Budapesti Corvinus Egyetem ×

A Doktori Iskoláról

A Doktori Iskola Vezetője

A Doktori Iskola Programigazgatója

PhD Sass Judit Gabriella judit.sass@uni-corvinus.hu Rektori szervezet / Kommunikáció és Szociológia Intézet / Pszichológia és Viselkedéstudomány Tanszék
Egyetemi docens, Viselkedéstudomány és Pszichológia Tanszék - tanszékvezető / Associate Professor,
C épület, 308
Telefon: +36 1 482 7371 • Mellék: 7371

A Doktori Iskola Asszisztense

Kálmán László laszlo.kalman@uni-corvinus.hu Corvinus Doktori Iskolák
Koordinátor / Coordinator
C épület, 423
Telefon: +36 1 482 7348 • Mellék: 7348

Prof.Dr. Aczél Petra petra.aczel@uni-corvinus.hu Kommunikáció és Szociológia Intézet
Intézetigazgató / Institute Director
C épület, 306
Telefon: +36 1 482 7374 • Mellék: 7374
Dr. Benczes Réka reka.benczes@uni-corvinus.hu
C épület
Telefon: +36 1 482 7370
PhD Sass Judit Gabriella judit.sass@uni-corvinus.hu Rektori szervezet / Kommunikáció és Szociológia Intézet / Pszichológia és Viselkedéstudomány Tanszék
Egyetemi docens, Viselkedéstudomány és Pszichológia Tanszék - tanszékvezető / Associate Professor,
C épület, 308
Telefon: +36 1 482 7371 • Mellék: 7371
Böröcz József, DSc, egyetemi tanár
Fokasz Nikosz, DSc, egyetemi tanár, ELTE    
Karácsony András, CSc, egyetemi tanár, ELTE
Farkas Jácint,  megválasztott hallgatói képviselő

Prof.Dr. Aczél Petra petra.aczel@uni-corvinus.hu Kommunikáció és Szociológia Intézet
Intézetigazgató / Institute Director
C épület, 306
Telefon: +36 1 482 7374 • Mellék: 7374
Dr. Benczes Réka reka.benczes@uni-corvinus.hu
C épület
Telefon: +36 1 482 7370
Prof.Dr. Bradean-Ebinger Nelu nelu@uni-corvinus.hu Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézet / Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék
Egyetemi tanár / Professor
C épület, C.526
Telefon: +36 1 482 7243 • Mellék: 7243
PhD Sass Judit Gabriella judit.sass@uni-corvinus.hu Rektori szervezet / Kommunikáció és Szociológia Intézet / Pszichológia és Viselkedéstudomány Tanszék
Egyetemi docens, Viselkedéstudomány és Pszichológia Tanszék - tanszékvezető / Associate Professor,
C épület, 308
Telefon: +36 1 482 7371 • Mellék: 7371
Prof.Dr. Kárpáti Andrea andrea.karpati@uni-corvinus.hu Kommunikáció és Szociológia Intézet
Egyetemi tanár / Professor
Közraktár u. 4-6, 323
Mellék: 7361
Dr. Moksony Ferenc ferenc.moksony@uni-corvinus.hu Kommunikáció és Szociológia Intézet / Szociológia és Társadalompolitika Tanszék
Egyetemi tanár / Professor
C épület, 403
Telefon: +36 1 482 7332 • Mellék: 7332
Böröcz József, DSc, egyetemi tanár

A nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése egy doktori iskola tevékenységében többszörös jelentőségű, különösen, ha az iskola kutatási programja a globális kommunikációra is kiterjed. A program hallgatói számára fontos a külföldi résztanulmányok végzése, a külföldi kutatási műhelyekkel, kutatókkal való megismerkedés.

A Doktori Iskola hosszabb távon célul tűzte ki programjának angol nyelven történő megindítását is. A Doktori Iskola, az Egyetem és Magyarország presztízsét is növeli, ha minél több külföldi doktoranda- és doktorandusz hallgató számára nyílik lehetőség magas színvonalú tudományos műhelyekben doktori tanulmányok folytatására és a fokozatszerzésre. Ez a szándék szervesen illeszkedik a Doktori Iskola adminisztratív központját képező BCE Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet azon tervéhez, hogy a már akkreditált kommunikáció- és médiatudomány BA, illetőleg MA szakot angol nyelven is meghirdeti. Így ugyanis az angol nyelvű mesterképzésben diplomázottak közül az ezt szándékozók – és erre alkalmasak - ugyanabban az intézményben folytathatják tanulmányaikat a doktori képzés keretében.

„A TKDI lehetőség, önfelfedezés, zseniális szellemi közeg”

Farkas Jácint a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozik, mellette a Corvinus Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola (TKDI) doktorandusza, a fogyatékosság és akadálymentesítés fogalmait filozófiai nézőpontból vizsgálja.

Mi a kutatási területed?

A fogyatékosság és akadálymentesítés – mint fogalmi és társadalmi kategóriák – kitágítását, elmélyítését, dimenzióváltását kutatom. Minden ember találkozott már valamilyen módon a fogyatékosság fogalmával, de néha még megélésével is. Például egy ágyban fekvő beteg, aki két hétig egy tüdőgyulladás miatt nem kelhet fel. Ő arra a két hétre már fogyatékossággal élővé válik. Ekkor megtapasztalja azt, hogy ez egy társadalmi helyzet, ami nemcsak mással történhet meg, hanem saját magával is. De még ennél is tovább megyek: a fogyatékosság önmagában az emberben meglévő állapot, tekintettel arra, hogy nem vég nélküli, hanem véges lények vagyunk. Gyermekkorunktól öreg korunkig végig megyünk egy folyamaton, amelyben az úgynevezett indulóállapotunk az, hogy rá vagyunk szorulva arra, hogy foglalkozzanak velünk, gondoskodjanak rólunk. Az egész életciklusunkba bele van kódolva a fogyatékosság. A fogyatékosság nem negatív kategória, hanem emberi kategória. És ugyanezt el tudnám mondani az akadálymentesítésről. Az akadálymentesítés nem egy fogyatékossághoz kötődő, csak azzal foglalkozó kategória. Az ember akadálymentesít egész életében, rengeteg akadállyal találja szemben magát, és sok esetben, nem is legyőzni kell ezeket, hanem megbarátkozni velük, megmászni őket – ahogy ezt Aczél Petra professzor asszony remekül megfogalmazta –, és onnantól kezdve ezek az akadályok nem is akadályok, hanem segítőeszközök.

Mi a célod ezzel a képzéssel?

Nagyon egyszerű célom van: tanítani és kutatni szeretnék. Sajátos módon egyfajta kutató-filozófusi státuszt képzelek el magamnak – a jaspersi és nágárdzsunai bölcselet mentén haladva –, és egy olyan területtel szeretnék foglalkozni, ami a szakmába és az életembe vág: a fogyatékosság és akadálymentesítés kommunikációjának témakörével.

Melyek a legerősebb elemei a képzési tevékenységnek?

Nagyon szeretem a szemináriumi képzést, amely szellemi műhelyt biztosít. Rendkívül hatékony, amikor kisebb-nagyobb csoportokban elismert professzorok, kutatók beszélgetnek velünk, és a beszélgetés során olyan kutatási, módszertani, életfilozófiai, szaktudományos kérdések kerülnek elő, amelyek nem biztos, hogy a sokkal egyirányúbb előadási formákban – akár egy BA-s, akár egy MA-s képzésben – elő tudtak kerülni.

Hogyan járulhatnak hozzá az itt szerzett ismeretek a karrieredhez?

A TKDI számomra lehetőségeket, önfelfedezést, zseniális szellemi közeget jelent. A Corvinuson szeretnék tanítani és kutatni, mert nagyon sokat tanulok a diákoktól, sokat adunk egymásnak. A tanítás egy sokirányú tevékenység, ezt a heterogenitást szeretem benne nagyon. A Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskolában olyan kutatásmódszertani, ismeretrendezési, strukturálási módszereket tanulok, amelyek filozófusként is óriási segítséget nyújtanak, és jobb oktatóvá is tesznek.

Melyik a legmeghatározóbb, doktori iskolához kötődő élményed?

Talán az első alkalommal, amikor közösen Michalkó professzor úrral tartottunk órát, még mopeddel közlekedtem, és elmondta a professzor úr, hogy én fogok mellette segédkezni, és az akadálymentesítéssel fogunk foglalkozni. Ez a C épület egyik kisebb termében történt, és véletlenül keresztben álltam meg a mopeddel. Nem figyeltem oda, csak kiszálltam és átültem az asztalomhoz. A később érkező diákok szegénykék botladoztak egy kicsit, amint kerülgették a mopedet. Mondtam, hogy most gyakorlatban is bemutatjuk az akadálymentesítést. Milyen érdekes, hogy az automatizmus, ami a járás folyamatában van, hirtelen megtörik, ha egy akadály áll előttünk. Természetesen felajánlottam, hogy arrébb állok, de kérték ne tegyem. Láttam az arcukon, hogy „leesett”: ez másról is szól.


„A doktorandusz lét egy életstílus”

Szabó Lilla, a Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola (TKDI) elsőéves hallgatója anglisztika szakon végezte az alap-és mesterképzést, majd nyelviskolában angolt tanított. A TKDI-ban azért kezdte meg tanulmányait, mert egyetemen szeretne kutatni és tanítani.

Miért döntöttél a doktori képzés mellett?

Angol elméleti nyelvészetet tanultam BA-n és MA-n és úgy éreztem, hogy a doktori iskola témája igazán illik az alaptanulmányaimhoz. A nyelvészet olykor hajlamos elzárkózni az „elefántcsonttornyába”, én pedig olyan tanulmányi lehetőségre vágytam, ami egy kicsit kiszélesíti a látókörömet és olyan ismereteket szerettem volna elsajátítani, amelyek gyakorlatban jobban hasznosíthatók.

Mi a kutatási területed?

Korábban a nyelvészeten belül szójátékokkal – rímelő összetett szavakkal, alliteráló szavakkal – foglalkoztam. Ezt igyekszem úgy formálni, hogy illeszkedjen a doktori iskola elképzeléseibe. Az alapötlet az, hogy megvizsgálom, hogy az amerikai elnökválasztási kampányokban a szójátékok milyen szinten jelennek meg, és milyen hatást fejtenek ki. A vizsgálat alapja tehát a politikai kommunikáció és a nyelvi játékosság.

Szerinted melyek a legerősebb elemei a képzési tevékenységnek?

Az óráink nagy részén arra törekednek, hogy amit tanulunk, azt a témánkhoz hasznosíthassuk. Ha pedig a disszertációhoz nem is tudjuk hozzáadni a beadandókra írt anyagot, akkor egy konferenciarészvétel vagy publikáció kijöhet belőle.

Hogyan járulhatnak hozzá az itt szerzett ismeretek a karrieredhez?

Nagyon hasznosnak találom a most futó EFOP tréningeket. A közelmúltban részt vettem egy tudománykommunikációs tréningen, amely nagyon pozitív élmény volt. Olyan praktikus dolgok kerültek előtérbe, amelyekre lehet, hogy magamtól nem jöttem volna rá. Felhívták a figyelmünket a kutatói felelősségvállalásra, módszertani kérdésekre. Tegnap volt egy könyvtárhasználati tréning is, ami szintén érdekes volt. Emellett a TKDI igyekszik bevonni bennünket elég sok feladatba, például TDK dolgozatok, szakdolgozatok javításába, és a témavezetőm bevezet az oktatásba is. Kellett már tesztet összeállítanom, javítanom, most az egyik órájába is betanítok és szerintem ez is nagyon hasznos, mert fokozatosan lendülök bele. Egy nemzetközi csoport óráján tanítok, és nagyon élvezem, hogy a világ minden tájáról vannak diákok, és lehet velük beszélni olyan dolgokról, amiket teljesen máshogy lát egy kínai, egy kazah, vagy egy magyar hallgató.

Mekkora nehézséget okoz a munka, az iskola, a kutatás és a publikálás összehangolása?

A doktorandusz lét egy életstílus. Nem csak arról van szó, hogy iskolába járunk; aki doktori iskolába jelentkezik, annak be kell vállalnia azt, hogy ez az időnk nagy részét elviszi. Úgy gondolom, hogy aki ide felvételizik, az ezzel többé-kevésbé tisztában van.

Mit jelent számodra néhány szóban a TKDI?

Motivációt, elszántságot, szorgalmat.

Mit üzensz azoknak, akik most gondolkodnak azon, hogy ide jelentkezzenek?

Itt egy igazán támogató közösségre találhatnak. Mind a vezetőség részéről, mind a tanáraink részéről azt tapasztalom, hogy minden szinten támogatják azt, aki tenni, fejlődni és dolgozni akar.

Vágólapra másolva