Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×

Kutatások, Projektek

Az Alapítvány címe: 1146 Budapest, Abonyi u. 4. fszt. 6.
Az Alapítvány számlaszáma: OTP Bank: 11707062-20003067
Az Alapítvány adószáma: 18141449-1-41


Az Alapítvány célja

Az Alapítvány célja a Budapesti Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszékén folyótudományos kutatási és oktatási tevékenység támogatása, az alábbiakban írt feladatok megvalósítása útján. Az Alapítvány által végzendő közhasznú tevékenység (az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) pontja alapján): tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés euroatlanti integráció elősegítése. Az Alapítvány részletes feladatai a fentiekben megjelölt közhasznú tevékenységek keretében és célkitűzés alapján:
 
  • Tudományos alapkutatás és alkalmazott kutatás anyagi, tárgyi, személyi feltételeinek fejlesztése,
  • Az oktatástechnika, az oktatásban használt tananyagok és segédanyagok fejlesztése, valamint vendégoktatók személyes közreműködése anyagi, tárgyi feltételeinek megteremtése,
  • A nemzetközi tudományos és oktatói közösségbe való jobb bekapcsolódás támogatása, a Tanszék oktatóinak és kutatóinak külföldi szakmai együttműködésekben történő részvételének elősegítése, anyagi és szervezeti támogatása,
  • Az euroatlanti integráció intézményei által létrehozott kutatási keretprogramokba, illetve kutatási programokba való bekapcsolódás anyagi, tárgyi, személyi feltételeinek javítása,
  • Jelentős eredményeket elért oktatók, kutatók, PhD és egyetemi képzésben részt vevő hallgatók külföldi és belföldi szakmai továbbképzésnek támogatása,
  • A PhD képzésben részt vevő hallgatók kutatási tevékenységének támogatása,
  • A kiemelten tehetséges, a tanszék oktatási vagy kutatási tevékenységében részt vevő egyetemi hallgatók támogatása,
  • A vállalati pénzügyek és a befektetési statisztikai-matematikai módszerek kutatásához szükséges nagy teljesítményű számítógépek és korszerű szoftverek beszerzése,
  • A Tudományi Diákköri tevékenység anyagi és tárgyi feltételeinek biztosítása,
  • A Tanszék oktatási és kutatási tevékenységéhez kapcsolódó kiadványok, publikációk, könyvek megjelenésének támogatása,
  • A Tanszék alapító vezetőjének, Dr. Sulyok-Pap Márta szellemi örökségének ápolása és emlékének megőrzése.
A Befektetések és Vállalati Pénzügyek Tanszék Alapítványának tevékenysége három fő területre koncentrálódik:

  • Pénzügyi Laboratórium (FinLab) létrehozása és működtetése
  • Mélyszegény középiskolás diákok egyetemi felkészítője
  • Tudományos kutatások, konferenciák és tanulmányi versenyek támogatása.
logo_alapitvany.jpg
Angol nyelvű publikációink a REPEC (Research Papers in Economics) adatbázisban. Összes publikációnk a Magyar Tudományos Művek adatbázisban (a Munkatársaink fülön keresztül mindenkinek elérhető az egyéni oldala). Válogatott nemzetközi publikációink 2014-től.
Can, B., Csóka, P., & Ergin, E. (2021). How to choose a fair delegation? Economic Theory, forthcoming.


Csató, L., & Petróczy, D. G. (2021). On the monotonicity of the eigenvector method. European Journal of Operational Research, 292(1), 230-237.

Csóka, P., & Herings, P. J. J. (2021). An axiomatization of the proportional rule in financial networks. Management Science, forthcoming.

Németh-Durkó, E. (2021). Determinants of carbon emissions in a European emerging country: evidence from ARDL cointegration and Granger causality analysis. International Journal of Sustainable Development & World Ecology, forthcoming.

Petróczy, D. G. (2021). An alternative quality of life ranking on the basis of remittances. Socio-Economic Planning Sciences, forthcoming.

Petróczy, D. G., & Csató, L. (2021). Revenue allocation in Formula One: a pairwise comparison approach. International Journal of General Systems, forthcoming.

Walter, G. (2021). Risk-adjusted pricing of project loans. Studies in Economics and Finance, forthcoming.

Berlinger, E. (2019). Why APRC is misleading and how it should be reformed. Cogent Economics & Finance, 7(1), 1609766.

Berlinger, E., Dömötör, B., & Illés, F. (2019). Anti-cyclical versus Risk-sensitive Margin Strategies in Central Clearing. Journal of International Financial Markets, Institutions and Money.

Berlinger, E., Dömötör, B., & Illés, F. (2019). Optimal margin requirement. Finance Research Letters, forthcoming.

Csóka, P., & Jean-Jacques Herings, P. (2019). Liability games. Games and Economic Behavior, 116, 260-268.

Dömötör, B., & Váradi, K. (2019). Stock market stress from the central counterparty’s perspective. Studies in Economics and Finance, forthcoming.

Berlinger, E., Bihary, Z., & Walter, G. (2018). Corporate cash-pool valuation: a Monte Carlo approach. Studies in Economics and Finance, 35(1), 153-162.

Csóka, P., & Hevér, J. (2018). Portfolio valuation under liquidity constraints with permanent price impact. Finance Research Letters, 26, 235-241.

Csóka, P., & Jean-Jacques Herings, P. (2018). Decentralized clearing in financial networks. Management Science, 64(10), 4681-4699.

Divos, P., del Bano Rollin, S., Bihari, Z., & Aste, T. (2018). Risk-Neutral Pricing and Hedging of In-Play Football Bets. Applied Mathematical Finance, 1-21.

Hung, N. T. (2018). Volatility Behaviour of the Foreign Exchange Rate and Transmission Among Central and Eastern European Countries: Evidence from the EGARCH Model. Global Business Review, 0972150918811713.

Lublóy, Á., Keresztúri, J. L., & Benedek, G. (2018). Social network influence on new drug diffusion: Can the data-driven approach provide practical benefits?. Society and Economy, 40(2), 227.

Balog, D., Bátyi, T. L., Csóka, P., & Pintér, M. (2017). Properties and comparison of risk capital allocation methods. European Journal of Operational Research, 259(2), 614-625.

Berlinger, E. (2017). Implicit rating: A potential new method to alert crisis on the interbank lending market. Finance Research Letters, 21, 277-283.

Berlinger, E., Bihary, Z., & Walter, G. (2017). Corporate cash-pool valuation in a multi-firm context: A closed formula. Finance Research Letters, 22, 30-34.

Berlinger, E., Lovas, A., & Juhász, P. (2017). State subsidy and moral hazard in corporate financing. Central European Journal of Operations Research, 25(4), 743-770.

Csóka, P. (2017). Fair risk allocation in illiquid markets. Finance Research Letters, 21, 228-234.

Dömötör, B. (2017). Optimal hedge ratio in a biased forward market under liquidity constraints. Finance Research Letters, 21, 259-263.

Lublóy, Á., Keresztúri, J. L., & Benedek, G. (2017). Lower fragmentation of coordination in primary care is associated with lower prescribing drug costs—lessons from chronic illness care in Hungary. The European Journal of Public Health, 27(5), 826-829.

Szűcs, B. Á. (2017). Forecasting intraday volume: Comparison of two early models. Finance Research Letters, 21, 249-258.


Csóka, P., & Pintér, M. (2016). On the impossibility of fair risk allocation. The BE Journal of Theoretical Economics, 16(1), 143-158.

Kutasi, D., & Badics, M. C. (2016). Valuation methods for the housing market: Evidence from Budapest. Acta Oeconomica, 66(3), 527-546.

Lublóy, Á., Keresztúri, J. L., & Benedek, G. (2016). Formal professional relationships between general practitioners and specialists in shared care: possible associations with patient health and pharmacy costs. Applied health economics and health policy, 14(2), 217-227.

Berlinger, E., & Walter, G. (2015). Income-contingent repayment scheme for non-performing mortgage loans in Hungary. Acta Oeconomica, 65(s1), 123-147.

Csóka, P., Havran, D., & Szűcs, N. (2015). Corporate financing under moral hazard and the default risk of buyers. Central European Journal of Operations Research, 23(4), 763-778.

Benedek, G., Lublóy, Á., & Vastag, G. (2014). The importance of social embeddedness: Churn models at mobile providers. Decision Sciences, 45(1), 175-201.

Csóka, P., & Herings, P. J. J. (2014). Risk allocation under liquidity constraints. Journal of Banking & Finance, 49, 1-9.

Lublóy, Á. (2014). Factors affecting the uptake of new medicines: a systematic literature review. BMC health services research, 14(1), 469.

Szűcs, B., & Váradi, K. (2014). Measuring and managing liquidity risk in the Hungarian practice. Society and Economy, 36(4), 543-563.

Tanszékünk 2012. őszén elindított egy olyan eseménysorozatot, amelynek keretében előadásokat szervezünk a hallgatóink és minden érdeklődő számára.
Szakértőket, cégvezetőket hívunk meg, hogy előadást tartsanak például egy-egy jelentős piaci eseményről vagy vállalati tranzakcióról, a tudományos kutatások újabb fejleményeiről.

Célunk:
1. Lehetőséget adni akadémiai és üzleti partnereinknek, hogy jól képzett, értő és érdeklődő közönség előtt adhassanak elő.
2. Lehetőséget adni volt hallgatóinknak (alumni) a találkozásra, az egyetemmel való kapcsolattartásra és szakmai továbbképzésre.
3. Lehetőséget adni jelenlegi hallgatóinknak arra, hogy látókörüket bővítsék és megismerjék a tudományterület legfrissebb fejleményeit.

Ha jelentkezne előadónak, vagy szponzorálná valamelyik jövőbeli előadást, akkor írjon a következő címre: peter.csoka@uni-corvinus.hu

Az aktuális esemény a facebook-on.

Szervezők

Dr. Berlinger Edina edina.berlinger@uni-corvinus.hu Pénzügy, Számvitel és Gazdasági Jog Intézet / Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék
Tanszékvezető egyetemi tanár / Head of Department, Professor
E épület, 279
Telefon: +36 1 482 5156 • Mellék: 5156
Dr. Lovas Anita anita.lovas@uni-corvinus.hu Pénzügy, Számvitel és Gazdasági Jog Intézet / Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék
Egyetemi docens / Associate Professor
E épület, 279
Telefon: +36 1 482 5156 • Mellék: 5156
A Budapesti Corvinus Egyetemen 2013. november 21-én nyílt meg a világ legnagyobb tőzsdéinek kereskedési adataihoz hozzáférést biztosító Bloomberg kereskedési terem. Az egyetemi “trading room” létrehozásának és működtetésének fő célkitűzése, hogy a nemzetközi trendeknek megfelelően támogassa a Budapesti Corvinus Egyetemen folyó pénzügyi oktatás és kutatás módszertani megújulását és ennek révén tovább növelje egyetemi programjaink vonzerejét és a pénzügyi tudományok elismertségét minden területen.

Az exkluzív számítógépes Pénzügyi Laboratóriumot úgy alakítottuk ki az Egyetem Központi Könyvtárának üvegfalú termében, hogy a belépő úgy érezze magát, mintha egy nagy pénzügyi intézmény kereskedési termében lenne. A kétmonitoros munkaállomásokon 15 perces késleltetéssel lehet nyomon követni a világ valamennyi nagy tőzsdéjén zajló kereskedést, a legkülönbözőbb gazdasági híreket és rendelkezésre áll a piacok minden fontos jellemzőit  tartalmazó, esetenként több évtizedre visszanyúló historikus Bloomberg adatbázis is. A Közép- és Kelet-Európában egyedülálló létesítmény kialakításához az Egyesült Államok olyan vezető egyetemei szolgáltak példaként, mint a Richmond és a Bentley.

Sajtómegjelenések a megnyitóról:

*Szuperagyat kapott a Corvinus – Az Origo videó beszámolója
*12 Bloomberg terminál a Corvinus laboratóriumában! – Az GazdaságTV.hu videó beszámója
*Tőzsdeterem nyílt a Corvinuson – cikk az én pénzem oldalán
*Pénzügyi laboratórium a Corvinuson, tőzsdeguruk rettegjetek! – cikk A Gazdasági rádió oldalán
*Egyedülálló pénzügyi laboratórium a Corvinuson – cikk a TőzsdeFórum oldalán
*Corvinus FinLab: pénzügyi tanterem de luxe – cikk az üzletrész oldalán


Szakmai beszámoló a FinLab megnyitójáról – A Köz-Gazdaság folyóirat cikke

A szorgalmi időszakban a nyitva tartás a terem órarendjéhez igazodik, a FinLab terem a konzultációs időpontokban használható, minden hétköznap 8 és 21 óra között. A terem használatára a Moodle rendszeren keresztül lehet jelentkezni. A moodle-be belépve balra egy kis ablakban a “FinLab Foglalás//Reservation”. Erre kattintva lehet blokkot foglalva (hétköznap 1 blokk 45 perces, szombaton 60 perces). A terem használati szabályai a következők:

1. A termet egyelőre csak Corvinus-os diákok használhatják. Dolgozunk olyan termékek kialakításán is, amit alumnisainknak, illetve külsősöknek (pl. más egyetemek hallgatóinak) kínálhatunk.
2. A terembe kabátot, enni- és innivalót bevinni tilos. A mobiltelefonokat le kell halkítani.
3. Ha nincs minden gép lefoglalva, akkor foglalás nélkül is használható a terem.
4. Az órák ideje alatt a termet csak a kurzus oktató előzetes engedélyével lehet.

A terem a C. épület (Közraktár utca 4-6) 1. emeletén található, a Központi Könyvtár területén, a bejárattól jobbra.
A magyar tőkepiac legjobb teljesítményeit díjazta ünnepélyes keretek között 2013. december 12-én a Budapesti Értéktőzsde. A Tőzsdei Legek díjátadón többek között kiderült, hogy ki volt az év üzletkötője, melyek voltak a legeredményesebb cégek és hogy ki kapta „A magyar tőkepiac fejlesztéséért járó díjat”. A Budapesti Értéktőzsde díjátadóján, a Tőzsdei Legek-en a hét szakemberből álló zsűri döntése alapján összesen kilenc díj talált gazdára, amelyek többsége objektív tényezők,
mutatók alapján került odaítélésre. A díjazottak egyedi készítésű, Botos Péter iparművész által tervezett díjat kaptak.

„A magyar tőkepiac fejlesztéséért járó díj” – Budapesti Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék Alapítványa

A díjazott a Budapesti Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék Alapítványa, kiemelten a FinLab projektje miatt. A Corvinus FinLab egy Közép-Európában is egyedülálló Pénzügyi Laboratórium, mely a világ legnagyobb tőzsdéinek kereskedési adataihoz biztosít hozzáférést. Az egyetemi trading roomnak is nevezett, régiónkban egyedülálló laboratóriumot főként azért hozta létre az Alapítvány, hogy ezzel is támogassa az egyetemen folyó pénzügyi oktatás és kutatás módszertani megújulását, és így tovább növelje az egyetemi programok vonzerejét, valamint a pénzügyi tudományok elismertségét. A labor létrehozásának fontos célkitűzése, hogy előmozdítsa a magyar közgazdasági-pénzügyi szakemberképzés minőségének hosszú távú fejlesztését. A Pénzügyi Laboratórium egyben fejleszti a hallgatók pénzügyi kultúráját, ösztönzi a befektetői gondolkodást, a személyes pénzügyi döntések megalapozását és a vállalkozói szemléletet, valamint életközelivé teszi a befektetés-elemzést és a kockázatkezelést.

Sajtóközlemény a díjátadóról

Az év tőzsdei szereplői a jövőt is pozitívan látják – GazdaságTV.hu videó riportja a díjátadóról
Richmondban a Trading Floor alapvetően az ún. „experiental learning” programot támogatja, melynek során önkéntesen jelentkező végzős pénzügyes hallgatók tökéletesen imitálják egy befektetési alap belső folyamatait és kezelik az egyetemi pénzalapok egy részét ( szerződéseket kötnek, megírják a befektetési alap stratégiáját, board meetingeket tartanak az eszközallokációról, egy brókeren keresztül megbízásokat adnak a tranzakciókra, értékelik a teljesítményt, könyvelnek és viszik a teljes adminisztrációt stb.). Mivel minden döntést kutatásokkal, elemzésekkel kell alátámasztani, gyakorlatban is ki tudják próbálni az elméleti ismereteiket „learning by doing”.

A programról megjelent számos cikk és a program teljes dokumentációja:

 *The Two-Year Student Managed Investment Fund: Coordination of Applied Investment Skills across Disciplines and Courses
 *Experiential Learning for Undergraduates in Economics and Finance: A True Top-Down Investment Fund
 *Expanding Management in Student Managed Investment Funds
 *Fiduciary and Legal Considerations for Student Managed Investment Funds
 *Rationality, Irrationality, and “Predictable Irrationality”: Does Education, Curriculum, or Gender Matter?


Az egyetemen a A Trading Room viszonylag nagy területet foglal el, mert összesen 45 (nagyterem) + 12 (kisterem) géphely került kialakításra. A nagyobb kapacitás kialakítását az indokolja, hogy itt jóval több formális órát és külső tréninget tartanak, mint Richmondban. Ráadásul a termet használó potenciális hallgatók létszáma is nagyobb. A nagyteremben tartják az órákat, tréningeket, céges prezentációkat, a kisteremben lehet szabadon egyedül tanulni és kutatni. A Trading Room egészét Richard Gibble (Director of HCFS) menedzseli.

Az alkotótáborban az a jó, hogy van időnk egymásra. Mindenkit meghallgatunk és minden témát aprólékosan kivesézünk (vö. élveboncolás). 2009 óta majdnem minden
évben összegyűltünk Alsóörsön augusztusban alkotótáborozni (AAA+). Három-öt nap tömény flow érzés. Minden spontán módon alakul és mindig kikerekedik valami érdekes. Sok jó ember kis helyen.
alkoto.2018.4.jpg
Előadásainkban szó volt:

Adórendszerről, WACC-ról, Kockázatvállalásról, Viselkedési hatásokról, erkölcsi kockázatról…
Kutatási projektjeink az angol oldalunkon frissülnek. Ha együttműködne velünk, bátran vegye fel a kapcsolatot az adott projekt bármelyik tagjával. Tanszéki kollégáink elérhetőségeit megtalálja a Munkatársak menüpont alatt.
A kutatási program a magyar lakosságot érintő két problémakört, a hátrányos térségek pénzügyi integrációját célzó pénzügyi szolgáltatások és intézmények tervezését, valamint az idősek és a krónikus betegek gondozása vonatkozásában felmerülő erőforrások és a lakosság egészséggel kapcsolatos jövőképének, életstratégiáinak felmérését fogja át.

Alprojekt címe: Pénzügyi likviditás
Alprojekt szakmai vezetője: Dr. Berlinger Edina

A kutatás háttere: Jelenleg Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 24%-a, a 18-60 éves korosztály 10%-a nem rendelkezik bankszámlával (Ilyés és Varga, 2015, Hitelintézeti Szemle), így lényegében kiszorulnak minden pénzügyi szolgáltatásból, például a hitelezésből is, hiszen a bankok a itelképesség-vizsgálatot főként a banki folyószámla adatok alapján végzik. Közülük sokan a szegények, a képzetlenek vagy egyéb okokból hátrányos helyzetűek közül kerülnek ki. A pénzügyi kirekesztettség problémája fokozottan jelentkezik az elmaradott térségekben, ahol a bankok stratégiai okokból egyre több bankfiókot szüntetnek meg. Pedig a gazdasági és társadalmi integráció elengedhetetlen feltétele lenne, hogy pénzügyi szolgáltatások széles körben elérhetőek legyenek.

Nemzetközi trendek: Az elmaradott térségek fejlesztése és a szegények mikrohitelezése központi kérdés a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Neves közgazdászok, például Nicholas Barr és a Nobel-díjas Joseph Stiglitz a szegénység leküzdésének egyik leghatásosabb eszközének tekintik a jövedelemarányos
törlesztésű hiteleket, melyet Magyarországon eddig még csak a diákhitelezésben alkalmaznak, de úgy gondoljuk, hogy számos további lehetőség rejlik ebben a rugalmas konstrukcióban. A FinTech trendek (pl. okosszerződések, új platformok a pénzforgalmi szolgáltatások, a hitelezés és a biztosítások terén) kiváló lehetőséget teremtenek az innovációra azáltal, hogy újraértelmezik a hagyományos banki funkciókat, illetve nagyfokú rugalmasságot és költségmegtakarítást tesznek lehetővé.

A kutatás célja: Egy jól működő társadalomban a fiatalok tanulnak; az aktív korúak dolgoznak, vállalkoznak és jövedelmükből támogatják a fiatalokat és megtakarítanak az időskorukra; az idősek pedig megtakarításaikból képesek finanszírozni a szükséges egészségügyi, ápolási szolgáltatásokat. Ennek érdekében olyan pénzügyi termékek kifejlesztését tervezzük, amelyek összehangolják a piaci szereplők és az állam ezirányú erőfeszítéseit, kihasználják a generációk együttműködésében rejlő szinergiákat, megfelelő ösztönzőrendszert teremtenek, kezelik a kockázatokat, a bizonytalanságokat és az egyéb piaci tökéletlenségeket, illetve figyelembe veszik az emberek viselkedési sajátosságait.

Kutatási módszertan: A kutatás középpontjában az ösztönző szerződések és szolgáltatások tervezése áll, amelynek módszertani hátterét a mechanizmustervezés, szerződéselmélet, viselkedéstan és közgazdasági modellezés adják. Az elméleti kutatások mindvégig szorosan kapcsolódnak a valósághoz, főként az alapos helyzetfelmérés, a nemzetközi tapasztalatok feldolgozása, az eredmények disszeminációja és végül a gyakorlati tesztelés révén.

Társadalmi hatások: A kutatási program során az egyetemen meglévő kutatási kapacitás és az eddigi kutatási eredmények célirányos továbbfejlesztésével elősegítjük az elmaradott térségek integrációját új, innovatív pénzügyi termékek és intézmények tervezése és gyakorlati tesztelése révén.
Projektben résztvevő kutatók
  • Csercsik, D., Hubert, F., Sziklai, B. R., & Kóczy, L. Á. (2019). Modelling transfer profits as externalities in a cooperative game-theoretic model of natural gas networks. Energy Economics
  • Mikolasek, A. (2018) Problems in the application of credit risk models Economy and Finance, 3(5), pp. 240-249
  • Segal-Halevi, E., & Sziklai, B. R. (2018). Monotonicity and competitive equilibrium in cake-cutting. Economic Theory, 1-39. (2018. május 26.)
  • Segal-Halevi, E., & Sziklai, B. R. (2018). Resource-monotonicity and population-monotonicity in connected cake-cutting. Mathematical Social Sciences, 95, 19-30. (2018. július 20.)
  • Lublóy, Á., Keresztúri, J. L., & Benedek, G. (2018). Social network influence on new drug diffusion: Can the data-driven approach provide practical benefits?. Society and Economy, 40(2), 227. (2018. június)
teljesítmény-kép.png

Vajon nő a teljesítmény ha nő a vezető?

Vállalati teljesítmény és a vezetői testületeknői-férfi összetétele – a közép-európai tőzsdei nagyvállalatok tapasztalatai

A nagyvállalatok irányítását végző igazgatóbizottságok összetételenagy szerepet játszhat abban, hogy milyen az adott vállalat teljesítménye.Nemcsak a szaktudás, a tapasztalat vagy a vezetési stílus lehet meghatározó,hanem az is, hogy éppen nő vagy férfi vezeti egy adott területet és vesz résztaz igazgatósági üléseken. Számos üzleti szereplő (köztük a McKinsey 2012, 2016)és non-profit szervezet (Catalyst Inc. 2006) a mellett érvel, hogy több nőivezető legyen a vállalatok vezetésében, sőt az Európai Unió is arra ösztönzitagállamait, hogy nemzeti szinten vezessenek be kvóta alapú szabályozást.

A tudományos életben az igazgatótestület sokszínűségének hatásairólkialakult vita még nem dőlt el véglegesen. A tanulmányok alapján úgy látszik,hogy földrajzi területenként és a vállalati méret tekintetében is eltérőválaszok születnek. Számos szerző emeli ki a pozitív hatást (nyugat-európai,kínai vagy indonéziai vállalati mintákon), mások pedig az Egyesült Államok ésaz Egyesült Királyság és Svédország vállalatain végzett vizsgálatok inkábbnegatív pénzügyi hatást találnak.

Sok érv és ellenérv született arra vonatkozóan, hogy mi lehet a nőivezetők jelenlétének előnye vagy hátránya. Például, a nők másfajta szaktudástvagy új vezetési megközelítést hozhatnak a cég életébe, illetve más személyesés szakmai ismeretségi körük van, ami szintén befolyásolhatja a vállalatvezetésminőségét. A női-férfi csapatok általában jobban teljesítenek az egyneműcsapatoknál. A pénzügyi teljesítményre való hatáson vitázó tanulmányokvizsgálati módszere zömében statisztikai alapú. Ez a módszer lényegében abbóláll, hogy a kutatók a vállalatok egy vagy több pénzügyi teljesítményét jellemzőmutatója (így például a sajáttőke-arányos nyereség) és az igazgatótanácsokbanrészt vevő nők száma vagy aránya között mérnek statisztikai összefüggéseket. Azilyen típusú (panel-regressziós) statisztikai vizsgálattal ugyan nem kaphatunka felsővezetésben betöltött szerepek egyéb problémáiról mély képet, de asegítségével ki lehet alakítani egy objektívnek tekinhető választ arra akérdésre, hogy a nők vezetői szerepének az etikai megfontolásain túl van-evalamilyen üzleti relevanciája – függetlenül attól, hogy ez pozitív vagynegatív a nőkre (férfiakra) nézve.

A területiség fontos, és a kérdés új vetületeket nyit a kelet-középeurópai térség nézőpontjából. A poszt-szocialista kelet-közép európai országokeltérő utat jártak be mind a nők szerepét mind pedig a gazdaságot tekintve azelmúlt hetven évben. A szocializmus időszakában, a hetvenes évek közepén a nőkszerepe kiegyenlítettebb volt a foglalkoztatásban a régióban (42,8%), mint Nyugat-Európábanés Amerikában (33,8% és 39%), e különbség napjainkra eltűnt. Ezzel szembenviszont a közép- és felsővezetők között az utóbbi húsz évben enyhén erősödött anői jelenlét a régióban, 29,3%-ról 35,5%-ra, míg Nyugat-Európára ez azegyértelmű trend nem mondható el.

A női foglalkoztatottak aránya (%)

A gazdaságilagaktívközött A közép-és felső vezetők között
197519841991200020072016200020072016
USA39434546,239,9
Franciaország37394345,047,148,235,037,832,9
Németország37394143,845,446,527,128,729,3
Olaszország30353742,845,346,225,328,025,4
Hollandia28354045,746,046,734,534,436,0
UK37404336,839,741,914,333,727,7
Átlag33,837,640,842,844,745,927,232,530,3
Bulgária474946,746,846,729,831,437,9
Cseszlovákia/Csehország45464743,943,044,024,128,625,4
Magyarország44454645,145,445,733,535,439,4
Lengyelország42434545,144,944,832,536,241,2
Románia36404647,245,343,126,828,233,6
Szlovákia46,043,944,731,230,935,0
Átlag42,844,646,045,645,144,929,332,035,5

Forrás:

1975-1991közötti adat: Nagy Beáta (2001): Női menedzserek, Aula Kiadó, Budapest, pp24-25.

2000-2016közötti adat: UNECE (2019) https://w3.unece.org

A táblázat hat régiós ország (Bulgária, Csehország, Magyarország,Lengyelország, Románia és Szlovákai) adatait követi nyomon. E hat ország már azEurópiai Unió tagja egy ideje, és a modern piacgazdaságban csaknem harminc éverészt vesznek. Vajon a női felsővezetők (nem erőltetett) alkalmazása során arégióban inkább a pozitív, vagy a negatív hatás érvényesül? Adnak-e hozzá avállalatvezetéshez a nők – tudásukkal, vezetői hozzáállásukkal, kapcsolatitőkéjükkel?

A Corvinus egyetem kutatói (Primecz Henriett, Havran Dániel ésLakatos Zsolt) a jelenség feltárását és a kérdésre való válaszadást céloztákmeg egy olyan vizsgálattal, amely a hat ország összesen 294 legnagyobb, a helyitőzsdén jegyzett, nem pénzügyi és nem szabályozott iparágban működőnagyvállalatát elemzi. A kimutatások 2007 és 2016 közötti adatait használtákfel ehhez, ugyanis ekkora minden ország csatlakozott az Európai Unióhoz és amegfigyelés időtartama a válság előtti és utáni időszakokat is magábanfoglalja. A mintában átlagosan kb. a 4 fős igazgatótanácsok majdnemharmadában egy női vezető ült. Ez se nem túl sok, se nem túl kevés,beleillik az európai országok által mutatott tarka képbe. Ahhoz, hogy érdemihatása legyen egy kisebbségben lévő csoportnak a vezetésben, hozzávetőlegesenlegalább harmadát kell kitenniük a tagságnak. A mintabeli átlagos egy nő inkábba bizottsági létszám negyedét jelenti, tehát jelentős hatásra nem számíthatunkcsak néhány esetben. Mivel vizsgált esetek többségében kétszintű vezetésirendszerben működnek a vállalatok (ügyvezető igazgatói tanács és afelügyelőbizottság is van), így a monitoring funkciót ellátófelügyelőbizottságok szerepét is meg lehetett figyelni. Az átlagosan hatfősfelügyelőbizottságok esetében a cégek mintegy felében van nő. Ez utóbbifelügyelőbiztosok átlagosan harmada nő, ezen arány már lehetővé teszi, hogy havan a női-férfi vezetői eltérésnek hatása, akkor az felszínre kerüljön.

Elsőként azt vizsgálták, hogy mit okoz a nagyobb női jelenlét az operatívmenedzsmentben a későbbi pénzügyi teljesítményre. Ha az egyes vállalatokbanazokban az időszakokban magasabb az üzleti eredmény az átlagos vállalatieredményhez képest, amikor – minden más változatlansága mellett – több nőszerepelt, mint egyébként a tanácsban, és ez az összefüggés statisztikailag iskimutatható, akkor utalhat a női vezetők előnyös szerepére. Azonban mi történikakkor, ha az úgynevezett üvegszikla – a szakirodalom által gyakranmegfigyelt jelenség – is fennáll? Az üvegszikla kifejezés az üvegplafonterminus mintájára született. Az üvegplafon egy láthatatlan és áthatolhatlanplafont jelent, mely szerint az üvegplafonnal szembesülő nem kerülhet magasabbvezetői pozícióba. Az üvegszikla azt a meredek sziklafalat illusztrálja,amelynek tetején és szélén lenni nagyon izgalmas, de egyben nagyon veszélyesis, ami nem látszik azonnal – a kinevezés pillanatában. A kifejezést MichelleK. Ryan és Alexander Haslam használta arra a jelenségre, hogy a cégek akkorneveztek ki rendszerint női vezetőt, amikor a cég egymás követő öt haviteljesítménye rossz volt. Sajnos úgy tűnik, hogy ez a jelenség a régióadataiban is megmutatkozik. Jó hír viszont, ha ezt a jelenséget kiszűrjük éstisztán a női vezetők hatására koncentrálunk, akkor kismértékben ugyan destatisztikailag kimutatható, hogy ahol a nők aránya nagyobb afelsővezetésben, ott a következő időszakban a vállalat pénzügyi teljesítményeis jobb.

A szerzők igazolható, de nem túl erős összefüggéseket találtak, amilényegében annak az oka, hogy kevés női felsővezető van a férfiak társaságában(vagy akár egy férfi a nők társaságában). Ezt az összefüggést gyakran atokenizmussal is azonosítják, azzal amikor jelképes számú embercsoportot (mutatóban) alkalmaznak egy-egy magaspozícióban, de ez nem tud érvényesülni, mert a többség dominanciája ameghatározó minden téren.

A felügyelőbizottságok esetén – amelyek tagjai általában nem vesznekrészt az operatív feladatokban – nem kimutatható statisztikai összefüggés.Annyi azonban látszik, hogy nagyobb eséllyel lép be új női tag a felügyelőbizottságba, ha az iparágban aközelmúltban általában is több nő szerepelt hasonló bizottságokban. Mivel a nőifelsővezetők száma eleve kevesebb, őket általában többen ismerik, így elképzelhető,hogy ugyanaz a személy ül ilyen esetekben több helyen (ahol az összeférhető).

Milyen javaslattalszolgál egy ilyen vizsgálat a gyakorlati szakemberek számára?

Például az előíráson, kvótán alapuló szabályozási megközelítés talána tervgazdaság emlékeivel rendelkező országokban kevésbé tűnik jó megoldásnak.Azonban, a régió tőzsdéi javasolhatják a tőzsdén lévő vállalataik számára, hogytegyék közzé az igazgatóbizottságaik összetételét, és kinevezési eljárásaikbantörekedjenek arra, hogy a jelentkezők körében a társadalomban megfigyeltarányok szerint szerepeljenek nők és férfiak. A kiválasztáskor a szakmaiszempontokat a cégeknek kell meghatározni, de ha már a kiválasztás előtti listais torzított, akkor a végső eredmény is jó eséllyel az lesz. Érdemes lennetehát a régiós tőzsdéknek együtt egy olyan közös fórumot létrehozni, ahol azérintett legnagyobb vállalatok vezetői a legfontosabb vállalatirányításieredményeket (mint például a női vezetők szerepét) nemcsak megismerik, hanemközös elveket, értékeket fogalmaznak meg, amelyeket a befektetőik ismegismerhetnek.

A vállalati HR-eseknek pedig érdemes átgondolni a saját cégen belüliüvegplafon létezését. Illetve azt, hogy mit tud tenni a cég, hogy a nőiközépvezetők ugyanolyan eséllyel válhassanak topvezetővé, mint hasonlóképességű és tapasztalatú férfitársaik. Úgy tűnik ugyanis, hogy mindezekkeljavítani lehet a cég működését ésrészvényeinek értékét is.

Hivatkozások

Catalyst Inc. (2006): 2005 Catalyst census of women board directorsof the fortune 500 ten years later: limited progress, New York: ChallengesPersist

McKinsey & Firm (2012): Women Matter 2012: Making theBreakthrough, March, www.mckinsey.com

McKinsey & Firm (2016): Women Matter 2016:Reinventing the workplace to unlock the potential of gender diversity,December, www.mckinsey.com


A tanulmányelérhető:

Dániel Havran Henriett Primecz, Zsolt Lakatos (2020): Does femalepresence on corporate boards impact firm performance? Evidence from listedfirms in Central Eastern Europe. Journal of East European Management Studies(JEEMS) – Women in Management in Central and Eastern European Countries,Special Issue (Anniversary 25 years), pp 37-68., Nomos Verlaggesellschaft,Baden-Baden, Germany, ISBN 978-3-8487-6640-6

url: jeems.nomos.de

A szerzők – aCorvinus egyetem oktatói – különböző szakterületeket képviselnek.

Primecz Henriett,egyetemi tanár (Vezetéstudományi Intézet) a cross-cultural management, aszervezetelméletek, és a gender és társadalmi diverzitás szervezeti hatásaitkutatja.

Havran Dániel,egyetemi docens (Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet) főbb kutatásitémakörei a vállalati pénzügy, pénzügyi piacok (likviditás) területeihezkapcsolódnak.

Lakatos Zsolt,doktorandusz hallgató (Közgazdasági Doktori Iskola), a vállalatirányítás ésvállalati pénzügy területével foglalkozik.

„A tanulmányalapjául szolgáló kutatást az Innovációs és Technológiai Minisztérium általmeghirdetett Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program támogatta, a BudapestiCorvinus Egyetem ‘Pénzügyi és Lakossági Szolgáltatások’ tématerületi programja(NKFIH-1163-10/2019) keretében.”

Ebben az évben a Tanszékünk egy új programot indított, kísérleti jelleggel szakdolgozati témavásárt szerveztünk azoknak aki szakdolgozatot, TDK-t írnak.
Ahogy ígértük a rendezvény után összegyűjtöttük a témakiírásokat és ezt elérhetővé tesszük számotokra. A Corvinus Science Shop koordinációjával társadalmi szervezetek is írtak ki idén témákat, ezeket is ajánljuk figyelmetekbe:

AdniJóga (Kalmár Anna, kalmarann@gmail.com) a társadalmi vállalkozás koncepciója letölthető innen. adományalapú jógaórák árképzése – úgy szeretnénk árazni a szolgáltatásunkat, hogy széles körben elérhető maradjon a jógagyakorlás, mégis a pénzügyi fenntarthatóság irányába tudjon mozdulni.

AZTA! közösségi barkácsműhely (Gábor Zsuzsa, gaborzs@gmail.com)
• crowdfunding, azaz közösségi finanszírozás kérdései
• társadalmi vállalkozás üzleti tervezése (350 m2-es felújított üzlethelyiség működtetése
(tanfolyamok, workshopok, céges rendezvények, bérbeadás, egyéb tevékenység)

Bagázs Bazár társadalmi vállalkozás (Kozák Tibor, tibor.kozak@bagazs.org)
• kétszeres pályázati díjnyertes mozgó és fix adománybolt árképzési stratégiájának fejlesztése

Habitat for Humanity Magyarország (Szegfalvi Zsolt, zsolt.szegfalvi@habitat.hu)
• lakhatással, lakhatási szegénységgel kapcsolatos finanszírozási szerkezetek
• üzleti tervezés (társadalmi vállalkozás)
• Részletes témakibontás és bemutatkozás ebben a letölthető dokumentumban.

Hat Alapítvány (Kuremszki Andrea, kommunikaciotrener@gmail.com)
• az alapítvány szolgáltatásainak árképzése
• társadalmi hatások hogyan mérhetők pénzügyi eszközökkel?

Stúdió K Színház (alapítványa) (Imely Zoltán, ugyvezeto@studiokszinhaz.hu)
• a színház finanszírozási szerkezete, finanszírozhatósága

Vigyél Haza Alapítvány (dr. Höflinger Hajnalka, hoflinger@gmail.com)
• országos kutyaivartalanítási program finanszírozási szerkezet vizsgálata, crowdfunding,
pénzügyi modellezés
• kutya “Élelmiszerbank” finanszírozási kérdések, üzleti tervezés, pénzügyi modellezés,
társadalmi vállalkozás árképzése.


Vágólapra másolva
GEN.:2021.04.23. - 04:39:36