral specialities ofthe actors of the modern economy are going to be analyzed, to understand thedevelopment trends and actors’ attitudes. Those attitudes, motivations,emotions and the most modern technological environment are interpreted asinterrelated factors of a path which might leads to the evolution of a neweconomic system type. We are trying to bring these behavioral economic issuesinto the seminar work by analyzing the latest research results. We would liketo understand their closer influences on the economic processes and decisions

Akutatószeminárium által kínált újdonság az, hogy a modern gazdaságszereplőinek- a fejlődési trendjeit és aktorainak a viselkedésisajátosságait, attitűdjeit egy új gazdasági rendszertípus kialakulásáhozvezető út egymással összefüggő tényezőiként értelmezzük. Ezeket a gazdaságiviselkedési kérdéseket igyekszünk szemináriumi munka során a legújabb kutatásieredmények elemzésével közelebb hozni, értelmezni a gazdasági folyamatokban ésdöntésekben.

Irodalom:

Daniel Kahneman: Thinking, Fastand Slow,Penguin Books Ltd (UK), 2012

Matthew Rabin: “IncorporatingLimited Rationality into Economics“, Journalof Economic Literature, 51(2): 528-43, June 2013.

Matthew Rabin: “AnApproach to Incorporating Psychology into Economics”, AmericanEconomic Review, 103(3): 617-22, May 2013

Tibor Scitovsky: (1976), The joyless economy: an inquiryinto human satisfaction and consumer dissatisfaction, Oxford University Press, 1976 http://pages.ucsd.edu/~nchristenfeld/Happiness_Readings_files/Class%206%20-%20Scitovsky%201976.pdf

Herbert A.Simon: Models of Bounded Rationality, Volume 2& 3, The MIT Press, 1984 and 1987.

Arrow, Kenneth, “Rationality of Self and Others in an Economic System,” inHogarth and Reder, (eds.) RationalChoice (1987). 

Dan Ariely: Predictably Irrational – TheHidden Forces That Shape Our Decisions Revised and Expanded Edition,Harper Perennial, April 2010


2. How have economic decisions beeninfluenced by human emotions — Az érzelmek hatása a gazdasági döntésekre

Szemináriumvezető: HámoriBalázs

Theaim of the research seminar is to include human emotions, attitudes andmotivations in the field of economics, business analysis and decision-making.Our ambition is to bring the economic models–that are originally built torecognize merely self-interests–closer to the real economic, businesssituations. In economic processes and decisions, we are not only involved withour (self)interests, but with our full humanity, with all of our attributes.Our emotions and impulses are with us, so they influence, change how we see theevents of the economy and how we make decisions.

A kutatószeminárium célja, hogy beemeljük a közgazdasági,valamint az üzleti elemzés és döntés-előkészítés látóterébe az emberiindulatokat, érzelmeket és az azokra épülő motivációkat. Az a törekvésünk, hogyközelebb hozzuk a pusztán önérdek felismerésére építő közgazdasági modelleket avalóságos gazdasági, üzleti szituációkhoz. A gazdasági folyamatokban ésdöntésekben ugyanis nem csupán érdekeink érvényesítőiként veszünk részt, hanemteljes emberi mivoltunkban, minden tulajdonságunkkal együtt. Érzelmeink ésindulataink velünk vannak, így befolyásolják, megváltoztatják azt, hogy mikéntlátjuk a gazdaság történéseit és miként, milyen döntéseket hozunk.

Irodalom:

Amos N. Tversky és Daniel Kahneman:Choices, Values, and Frames, 2000

Th GilovichD GriffinD Kahneman (eds):Heuristics and Biases: The Psychology of Intuitive Judgment 

Mérő László: Habits of Mind: The Power and Limits of RationalThought Hardcover, 2002

Mihály Csíkszentmihályi: Flow:  the psychology of optimal experience, Harper.Collins, 1990

Mihály Csíkszentmihályi: Flow:The Psychology of Happiness: he Classic Work on How to Achieve Happiness 2002

Rick,Scott and Loewenstein, George F. (2007): The Role of Emotion in EconomicBehavior (January 3, 2007). Available at SSRN: http://ssrn.com/abstract=954862  

Berezin,M.: Emotions and the ecomomy: Center for the Study of Economy and SocietyWorking Paper Series #12, Cornell University Department of Sociology, 2003.

 

3.  Comparison of economicsystem versions in the light of the crisis — Gazdaságirendszerváltozatok összehasonlítása a válság tükrében

 Szemináriumvezető:Hámori Balázs

 The aim of the course is to understand the logic andthe different forms of industrial and postindustrial economies, generallyspeaking, the market economies in a theoretical framework built on theconceptualization of the inter-relationship of economic, social and (partly)political structures. The readings shed light on the thinking of newinstitutional economics and the historical also the most recent forms of moderneconomies and economic polices taking into consideration the issues of economiccrises and how different market economies react the influences of crises.

 A kurzuscélja az ipari és a posztindusztriális gazdaság logikájának és formáinakmegismerése, általánosságban elméletileg a piacgazdaságok megértése agazdasági, társadalmi és (részben) politikai struktúrák közötti kapcsolatkoncepcionálására építve. Az olvasmányok az új intézményi közgazdaságtan és amodern gazdaságok legfrissebb formáiról, valamint a gazdasági politikákrólalkotott gondolkodásról számolnak be, figyelembe véve a gazdasági válságkérdéseit és a különböző piacgazdaságok hogyan reagálnak a válság hatásaira.

 Irodalom:

Steven Rosefielde: Comparative Economic Systems: Culture, Wealth, and Power in the 21st Century,Wileey, 2002, 1 – 304. old.

Csaba László: On The Future OfTransition /Studies/. In: Kolodko GWTomkiewiczJ, editors. Twenty Years of Transition:Achievements, Problems and Perspectives. New York: Nova Science; 2016. p.221-35..

Csaba László. EconomicSystems: Constraints and Driving Forces Of Change. In: Balázs HM. R, editors. Constraintsand Driving Forces in Economic Systems. Newcastle-upon-Tyne/UK: CambridgeScholars Publishing; 2015.

Heitger, B.: Property rights and the wealth ofnations: a cross-country study. CATOJournal, 23. évf. 2oo4, 2. szám, 381-4o2. old.

János Kornai: Dynamism, Rivalry and theSurplus Economy: Two Essays on the Nature of Capitalism. Oxford:Oxford University Press, 2013. (Translated by Brian McLean.) Original inHungarian: 2011. Available here.

János Kornai:From Socialism to Capitalism. Budapest: Central European University Press.2008. (Translated by Brian McLean.) Original in Hungarian: 2007.Available here.

 

4. The role of theinstitutions in the functioning of the economy. — Az intézmények szerepe agazdaság működésében

 Szemináriumvezető: Hámori Balázs

The aim is to examine the latest(institutional) developmental tendencies that come  under the influence of the informationrevolution in the rules and regulations, organizational forms of the marketeconomic mechanisms. The task of the research is to look for the cornerstonesof the orientation and to perceive its tendencies in the operational logic andmanagement order of the 21st century new economy.

Acél azoknak a legújabb (intézményi) fejlődési tendenciáknak a vizsgálata,amelyek az információs forradalom hatására a gazdálkodás módjában, szabályaibanés szabályozásában, szervezeti formáiban, piaci mechanizmusaiban végbemennek.A kutatás feladata keresni az eligazodás sarokköveit és kitapintanitendenciákata 21. századi újgazdaság működési logikájában és gazdálkodásirendjében.

 

Irodalom:

János Kornai, László Mátyás and GérardRoland (eds):.Corruption, Development and Institutional Design. NewYork: Palgrave Macmillan in association with the International EconomicAssociation, 2009. Available here.

János Kornai, László Mátyás and GérardRoland (eds.): Institutional Change and Economic Behaviour. New York: PalgraveMacmillan in association with the International Economic Association, 2008.Available here.

Korpi, Walter, Contentious Institutions. An AugmentedRational-action Analysis On the Originsand Path Dependency of Welfare State Institutions in Western Countries. Rationality and Society, 2001, Vol. 13, No.2, pp. 235–283

Kosals, L.: Essay on clan capitalism in Russia. ActaOeconomica, 57. évf. 2oo7, 1. sz 67-87. o.

Hayek, Friedrich A. von, The Meaning of Competition.In: Hayek, Friedrich A. von, Individualism and economic order. Routledge &Kegan Paul, London and Henley, 19491, 1976, pp. 92-106

Kirzner, Israel M., Entrepreneurial Discovery and theCompetitive Market Process. Journal ofEconomic Literature, Vol. 35, Issue 1, March 1997, pp. 60-85

Smyth, Russell, New Institutional Economics in thePost-Socialist Transformation Debate.Journal of Economic Surveys, Vol. 12, No. 4, September 1998, pp. 361-398

 

5.  Information Economy/Knowledge Economy –Információgazdaság/tudásgazdaság

 Szemináriumvezető:HámoriBalázs

According to the information society and information economytheory, the production, distribution, dissemination, use and management ofinformation in society is a major economic, political and cultural activity.The economic coexistence of this is the knowledge economy, according to which(by simplifying) a value is generated through the economic utilization ofintellect. The peculiarity of this type of society is the central role ofinformation technology in production, the economy and society in general. Theinformation society and the information economy are also perceived as the heirsof industrial society. It is closely related to the concepts of post-industrialsociety (Daniel Bell), post-fordism, postmodern society, knowledge society, theFourth Industrial Revolution (industry 4.0) and network society (ManuelCastells).

Az információstársadalom és az információgazdaság elmélete szerint atársadalomban az információ előállítása, elosztása, terjesztése,használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység.Ennek közgazdasági társfogalma a tudásgazdaság, amely szerint(leegyszerűsítve) az értelem gazdasági hasznosításán keresztül érték jön létre.Ennek a társadalomtípusnak a sajátossága az információ-technológia központiszerepe a termelésben, a gazdaságban és általában a társadalomban. Azinformációs társadalmat és az információgazdaságot az iparitársadalom örökösének is tekintik. Szorosan kapcsolódik aposztindusztriális társadalom (Daniel Bell), a posztfordizmus, aposztmodern társadalom, a tudástársadalom, a negyedik ipari forradalom(ipar 4.0) és a hálózati társadalom (Manuel Castells) fogalmaihoz.

 Irodalom:

 Brian Kahin and Dominique Foray (eds.): Advancing Knowledge and The KnowledgeEconomy, The MIT Press, 2006.

Robert Hassan: The Information Society, Polity Press, Cambridge, UK,2008.

Carl Shapiro – Hal R. Varian: Information Rules – A strategic Guide tothe Network Economy. Harvard Business Publishing, 1998

Walter W. Powell and Kaisa Snellman: TheKnowledge Economy, Annu. Rev. Sociol. 2004. 30:199–220

Hámori Balázs:Újy szereplők és magatratásformák az átalakuló tranzakciós térben. MTA, 2014,1-287

 

6.  Kína és India a 21. század elején. A reformfolyamatok és azátalakulás politikai gazdaságtana

 Szemináriumvezető:Székely-DobyAndrás

 Aszeminárium célja:

Akutatószeminárium keretében a hallgatók elmélyíthetik a 21. század kétlegfontosabb ázsiai feltörekvő országának társadalmi, gazdasági és politikaisajátosságaira vonatkozó ismereteiket. A folyamatokat elsősorban az intézményekszemszögéből vizsgáljuk: módosulásaik és átalakulásuk adja azt a keretet,melyben a reformok logikája a legvilágosabban kirajzolódik. Külön hangsúlytszeretnénk fektetni a két ország fejlődésének összehasonlító szemléletűelemzésére. Sorra vesszük többek között az agrárszektorban végbemenőreformokat, az ipari fejlődés irányait, a külgazdasági vonatkozásokat, apénzügyi rendszer jellegzetességeit, valamint más egyedi sajátosságokat is. Akurzus során a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy saját kutatásitémájuknak megfelelően modulszerűen alakítsák a tematikát. Ennek megfelelően aszeminárium tág teret enged az önálló kutatásnak és véleményformálásnak,valamint az eltérő nézőpontok ütköztetésének.

 Legfontosabbirodalmak:

Naughton,Barry [2007]: The Chinese Economy. Transitions and Growth. The MIT Press.Cambridge. England.

Panagariya,Arvind [2008]: India: The Emerging Giant. Oxford University Press. NY.

Rothermund,Dietmar [1993]: An Economic History of India. From Pre-Colonial Times to 1991.Routledge. London.

Sen,Amartya [2003]: A fejlődés mint szabadság. Európa Könyvkiadó. Budapest.

Shirk,Susan [1993]: The Poltical Logic of Economic Reform in China. University ofCalifornia Press, Berkeley.

WuJinglian [2005]: Understanding and Interpreting Chinese Economic Reform.Thomson South-Western. Mason.

 

7.  A felsőoktatási rendszerfinanszírozásának és az irányításának elméleti és aktuális szakpolitikaikérdései, különös tekintettel az intézményi (koordinációs és tulajdonjogi)aspektusokra

 Szemináriumvezető:Dr.Veres Pál

 Atudásalapú társadalomban az oktatás és ezen belül a felsőoktatás stratégiaiszerephez jut. A felsőoktatás, mint a társadalom és az oktatás alrendszeremeghatározott funkciókat tölt be, amelyek adott intézményi környezetben, abelső és külső stakeholderek igényei és viselkedése szerint alakulnak. Aszeminárium keretében különösen vizsgáljuk a felsőoktatás funkciójának(szerepének, a szereplők igényeinek) változását. Elemezzük az állam, az egyesstakeholderek és érdekcsoportok szerepét, interakcióit, a tulajdonjogokmegosztását, az állami, piaci és tárgyalásos koordináció szerepét ésváltozását. Speciális kutatási irány lesz a költség-haszon elv értelmezése ésérvényesíthetősége a finanszírozásban, az állami szerepvállalás területei, ezekkapcsolata és összeférhetősége, a megbízó-ügynök viszony értelmezhetősége azállam és az állami felsőoktatási intézmények viszonyában.

 Afelsőoktatás finanszírozása tekintetében két irányban lehet kutatni: az egyesintézmények szintjén és a rendszer egészében jellemző finanszírozási célok,problémák és lehetséges megoldások (költségmegosztás, algoritmusok,elszámoltathatóság stb.). Az irányítás ugyancsak vizsgálható az egyesintézmények szintjén és az teljes rendszer szintjén (például a tulajdonfunkciók és az irányítási funkciók megosztása, a belső és külső stakeholderekszerepe stb.).

 Akutatószeminárium komoly motivációt és segítséget jelenthet a végzés után elhelyezkedéstekintetében, különös tekintettel az oktatási szektorban történőelhelyezkedésre.

 Irodalmiforrások:

Arésztvevők a fő témán belül egyéni kutatási irányok között választhatnak ésennek megfelelő irodalmat kutatnak, illetve dolgoznak fel.

  1. Barr, N.: [2009]: A jóléti állam gazdaságtana. Akadémiai Kiadó, Budapest
  2. Education at a Glance 2013: OECD indicators,

http://www.oecd.org/edu/eag2013%20(eng)–FINAL%2020%20June%202013.pdf

  1. European Commission [2011]: Modernisation of Higher Education in Europe: Funding and Social Dimension, letölthető: http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/thematic_reports/131EN.pdf

(2014. június 4.)

  1. Halász Gábor [2006]: Az oktatás kormányzásának jövője – válasz a komplexitás kihívásaira, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Letölthető: http://halaszg.ofi.hu/download/Hiroshima.pdf (2014. június 4.)
  2. Halász Gábor [2001]: Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
  3. Halász Gábor [2007]:Lisszabon és az egyetemek: az Európai Unió formálódó felsőoktatási politikája Letölthető:

http://www.tpf.hu/upload/docs/tudaskozpont/Oktataseskepzes2010/felsooktatas/hg_vitairat_ver01.pdf(2014. június 4.)

  1. Havady Tamás – Szitás József – Veres Pál [2009]: Az önköltségszámítás szabályozása és gyakorlata, különös tekintettel a költségtérítés nagyságának meghatározására, In.: Felsőoktatási Műhely, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, Országos Felsőoktatási Információs Központ, Budapest, 95-106. o.
  2. Higher Education Governance in Europe – Policies, structures, funding and academic staff [2008], European Comission, Education and Cultrure DG, Felsőoktatási Műhely 2010. II. Educatio Kht.
  3. Higher Education Management and Policy [2006], Journal of the Programme on Institutional Management in Higher Education, Volume 8. No.2.
  4. Kováts Gergely [2006]: A felsőoktatási intézmények finanszírozási modelljei. Közgazdasági Szemle, LIII. évf. 2006. október, 919-938. o.
  5. Polónyi István – Timár János [2006]: Az oktatás költségei és finanszírozása. Competito 2006. március
  6. Polónyi István [2008]: Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
  7. Schindler, D. [2011]: Tuition Fees and the Dual Income Tax: The Optimality of the Nordic Income Tax System. German Economic Review 12(1):59-84 o.
  8. Temesi József (szerk.) [2004]: Finanszírozás és gazdálkodás a felsőoktatásban. Aula Kiadó, Budapest
  9. Temesi József (szerk.) [2012]: Felsőoktatás-finanszírozás. Nemzetközi tendenciák és hazai helyzet, Aula Kiadó, Budapest
  10. Varga Júlia [1998]: Oktatás-gazdaságtan. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest
  11. Vámos Dóra (szerk. [1993]): Ki fizessen a diplomáért, Felsőoktatás fejlesztését szolgáló kutatások, Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest
  12. Veres Pál [2010]: A felsőoktatás kihívásai és válaszai az új évezredben. Iskolakultúra, XX. évfolyam május-június, 171-203. o.
  13. Veres Pál [2012]: Költség-haszon elv értelmezhetősége a hazai felsőoktatás finanszírozásáben. Polgári Szemle, 8. évfolyam 1-2 . szám, 100-122.o.
  14. Veres Pál – Golovics József [2013]: Az állami tulajdon hatékonysága és szükségessége a felsőoktatásban. A megbízó-ügynök viszony értelmezhetősége. Polgári Szemle, 2013/1-2, 118-139.o. Letölthető:

http://www.polgariszemle.hu/?view=v_article&ID=532(2014. június 4.)

  1. Vossensteyn, H. [2004]: Fiscal Stress: Worldwide Trends In Higher Education Finance. In: NASFAA Journal of Financial Aid. 34. évf. 1. sz. 39-55. o. letölthető: http://publications.nasfaa.org/cgi/viewcontent.cgi?article=1082&context=jsfa (2014. június 4.)

 

8.  Együttműködés a közszolgálati, a profitorientált, valamint anon-profit szervezetek között

 Szemináriumvezető:RostaMiklós

 A modernközmenedzsment irodalom egyik legizgalmasabb kérdése, hogy miként működhetnekegyütt a közszolgáltatások nyújtásában a közszféra szervezetei a piaciszervezetekkel, valamint a közszolgálatatások igénybe vevőivel és azokszervezeteivel. A kérdés nem csupán az, hogy a maximális eredmény(eredményesség, hatékonyság, méltányosság) elérés érdekében milyen formábanműködjenek együtt, hanem az is kérdéses, hogy az együttműködés hasznát mikéntdefiniáljuk, mérjük. Az intézményi közgazdaságtan tranzakciós költségekelméletének alapján azt a kérdést is feltehetjük, hogy mikor éri meg egyáltalánaz együttműködést kialakítani és fenntartani? További dilemma, hogy mikéntosszuk szét a költségeket és a hasznokat az együttműködés részvevői között. Akutatószeminárium keretében ezen kérdéseket járjuk körbe, a hallgatók önállókutatásai segítségével. A téma mind a közgazdaság-tudománnyal, mind amenedzsmenttudománnyal foglalkozó hallgatókat érdekelheti.

 Néhányszakirodalom

–Alford, J. 2009. Engaging public sector clients. From service delivery toco-production. New York, NY: Palgrave Macmillian

– Pestoff, V. – Osborne, S. P. –Brandsen, T. 2006. Patterns of co-production in public services. PublicManagement Review, Vol. 8, No. 4, pp. 591-595.

–Verschuere, B. – Brandsen, T. – Pestoff, V. 2012. Co-production: The State ofthe Art in Research and the Future Agenda. Voluntas, Vol 23, No. 4, pp.1083-1101

 

9.   Közép-kelet európai illiberális államok politikai gazdaságtana

 Szemináriumvezető:RostaMiklós

 Azelmúlt évtizedekben jelentős politikai és gazdasági átalakulás zajlottKözép-Európában. Az országok jelentős része alkotmányos demokráciává éspiacgazdasággá vált. Az átalakulást sikerként mutatta be a szakirodalom,azonban a 2007/8-as gazdasági válság megmutatta, hogy ezen országok instabil,törékeny politikai és gazdasági berendezkedéssel rendelkeznek. Több kérdés isfelvethető ezzel kapcsolatban:

–         Milyenintézményrendszer biztosíthatja ezen országokban a liberális demokrácia és apiacgazdaság stabil és hosszú távon is sikeres működését?

–         Milyenokokkal magyarázható, hogy e térségben a politikai és gazdasági berendezkedésektörékenyek?

–         Milyenirányba változik ezen országok politikai és gazdasági berendezkedése és ezmilyen hatással lesz a társadalmi berendezkedésre?

 –         Zakaria, F. (1997). The rise of illiberal democracy. Foreignaffairs, 76(6), 22-43.

–         Szelenyi, I., & Csillag, T. (2015). Drifting fromliberal democracy. Neo-conservative ideology of managed illiberal democraticcapitalism in post-communist Europe. Intersections. East European Journal ofSociety and Politics, 1(1).

–         Innes, A. (2014). The political economy of statecapture in central Europe. JCMS: Journal of Common Market Studies, 52(1),88-104.

–         Rupnik, J. (2007). From Democracy Fatigue to PopulistBacklash. Journal of Democracy, 18,17-25.

–         Kornai,J. (2016). The system paradigm revisited: Clarification and additions in thelight of experiences in the post-socialist region. Acta Oeconomica, 66(4),547-596.

–         Greskovits, B. (2015). The hollowing and backslidingof democracy in East Central Europe. Global Policy, 6(S1), 28-37.

 

10.  Intézményi közgazdaságtani alkalmazások

 Szemináriumvezető:GolovicsJózsef

 Aszeminárium célja, hogy támogassa a hallgatók önálló kutatási tevékenységét azintézményi közgazdaságtan területén. A szemináriumon áttekintjük az intézményiközgazdaságtan főbb témáit, illetve helyét a közgazdaság-tudományon belül. Eztkövetően a hallgatók érdeklődésüknek megfelelően választanak egy szűkebbterületet, amelynek közösen áttekintjük a főbb szakirodalmait, s ezek alapján ahallgatók képessé válnak egy a területet érintő releváns kutatási kérdésmegfogalmazására. Ezt követően a hallgatók önálló kutatómunkával, illetve aszemináriumi konzultációk segítségével választ keresnek a kérdésre, amely munkaeredményei egy TDK-dolgozatban manifesztálódnak.

Akutatószeminárium elsősorban azoknak ajánlott, akik már rendelkeznekelőismeretekkel az intézményi közgazdaságtan területén.

Választhatófőbb témák: intézmények, szervezetek, intézményi változás, intézmények szerepea gazdasági fejlődésben; tranzakciós költségek gazdaságtana; szerződésekgazdaságtana; tulajdonjogok gazdaságtana; szervezetek intézményiközgazdaságtana; érdekcsoportok elmélete; közösségi döntések intézményivonatkozásai.

 Ajánlottirodalom:

North,D. C. (2010): Intézmények, intézményi változás és gazdasági teljesítmény.Helikon Kiadó, Budapest.

SzabóKatalin (2017, szerk.): Intézményi közgazdaságtan. BCE Összehasonlító ésIntézményi Gazdaságtan Tanszék. Kézirat.

Williamson,O. E. (1985): The Economic Institutions of Capitalism. Firms, Market,Relational Contracting. Free Press, New York.

 

11.  A pénzügyi válságok politikai gazdaságtana

 Szemináriumvezető:GyőrffyDóra

 A2008-ban kitört subprime válságot követően a pénzügyi válságok kérdése ismét agazdaságpolitika központi kérdése lett nem csupán a feltörekvő országokban,hanem a fejlett világban is. Bár a válságok a pénzügyi szférában bontakoznakki, gyökereik nagyon gyakran politikai vagy társadalmi jellegűek. Nem kevésbépolitikai kérdés a válságok kezelése, a válságkezelés terheinek elosztása. Akutatás során a pénzügyi és politika szféra kapcsolatának elemzése révénpróbálunk választ adni a következő kérdésekre: mi áll az egyes válságokhátterében? Mi határozza meg a válságkezelés sikerét vagy kudarcát? A válaszoktükrében lehetséges választ adni arra a kérdésre, hogy a gazdaságpolitikamilyen lépéseket tehet a válságok megelőzésére. Az elemzés soránmegkerülhetetlen az interdiszciplináris megközelítés, amiben kiemeltjelentősége van az esettanulmányoknak.

 Válogatott irodalom:

Brunnermeier,Markus K., Harold James and Jean-Pierre Landau (2016): The Euro and the Battle of Ideas. Princeton and Oxford: PrincetonUniversity Press.

Kindleberger,Charles P. and Robert Z. Aliber (2005): Manias,Panics and Crashes: A History of Financial Crises. Fifth edition. Hobokan,New Jersey: John Wiley and Sons.

Reinhart,Carmen M. and Kenneth S. Rogoff (2009): ThisTime is Different: Eight Centuries of Financial Folly. Princeton: PrincetonUniversity Press.

Sinn, Hans-Werner (2014): The Euro Trap: On Bursting Bubbles, Budgetsand Beliefs. Oxford: Oxford University Press.

Shiller,Robert J. (2000): Tőzsdemámor.Budapest: Alinea Kiadó.

 

12. Regulatory and tax competition: streamlining business law ortaking a fiscal war?

 Szemináriumvezető:Deák Dániel

 Uponregulatory and tax competition, a focus can be put on the sovereignty of thenation state, and on the territorial scope of legislation.  In thisinstance, the destination-based regulatory power emerges.  In line with,an in contrast to, it, harmonisation would remove administrative barriers andpromote market mechanisms.  The concepts of capital export and importneutrality are associated with the extension of the fiscal policy ideal of taxneutrality across the border while tax competition – that is, a state that isengaged in interference with the market behaviour – cannot be complied with thebenchmark of neutrality.  Arguably, as regulatory & tax competitionbadly affects the integrity of a jurisdiction, it causes harm to all marketparticipants.  Arguments can also be delivered, however, in favour ofregulatory and tax competition.  In a changing world of globalism, therehas been increasing room for legal and tax planning for those who are mobile,due to regulatory competition.  Under these circumstances, the state doesnot only make compulsory demands on its subjects, but it increasingly acts as arecruiter to solicit investments as well as residents from the globalarena. 

 – I.Wallerstein, “The rise and future demise of the capitalist world system:concepts for comparative analysis“, I. Wallerstein, The capitalistworld-economy. Cambridge University Press, Cambridge, 1980. pp. 5-6, 17-19,34; The modern world-system, I; Capitalist agriculture and the origins ofthe European world-economy in the sixteenth century, Academic Press, NewYork, San Francisco, London, 1974 

– ReuvenS. Avi-Yonah, ”Hanging together; A multilateral approach to taxingmultinationals“, in: Thomas Pogge, Krishen Mehta (eds.), Global tax fairness,Oxford University Press, Oxford, 2016 

– ReuvenAvi-Yonah, “International tax as international law“, New York Tax Law Review,Vol. 57, 2003-2004, at 483 

– EvenAvi-Yonah, ”Globalization, tax competition, and the fiscal crisis of thewelfare state“, Harvard Law Review, Vol. 113, (1999-2000) at 1573 

–Nicholas Shaxson and John Christensen, ”Tax competitiveness—a dangerousobsession“, in: Thomas Pogge, Krishen Mehta (eds.), Global tax fairness,Oxford University Press, Oxford, 2016 

– TsillyDagan, ”The tragic choices of tax policy in a globalized economy“, YarivBrauner and Miranda Stewart (eds), Tax, Law and Development, EdwardElgar Cheltenham, UK + Northampton, MA, 2013 

– YarivBrauner, ”The future of tax incentives for developing countries“, Yariv Braunerand Miranda Stewart (eds), Tax, Law and Development, Edward ElgarCheltenham, UK + Northampton, MA, 2013 

–Pasquale Pistone, “Coordinating the action of regional and global playersduring the shift from bilateralism to multilateralism in international taxlaw”, World Tax Journal, Vol. 6, February 2014 

– MaríaTeresa Soler Roch, “Forum: Tax administration versus taxpayer – A new deal?“, WorldTax Journal, Vol. 4, No. 3, October 2012 

– “OECDTax Intermediaries Study Working Paper 6 – The enhanced relationship“; OECDTax Intermediaries Study, Paris, July 2007 

–Agúndez-García, Ana. 2006. The Delineation and Apportionment of an EUConsolidated Tax Base for multi-jurisdictional Corporate Income Taxation: aReview of Issues and Options. European Commission, Working Paper No.9/2006 

– Begg,Iain. 2011. An EU Tax – Overdue Reform or Federalist Fantasy? InternationalPolicy Analysis. Berlin: Friedrich-Ebert-Stiftung 

–Bettendorf, Leon, Devereux, Michael P., van der Horst Albert, Loretz, Simon andde Mooij, Ruud A. 2010. ”Corporate tax harmonization in the EU“. EconomicPolicy. (63): 537–590 

–Cobham, Alex and Loretz, Simon. 2014. ”International distribution of thecorporate tax base: Impact of different apportionment factors under unitarytaxation“. In: 70th Annual Congress of the International Institute of PublicFinance. Lugano: Switzerland 

–Devereux, Michael, P. and Loretz, Simon. 2008. ”Increased Efficiency throughConsolidation and Formula Apportionment in the European Union?“ Oxford: Oxford University,Centre for Business Taxation. Working Paper No. 12 

– Fuest,Clemens, Hemmelgam, Thomas and Ramb, Fred. 2007. ”How would the introduction ofan EU-wide formula apportionment affect the distribution and size of thecorporate tax base? An analysis based on German multinationals“. InternationalTax and Public Finance 14(5): 605-626 

– Fuest,Clemens, Heinemann, Freidrich and Ungerer, Martin. 2015. „Reforming theFinancing of the European Union: A Proposal“. Intereconomics 50(5):288-293 

–Heinemann, Friedrich, Mohl, Philipp and Osterloh, Steffen. 2008. Reform Optionsfor the EU Own Resource System, Vol. 40, Heidelberg: Physica-Verlag 

–McDaniel, Paul R. 1994. Formulary Taxation in the North American Free TradeZone. Tax

LawReview 49(4): 691–744 

–McLure, Charles E. 2008. Harmonizing corporate income taxes in the European

community:Rational and implications. Tax Policy and the Economy 22: 151–195 

– Mintz,Jack. 2008. ”Europe slowly lurches to a common consolidated corporate tax base:Issues at stake“. In: Lang, M., et al. (eds.). A Common ConsolidatedCorporate Tax Base for Europe. Alemanha: Springer, 128–138 

–Pethig, R., Wagener, A. 2003. Profit Tax Competition and FormulaApportionment. CESifo Working Paper. No. 1011 

–Picciotto, Sol. 1992. International Business Taxation – A Study in theInternationalization of Business Regulation. London: Weidenfeld andNicolson 

–Weiner, Joann M. 1999. Using the Experience in the U.S. States to EvaluateIssues in Implementing Formula Apportionment at the International Level.U.S. Department of the Treasury, OTA Paper 83 

–Weiner, Joann M and Mintz, Jack. 2002. ”An Exploration of Formula Apportionmentin the European Union“. European Union 42(8): 346–351

 

13.  Environmental taxes in a world of the global ecological crisisand global poverty

 Szakszemináriumvezető:Deák Dániel

 Thesubject of a study paper can be, in general, the explanation and justificationof environmental taxes that appear in the EU in the light of the currentecological crisis.  In particular, a study paper can assess Europeandevelopments and examine the practice of the EU Court of Justice, pursued inthis field.  It should then turn out that environmental tax legislation ofthe Member States may get stuck due to the EU Court that is committed to thefundamental freedoms.  Such a failure may happen because the MemberState’s environmental taxes are not targeted enough or they establish thespecial treatment of a group of taxpayers that cannot be upheld before EUCJ inthe light of the non-discrimination principle. 

 Admittedly,the micro- and macroeconomic approaches that are predominantly determined bymarket considerations may constitute obstacles to an effective environmentalpolicy.  It is the idea of seeking for cases of Pareto-efficiency thatlies behind the micro-approach.  It is based on the theoretical assumptionof the perfection of market bargains.  However, ecological problems canhardly be understood by merely referring to the underlying rationality ofprofit maximisation to be achieved in a market economy.  It is in turn thehypothesis of idealising self-regulating markets that stands behind the macroapproach.  From this point of view, the removal of barriers to the freemovement of capital and labour can be considered as a common good.  Suchan approach can only be able to address ecological problems to a limitedextent. 

 –Christian Joerges, Christian Kreuder-Sonnen, ”Europe and European studies incrisis: Inter-disciplinary and intra-disciplinary schisms in legal and politicalscience“; Discussion Paper, SP IV 2016– 109, Wissenschaftszentrum Berlinfür Sozialforschung, Berlin, 2016 

– JanetE. Milne, Mikael Skou Andersen, ”Introduction to environmental taxationconcepts and research“, Janet E. Milne, Mikael Sou Andersen (eds), Handbookof research on environmental taxation, Edward Elgar, Cheltenham, 2012 

–Edoardo Traversa, Sébastien Wolff, Energy tax policy in an EU context:”Non-discrimination, free movement and tax harmonisation“, Pasquale Pistone,Marta Villar Ezcurra (eds), Energy taxation, environmental protection andstate aids, IBFD, Amsterdam, 2016 

–Elizabeth Gil Garcia, Maria Teresa Soler Roch, ”Environment and taxation: Stateintervention from a theoretical point of view“, Pasquale Pistone, Marta VillarEzcurra (eds), Energy taxation, environmental protection and state aids,IBFD, Amsterdam, 2016 

– AndrewLeicester, ”Environmental taxes: economic principles and the UK experience“,English translation of the chapter ‘Tributación medioambiental: principioseconómicos y experiencia en el Reino Unido’ published in E. Pelegry, M. LarreaBasterra (eds.), Energía y Tributación Ambiental, Orkestra, BasqueInstitute for Competitiveness, 2013, 31 p. 

– DavidA. Weisbach, ”Should environmental taxes be precautionary?“, Institute forLaw and Economics Working Paper, No. 601 (2d series), June 2012 

– HansJonas: The Imperative of responsibility – In search of an ethics for thetechnological age, The University of Chicago Press, Chicago, 1984 

– PaulEkins, “Introduction to the issues and the book“; in: Paul Ekins, Stefan Speck,Environmental tax reform, Oxford University Press, Oxford, 2011, pp.4-5 

– HermanE. Daly ”From empty world to full world economics“; in Robert Goodland, HermanE. Daly, and Salah El Serafy (eds.), Population, technology and lifestyle:The transition to sustainability, Island Press, Washington, DC, 1992 

–Nicolas Georgescu-Roegen, ”The entropy law and the economic process inretrospect“, Eastern Economic Journal, Vol. XII, No. 1 (January – March1986) 

– PeterG. Brown and Peter Timmerman, ”Introduction; The unfinished journey ofecological economics“; Peter G. Brown and Peter Timmerman (eds), Ecologicaleconomics for the anthropocene: An emerging paradigm, Columbia UniversityPress, New York, Chichester, West Sussex, 2015 

– ArthurC. Pigou, The Economics of welfare, Macmillan, London, 1932; “PartII, Chapter IX: Divergences between marginal social net product and marginalprivate net product” 

– PedroM. Herrera Molina, ”Design options and their rationales“, Janet E. Milne,Mikael Sou Andersen (eds), Handbook of research on environmental taxation,Edward Elgar, Cheltenham, 2012 

– AnilMarkandya, ”Environmental taxation: what have we learnt in the last 30 years?“;in: Laura Castellucci, Anil Markandya (eds), Environmental taxes and fiscalreform, Palgrave, Basingstoke, New York, NY, 2012 

– StefanSpeck, Susanna Paleari, Environmental taxation and EU environmental policies;European Environment Agency Report No 17/2016, Publications Office of theEuropean Union, Luxembourg, 2016 

– MartaVillar Ezcurra, ”Energy taxation and state aid law“, in: Isabelle Richelle,Wolfgang Schön,Edoardo Traversa (eds.), State aid law and business taxation,Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, 2016 

–Federica Pitrone, ”Design of energy taxes in the European Union: Looking for ahigher level of environmental protection“, Pasquale Pistone, Marta VillarEzcurra (eds), Energy taxation, environmental protection and state aids,IBFD, Amsterdam, 2016 

– PhedonNicolaides, ”In search of economically rational environmental state aid: thecase of exemption from environmental taxes“, European Competition Journal,Vol. 10, No. 1 (April 2014) 

– Phedon Nicolaides, Antonis Metaxas, »Asymmetric tax measures and EU state aidlaw; The “special solidarity levy” on Greek producers of electricityfrom renewable energy sources», European State Aid Law Quarterly, Vol.13, Issue 1 (2014)

 

14.  Hungary since 2010: Rule of law or rule by law?
 Szakszemináriumvezető:Deák Dániel

 It seemsto be timely to discuss how the law is made under the so-called unorthodoxy,and what are the special features of such unorthodox legal policy.  Thealleged unorthodoxy may challenge equality in law and before the law, and iscritical towards the movements of mass democracy.  It also raises doubtson the operability of the rule of law, relying on personal skills, or loyalty,rather than on impersonal mechanisms arising from checks and balances asdeveloped by the division of political power.   A rule by law systemsuggests that the law is subordinated to ideological and politicalconsiderations, and lacks autonomy in its generation.  Besides, for lackof legal suppositions, legislation suffers from casuistry and regulatorycapture.  These developments may compromise not only democracy, but alsothe business life that suffers from the lack of transparency and marketaccess. 

 –Bourdieu, P. (1989): Social Space and Symbolic Power. In: McQuarie, D. (ed.):Readings in Con- temporary Sociological Theory: From Modernity to Post-modernity.Englewood Cliffs: Prentice Hall 

–Braithwaite, J. (2002): Rules and Principles: A Theory of Legal Certainty. AustralianJournal of Le- gal Philosophy 27: 47–82 

– Bruni,L. Zamagni, S. (2007): Civil Economy; Efficiency, Equity, Public Happiness.Bern: Peter Lang 

–Carothers, T. (1998): The Rule of Law Revival. Foreign Affairs 77(2)
– Dworkin, R. (1986): Law’s Empire. Cambridge: Harvard University Press
– Freud, S. (1921): Massenpsychologie und Ich-Analyse. Wien:Internationaler Psychoanalytischer 

Verlag
– Fuller, L. L. (1964): The Morality of Law. New Haven and London: YaleUniversity Press 

–Gribnau, H. (2007): Soft Law and Taxation: The Case of the Netherlands. Legisprudence1(3): 291–326
– Habermas, J. (1995): What Does a Crisis Mean Today? Legitimation Problems inLate Capitalism. In: McQuarie, D. (ed.): Readings in ContemporarySociological Theory: From Modernity to Post-modernity. Englewood Cliffs:Prentice Hall
– Halmai, G. – Scheppele, K. L. (eds) (2013): Amicus Brief for the VeniceCommission on the Fourth Amendment to the Fundamental Law of Hungary. April
– Harlow, C. (2006): Global Administrative Law: The Quest for Principles andValues. European Journal of International Law 17(1): 190–192
– Hart, H. L. A. (1961): The Concept of Law. Oxford: Oxford UniversityPress
– Hayek, F. A. von (1960): The Constitution of Liberty. Chicago:University of Chicago Press 

– Hayek,F. A. von (1976): Law, Legislation and Liberty. Vol. 2: The Mirage ofSocial Justice. 

Routledge& Keagan Paul
– Hayek, F. A. von (1974): Lecture to the Memory of Alfred Nobel. 11December
– Kelsen, H. (1945): General Theory of Law and State. Cambridge: HarvardUniversity Press. King, M. L. (1963): Letter from Birmingham Jail. TheAtlantic 212(2): 78–88 

–Laclau, E. (2005): Populism: What’s in a Name? In: Panizza, F. (ed.): Populismand the Mirror of Democracy. London: Verso
– Leibholz, G. (1977): Der Rechtsstaat und die Freiheit des Individuums. In: Meyersenzyklo- 

pädischesLexikon, Band19. Mannheim: Bibliographisches Institut
– Maxeiner, J. R. (2006–2007): Legal Certainty: A European Alternative toAmerican Legal Indeterminacy? Tulane Journal Int’l & Comparative Law 15
– Neumann, E. (1949): Tiefenpsychologie und neue Ethik. Zürich: Rascher
– Ost, F. (1988): Between Order and Disorder: The Game of Law. In: Teubner, G.(ed.): Autopoietic Law: A New Approach to Law and Society. Berlin andNew York: W. de Gruyter
– Paunio, E. (2009): ”Beyond Predictability – Reflections on Legal Certaintyand the Discourse Theory of Law in the EU Legal Order“. German Law Journal 10(11):1469
– Popelier, P. (2000): ”Legal Certainty and Principles of Proper Law Making“. EuropeanJournal of Law Reform 2(3): 321
– Pound, R. (1942): Administrative Law; Its Growth, Procedure and Significance.Pittsburgh: University of Pittsburgh Press
– Radbruch, G. (1946): Gesetzliches Unrecht und übergesetzliches Recht. SüddeutscheJuristenzeitung 1: 107–108
– Rumble, W. E. (1961): Jerome Frank and his Critics: Certainty and Fantasy inthe Judicial Process. Journal of Public Law 10: 125–138
– Scalia, A. (1989): The Rule of Law as a Law of Rules. The University ofChicago Law Review 56(4):1175–1188
– Schauer, F. (2003): The Convergence of Rules and Standards. New ZealandLaw Review 2003: 303–328
– Summers, R. S. (1999): The Principles of the Rule of Law. Notre Dame LawReview 74: 1691–1712. Society and Economy 36 (2014) 

–Tamanaha, B. Z. (2004): On the Rule of Law; History, Politics, Theory.Cambridge: Cambridge University Press 

–Teubner, G. (1983): ”Substantive and Reflexive Elements in Modern Law“. Lawand Society 17(2): 257 

– Vörös,I. (2013): Vázlat az alapvető jogok természetéről az Alaptörvény negyedik ésötödik módosítása után [Az AB döntése, a Velencei Bizottság és az EurópaiParlament állásfoglalásai] [Outlines on the nature of fundamental rights afterthe Fourth and Fifth Amendment of the Fundamental Law (Decision of theConstitutional Court, standpoints of the Venice Commission and the EuropeanParliament)]. Fundamentum 17(3): 53–65 

– Weber,M. (1922): Wirtschaft und Gesellschaft. Tübingen: Mohr Siebeck 



 

Szekciótitkár: Székely-Doby András (szoba: E 226)

A tanszék szívesen fogad minden olyan TDK dolgozatot, amely gazdasági rendszerekkel, a posztszocialista átmenettel vagy szabályozási kérdésekkel foglalkozik, illetve az összehasonlító gazdaságtan, a gazdasági rendszerelmélet, a politikai gazdaságtan, az átment gazdaságtana, az oktatás-gazdaságtan vagy a piac- és versenyszabályozás diszciplínák valamely témaköréhez kapcsolódik.

Témavezetők és ajánlott témák:

  • Ádám Zoltán: A poszt-szocialista átalakulás összehasonlító gazdaságtana
  • Gedeon Péter: A modern kapitalizmus modell-változatai; a posztszocialista átalakulás politikai gazdaságtana; a jóléti állam politikai gazdaságtana
  • Hámori Balázs: Versenyképességi kérdések, értelmezésük makroszinten és a vállalkozások életében. Jóléti, és globalizációs problémák: fenntartható-e a jóléti gazdaság, milyen változások figyelgetők meg? Miként függ össze az állam gazdasági szerepvállalása az egyes nemzetgazdaságok fejlődési útjának a történeti sajátosságaival? Miért nem alakult ki elmélyült és erős gazdasági együttműködés a kelet-közép európai térség országai között?
  • Horváth József: Jóléti állam és globalizáció; Kína és India gazdasági reformjai
  • Medve-Bálint Gergő: Közép-európai kapitalizmus változatok; az európai integráció hatásai a kelet-európai tagállamok politikaigazdasági intézményrendszerére
  • Rosta Miklós: Közigazgatási reformok intézményi elemzése; önkormányzati rendszerek intézményi elemzése; puha költségvetési korlát
  • Székely-Doby András: A kelet-ázsiai fejlődés politikai gazdaságtana: különböző fejlődési stratégiák összevetése, sikeres és kevésbé sikeres felzárkózási kísérletek tapasztalatai és tanulságai; a kínai átalakulás aktuális kérdései; gazdasági fejlődés, reformok és átmenet: modellek és empirikus vizsgálatok
  • Veres Pál: A felsőoktatási rendszer finanszírozási és irányítási kérdései; a globalizáció intézményi kihívásai, különös tekintettel a nemzetgazdaságok esélyeire és kockázataira

  Szekciótitkár: Székely-Doby András (szoba: E 226)

A tanszék ebben a szekcióban elsősorban olyan dolgozatokat vár, amelyek betekintést engednek az intézményi közgazdaságtan és a gazdasági viselkedés különféle problémáiba. Ennek során többek között örömmel foglalkozunk a tranzakciós költségek gazdaságtanával, a szerződések kérdéseivel, a közösségi döntések elméletével, a kollektív cselekvés logikájával és a tulajdonjogok mindig aktuális problémaköreivel. A dolgozatok foglalkozhatnak például a legfontosabb gazdasági intézményekkel, és a kapcsolódó viselkedési és szabályozási kérdésekkel, a különböző tulajdonformákkal és koordinációs mechanizmusokkal és a gazdasági szereplőknek az azokra adandó racionális és érzelmi reakcióival. Ugyancsak üdvözlünk minden a piac, a vállalat és az állam intézményi elméletének és viselkedési kérdéseinek, azok empirikusan vizsgált problémáinak a bemutatására vállalkozó, továbbá az intézmények és viselkedési sajátosságok gazdasági rendszerré szerveződését tárgyaló kutatást/munkát.

Témavezetők és ajánlott témák:

  • Ádám Zoltán: A populizmus, az autoriter politikai rendszerek és a demokratizálódás intézményi gazdaságtana
  • Golovics József: Elvándorlás Magyarországról; a képzett munkaerő Európai Unión belüli áramlása; az intézményi közgazdaságtan alkalmazási lehetőségei aktuális kérdésekre
  • Győrffy Dóra: Intézményi minőség és gazdasági teljesítmény Magyarországon és a tágabb régióban
  • Hámori Balázs: Intézményi kérdések, intézményi átalakulás és intézményi innovációk az átmeneti gazdaságokban; a piactípusok és gazdasági szereplők kapcsolódó viselkedési sajátosságai, általában a gazdasági viselkedés sajátosságai, az érzelmek, indulatok viszonya a racionális magatartáshoz, mi számít racionálisnak és mi nem, s miért nem baj az, ha valamilyen gazdasági/üzleti magatartás nem fér bele a közgazdaságtan racionalitási elképzeléseibe?
  • Kertész Krisztián: Piaci és kormányzati kudarcok
  • Veres Pál: A tulajdonjogok értelmezhetősége a felsőoktatásban rendszer és szervezeti szinten. A tulajdonjogok elosztása és tulajdonformák – hazai és nemzetközi tények, viták és tendenciák

Vágólapra másolva