A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei részletesen megtalálhatók a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat mellékletében (lásd a letölthető dokumentumokat a lap alján) a megfelelő szakok megnevezése alatt. Ezek közül kiemelten fontosak az alábbiak:
1. A szakdolgozat szerkezetileg az alábbi elemekből áll: tartalomjegyzék, bevezetés, elméleti felvezetés, vizsgálati módszertan bemutatása, központi témakör kifejtése, összegzés, irodalomjegyzék. A szakdolgozat egyes tartalmi elemeinek elkészítéséhez segítséget nyújtanak a bírálati szempontok is (lásd a letölthető dokumentumokat a lap alján).
2. A szakdolgozatnak, mint tudományos munkának, kiemelten fontos része a szakirodalom bemutatása, vagyis annak ismertetése, hogy kik vizsgálták korábban a témát és mire jutottak. A szakirodalmi rész hiánya automatikusan a szakdolgozat elégtelennel való minősítését vonja maga után.
3. A szakdolgozat ideális esetben valamilyen folyó kutatásba kapcsolódik be és annak alapján íródik, biztosítva ezzel a tudományos minőséget és az újszerű eredményeket. Amennyiben a szakdolgozat nem kapcsolódik aktuális kutatáshoz, kiemelten fontos szem előtt tartani, hogy tudományos módszereket használjon és saját, új vagy újszerű eredményekkel rendelkezzen.
4. Alapesetben a szakdolgozat az Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszéken íródik. Amennyiben a hallgató más tanszéken szeretné felvenni a szakszemináriumot és ott írja a szakdolgozatát, ahhoz a tanszékvezető előzetes írásbeli engedélye szükséges. A kérelemben meg kell nevezni a választani kívánt tanszéket, konzulenst és témát, valamint azt is indokolni kell, hogy miért kívánja a hallgató máshol írni a szakdolgozatát. Akárhol is írja azonban a hallgató a szakdolgozatot, az Agrár Tanszék oktatói fogják bírálni és előttük is kell megvédeni azt.
5. A konzulens feladata a hallgató irányítása a szakdolgozat írásában és nem magának a dolgozatnak a megírása. A konzulens tanácsaival, ötleteivel és véleményével segíti a hallgatót a szakdolgozat írásában, ám a szakdolgozatot a hallgatónak kell megírnia.
6. A szakdolgozat alapszak esetén 30-35 oldal terjedelmű (mellékletek nélkül), mesterszak esetén 60-80 oldal (mellékletek nélkül).
7. A szakdolgozat ideális betűtípusa Times New Roman, betűmérete 12-es, sortávolsága másfeles, ami oldalanként kb. 30-35 sort jelent. A szakdolgozat margói legfeljebb körben 2,5 cm-esek, a lap bal szélén további 1 cm-es kötésbeni margóval.
8. A dolgozatban szerepelnie kell a kötelező mellékleteknek (nyilatkozat saját munkáról, nyilatkozat szakdolgozat nyilvánosságáról, nyilatkozat párhuzamos képzésben készült szakdolgozatról), melyek a letölthető dokumentumokban elérhetőek.
Minden nyilatkozatot aláírással ellátva, „képként” (szkennelt formában) kell feltölteni!
Nyilatkozatok kezeléséről:
NYILATKOZAT SAJÁT MUNKÁRÓL (I. számú melléklet). A szakdolgozatot leadó hallgatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a szakdolgozata saját munkájának eredménye, valamint hogy a Moodle-be feltöltött és a papíralapon leadott Szakdolgozat 100%-ban egyezik. Helye: A szakdolgozatok belső címlapját követő oldalon (a „Tartalomjegyzék”-et megelőzően)
Témavezetői nyilatkozat. A szakdolgozati témavezető a hallgató számára kiadandó nyilatkozatot az alábbi szövegezéssel, a …….@uni-corvinus.hu e-mail címéről küldi meg a hallgató részére: ……………………………………………………………(témavezető neve) konzulens kijelentem, hogy …………………………………………… (hallgató neve, Neptun kódja) ……………………………………..című szakdolgozata (mesterképzésben diplomamunkája) benyújtásra alkalmas és védésre ajánlom.
A hallgató ezt az e-mailt pdf formában csatolja az 1. számú melléklet szerinti nyilatkozata után (a „Tartalomjegyzék”-et megelőzően).
NYILATKOZAT A SZAKDOLGOZAT NYILVÁNOSSÁGÁRÓL (II. számú melléklet) A szakdolgozat leadásakor nyilatkoznia kell a hallgatónak arról, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy a szakdolgozata a Központi Könyvtár honlapjáról korlátozott nyilvánossággal hozzáférhető legyen. Helye: „NYILATKOZAT SAJÁT MUNKÁRÓL” utáni lap
Párhuzamos képzésben részt vevő hallgatónak, nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy a diplomamunkái közötti átfedés nem haladja meg a 10%-ot (III. számú melléklet).
Végezetül a NYILATKOZAT A PÁRHUZAMOS KÉPZÉSBEN BENYÚJTOTT SZAKDOLGOZATRÓL, amennyiben releváns (IV. számú melléklet)
A szakdolgozat leadási folyamata a konzulens hozzájárulásával veszi kezdetét.
A leadási határidő idén 2020. 05. 18 (hétfő) 14 óra és a Moodle-on keresztül kell feltölteni az Urkund szövegegyezés vizsgálattal együtt. Ezen határidő után szakdolgozat már nem tölthető fel. Az a hallgató, aki a megadott határidőig nem tölti fel a szakdolgozatát, nem bocsátható záróvizsgára a 2019/2020. tanév II. (tavaszi) félévi záróvizsga-időszakban.
További, hivatalos információ erről:
Felhívjuk figyelmüket, hogy
* a rendszer a „Szerveridő”-t tekinti hivatalos időnek;
* a Szakdolgozat a Moodle rendszer „VÉGLEGES LEADÁS” fülén csak egyszer tölthető fel, módosításra nincs lehetőség;
* a Szakdolgozat írására, leadására vonatkozó – jelen tájékoztatóban nem szereplő további – előírások a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat 41. §-ban találhatók. Kérjük, olvassák át figyelmesen!
Idén kizárólag elektronikus úton kell feltölteni a szakdolgozatot, nem kell leadni bekötött példányt. Az annotációt kérjük töltsék fel külön fájlban, ha a rendszer engedi.
Koronavírus miatti változás az ügyintézésben
A hallgatóknak a szükséges dokumentumokat (kitöltött engedélykérő lap/ gyakorlati hely engedélyezésének e-mailes jóváhagyása, fogadóhely részéről aláírt együttműködési megállapodás, majd gyakorlat elvégzése utáni vezetői értékelést) előszőr elektronikusan kell eljuttatni a bce.szakmaigyakorlat@uni-corvinus.hu e-mail címre, illetve az eredeti példányokat postai úton kell megküldeni az Szakmai Gyakorlat Iroda címére: 1093 Budapest, Fővám tér 8., 175. iroda.
Szakmai gyakorlat megkezdésének feltétele és időtartama
A diploma megszerzésének egyik feltétele a szakmai gyakorlat elvégzése, amely 12 hétig tart és az Egyetem és a gazdálkodó/költségvetési szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján teljesíthető. A szakmai gyakorlat jó alkalom arra, hogy a hallgatók megismerkedjenek egy mezőgazdasági vagy ahhoz kapcsolódó vállalat/intézmény szervezeti és szakmai felépítésével, valós körülmények között készüljenek későbbi mérnöki/közgazdasági munkájukra, valamint alapvető ismereteket szerezzenek a szakirányuknak megfelelő gyakorlati mérnöki/gazdasági feladatokról. A szakmai gyakorlat segítheti a hallgatót a szakdolgozat megírásában is. Szakmai gyakorlat külföldön is végezhető.
A hallgató szakmai gyakorlatát 6 aktív félév teljesítését követően tudja csak megkezdeni. A 12 hetes szakmai gyakorlatot csak egybefüggően, megszakítás nélkül lehet teljesíteni. A szakmai gyakorlat csak egy adott intézménynél teljesíthető, több helyen nem. Fontos továbbá, hogy a fentiek alapján 6 aktív félév teljesítése után a szakmai gyakorlat csak a szorgalmi időszakon kívül végezhető (legkorábban az adott félév vizsgaidőszak első napján kezdhető meg).
A szakmai gyakorlat elvégzésének lépései az alábbiak:
1. A szakmai gyakorlatok szervezése a Tanszéken a szakmai gyakorlat felelőséhez (Balogh Jeremiás) tartozik, akinél az Engedélykérő lap kitöltésével (lásd alább a letölthető dokumentumoknál) és aláírásával lehet a szakmai gyakorlat és a szerződéskötés elindítását kezdeményezni (a kitöltött és aláírt formanyomtatványt a szakmai gyakorlat felelősének kell e-mailben színesben szkennelve elküldeni). A jóváhagyott engedélykérő lapok (személyesen vagy e-mailben) a szakmai gyakorlat felelősének az aláírása után a 230-as irodában (Tanszéki Titkárságon) átvehetők. Az engedélykérő lap aláírásának legkésőbb a szakmai gyakorlat elkezdését 15 nappal megelőzően kell megtörténnie (külföldi szakmai gyakorlat esetén a megkezdés előtt 30 nappal).
2. Az aláírt engedélykérő lappal a hallgató felkeresi Szakmai Gyakorlat Irodát (1093 Budapest, Fővám tér 8. 175. iroda) vagy a dokumentumot az irodának postai úton megküldi, ahol kezdeményezi az együttműködési megállapodás (lásd alább a letölthető dokumentumoknál) aláírását. Az együttműködési megállapodást legkésőbb a gyakorlat megkezdése előtt 15 nappal (külföldi gyakorlat esetén 30 nappal) szükséges leadni/postai úton elküldeni a Szakmai Gyakorlat Irodába (1093 Budapest, Fővám tér 8. 175. iroda). Az aláírt szerződés hiányában a szakmai gyakorlat nem kezdhető el, illetve annak teljesítése nem fogadható el.
3. A hallgatónak a NEPTUN-ban ugyanúgy fel kell vennie a szakmai gyakorlatot, mint bármilyen más kurzust, a felvételnél azonban figyelembe kell venni, hogy a szakmai gyakorlat teljesíthető is legyen az adott félévben (ellenkező esetben nem megfelelt minősítés kerül a NEPTUN-ba). A szakmai gyakorlat NEPTUN-ban történő felvételéhez engedély szükséges, amelyet a hallgató külön formanyomtatványon kér a Szakmai Gyakorlat Irodában.
4. A 12 hetes szakmai gyakorlat végén minden hallgatónak két feladata van.
4.a. Először a munkahelyi vezetővel egy munkahelyi vezetői értékelést (lásd alább a letölthető dokumentumoknál) kell aláíratnia arról, hogy milyen minőségben végezte el a gyakorlatát és ezt a Szakmai Gyakorlat Iroda számára le kell adnia (1 eredeti példány aláírással és pecséttel).
4.b. Ezen felül minden hallgató a szakmai gyakorlatát követően 14 napon belül (de legkésőbb 20 nappal a záróvizsga időszak kitűzött időpontja előtt) köteles szakmai gyakorlati beszámolót (lásd alább a letölthető dokumentumoknál) készíteni és azt a szakmai gyakorlati felelősnek (Balogh Jeremiásnak) e-mailben elküldeni, aki azt értékeli. A beszámoló elfogadásáról minden esetben a szakmai gyakorlat felelőse dönt, azok tartalmi és formai követelményei alább letölthetők. A hallgató csak elfogadott szakmai gyakorlattal (szakmai gyakorlati beszámolóval) bocsátható záróvizsgára.
A kötelező szakmai gyakorlatra vonatkozó érvényes egyetemi szabályozás a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Kari (TVSZ) hatályos mellékletében található.
A szakmai gyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek egy mezőgazdasági vagyahhoz kapcsolódó vállalat/intézmény szervezeti és szakmai felépítésével, valós körülményekközött készüljenek későbbi mérnöki/közgazdasági munkájukra, valamint alapvető ismereteketszerezzenek a szakirányuknak megfelelő gyakorlati mérnöki/gazdasági feladatokról. Ennekkeretében a megszerzett tapasztalatokat az alábbi szempontok szerint kell bemutatniuk.
A végső beszámolót legkésőbb a szakmai gyakorlat befejezésétől számított 10 munkanaponbelül el kell készíteni és azt a szakmai gyakorlat egyetemi felelősének elektronikusan a vezetőiértékeléssel együtt megküldeni.
Formai követelmények
A dolgozatot Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, 1,5-es sortávval, A4-eslapformátumban, körben 2,5 cm-es margóval kell készíteni, legalább 10 oldal (mellékleteknélkül) terjedelemben. Az egyes fejezet illetve alcímek vastagítva legyenek kiemelve. Mindentáblázatot illetve ábrát (ha van ilyen) sorszámozni kell. Külön sorszámozzuk a táblázatokat éskülön az ábrákat, mindkét esetben 1-től indulva. Mind a táblázatoknál, mind pedig az ábráknálazok alatt fel kell pontosan tüntetni a forrást is.
A Corvinus Egyetem Tudományos Diákköri Konferenciáján az Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszék minden évben meghirdeti az Agrárközgazdasági Szekciót.
A szekció a széles értelemben vett agrárközgazdaságtan területeit foglalja magában. A hagyományos agrárgazdasági termékpálya-elemzésektől a vidékfejlesztésen és az agrárpolitika vizsgálatán át a bioenergia és a mezőgazdaság kapcsolatáig számos témakörrel (lásd lent) foglalkozik. A szekcióban minden olyan hallgatót szívesen látunk, aki megfelelő tudást és elkötelezettséget érez magában az agrárközgazdaságtan egyes területeinek tudományos igényű vizsgálatához.
Korábbi TDK szekcióinkon eredményes hallgatóink jelentős sikereket értek el az Országos TDK-n is, amivel nem csak saját maguknak, hanem az Egyetemnek és a Tanszéknek is jelentős hírnevet szeretek. Korábbi nyertes dolgozatokból számos tudományos publikáció is született, némelyek könyv formájában is megjelentek nemzetközi könyvkiadók gondozásában.
Minden alap- és mester-szakos hallgatót szeretettel várunk, aki szeretné tudását és eddigi eredményeit egy szakmai zsűri előtt is próbára tenni. A TDK dolgozat elkészítése számos előnnyel jár (lásd lentebb), mely jelentős segítséget nyújthat a későbbiekben elvégzendő feladatok (többek között szakdolgozat, diplomamunka, vagy akár PhD disszertáció megírása) elvégzésében is. A TDK tanszéki felelőse Dr. Török Áron, őt lehet keresni a témában.
A TDK írás előnyei
1. Érdekel egy téma, amiben jobban el szeretnék mélyedni
2. Szeretnék „tét” nélkül előzetes véleményt kapni a későbbi szakdolgozatomról/diplomamunkámról
3. Szeretném magam tudományos területen megmérettetni másokkal
4. Később mesterképzésre/PhD-ra szeretnék jelentkezni
5. Szakmai visszajelzések az általam kiválasztott témában írt dolgozattal kapcsolatban
6. Bekapcsolódás az egyetemi tudományos életbe
7. A helyezettek számára lehetőség van az OTDK-n való indulásra
8. A helyezettek számára jelentős pénzjutalom
Konzulensek és ajánlott témák:
Dr. Balogh Jeremiás
1. Klímaváltozás agrárgazdasági- környezeti hatásainak az elemzése
2. Globális klímaegyezmények, kereskedelmi megállapodások hatásai a mezőgazdaságra
3. Online borkereskedelem és bormarketing
4. Média, közösségi média használat a borkereskedelemben és fogyasztásban
5. Söripar és sörkereskedelem vagy más alkoholos italok (cider, whisky, pezsgő) kereskedelme
Dr. Csáki Csaba
1. Élelmiszerválság és áringadozások
2. Nemzetközi agrárkereskedelmi tárgyalások
3. Vidéki térségek helyzete
Dr. Forgács Csaba
1. Élelmiszer(csoport) termékpálya elemzés
2. Mezőgazdasági kis -és nagyüzemek specializációja
3. Koncentráció a mezőgazdaságban
4. Kisgazdaságok szerepe
5. Települések stratégiai fejlesztési terve
Dr. Jámbor Attila
1. Nemzetközi agrárkereskedelem
2. Globális élelmezésbiztonság
3. Mezőgazdaság versenyképessége
4. Nemzetközi agrárpolitikák
5. Közép-Kelet-Európa agrárgazdasága
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid
1. Állati termékpályák szabályozása az Európai Unióban
2. Állattenyésztési ágazatok helyzete
3. Agrobusiness menedzsment
4. Jó gyakorlatok a vidékfejlesztésben
5. Államigazgatás szerepe a mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben
6. Digitalizáció a vidéken és az agráriumban
Dr. Mizik Tamás
1. Borpiac
2. GMO
3. Bioüzemanyagok
4. Közös Agrárpolitika
5. Precíziós mezőgazdaság
Dr. Nemes Gusztáv
1. Vidékfejlesztés Magyarországon, Európában és a nagyvilágban -intézmények, szakpolitikák, fejlesztési irányok, stílusok
2. Fenntartható fejlesztés, helyi fejlesztés – helyi közösségek, falusi turizmus, helyi élelmiszer rendszerek, rövid ellátási láncok
3. Kulturális örökség és vidékfejlesztés
4. Digitális technológiák alkalmazása a vidékfejlesztésben (térinformatika, social media, youtube, smart phones, stb.)
5. Innováció és társadalmi innováció a vidékfejlesztésben
Dr. Podruzsik Szilárd
1. Élelmiszerláncok
2. Regionális élelmiszerellátás
3. Élelmiszerbiztonság (food safety)
4. Új lehetőségek és eszközök az élelmiszer-marketingben
5. Magyarország élelmiszerbiztonsága
Dr. Tóth József
1. Tudás- és innováció menedzsment az élelmiszerlánc mentén
2. Hatékonyság- és versenyképesség vizsgálatok
3. Piacműködési zavarok elemzése
4. „Willingness to pay” vizsgálatok
Dr. Török Áron
1. Eredetvédelem, földrajzi árujelzős termékek
2. Hungarikumok versenyképessége
3. Rövid élelmiszer ellátási láncok
4. Jövedelmezőség a mezőgazdasági vállalkozásoknál
5. Mezőgazdasági termékek, élelmiszerek versenyképessége
6. Az Európai Unió élelmiszer minőségrendszerei
Mi az a demonstrátori rendszer?
Az Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszék a demonstrátori rendszert egyfajta tehetséggondozásnak tekinti, mely során a demonstrátorok számára személyre szabott konzultációkon és együttműködésen keresztül, a hagyományos oktató-diák kooperáción túlmutatóan kívánja bevonni az önként jelentkező hallgatókat a Tanszéken futó számos kutatásba, továbbá lehetőséget kínál az oktatási tevékenységbe való kismértékű bekapcsolódásra, illetve az egyetemi adminisztrációs és kapcsolatépítési folyamatokba való betekintésre.
Miért érdemes demonstrátornak lenni?
A demonstrátori pozíció a presztízsértékén túl előnyt jelent bizonyos ösztöndíjak megszerzésénél, továbbá az intenzív szakmai munka eredményeként lehetőséget jelent magas színvonalú TDK dolgozat elkészítésére, illetve az átlagos elvárásokon messze túlmutató színvonalú diplomamunka megírására.
Ki lehet demonstrátor?
Bárki, aki a Budapesti Corvinus Egyetemen aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, a kumulált tanulmányi átlaga magasabb, mint 3,00; továbbá elhivatottságot érez magában, hogy a kötelező tanulmányain túl bekapcsolódjon az Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszék szakmai életébe. Jellemzően III. évfolyamos Vidékfejlesztési Agrármérnök BSc szakos hallgatók szokták a demonstrátori feladatokat ellátni.
Mi a felvételi eljárás menete?
A demonstrátori kinevezés egy-egy tanulmányi félére szól, amihez a jelentkezési határidő minden évben június végén, illetve december közepén van. Egy adott pozícióra való Kérdés esetén Török Áront szükséges keresni.
Várjuk az érdeklődő jelentkezőket!
Demonstrátor típus | Feladatkörök | Tervezett létszám | Felvételnél előnyt jelent |
Vállalati kapcsolatokért felelős demonstrátor | Rendezvények szervezése, vállalati kapcsolatok erősítése | 1 | Corvinus Agribusiness diákszervezetnél betöltött vezetői pozíció |
Social media felelős demonstrátor | Tanszéki honlap, facebook oldal és twitter frissítése | 1 | Social media gyakorlat |
Klasszikus demonstrátor | Részvétel a tanszéki kutatásokban, oktatásban, adminisztrációban | 3 | Magas kumulált tanulmányi átlag |
„Továbbfutó” demonstrátor | Korábbi tevékenységek folytatása | 1-2 | Korábbi sikeres demonstrátori tevékenység |