A Kommunikációtudomány Doktori Program célja az elméleti és alkalmazott kommunikáció kérdéseinek vizsgálata, a kommunikáció fogalmának, a társadalomban betöltött szerepének és elméleti kontextusának tisztázása, valamint a szociológiai, pszichológiai, kulturális- és antropológiai feltárása. A doktori program kiterjed a kommunikáció társadalmi beágyazottságának, működésének, valamint a média területén zajló folyamatok kulturális, politikai, gazdasági, technológiai és jogi aspektusainak komplex vizsgálatára is. A képzés a kritikai, globális és interdiszciplináris megközelítés jelentőségét hangsúlyozza. A kommunikáció- és médiatudományi elméleti és módszertani ismeretek nyújtása mellett a társult tudományterületek széles spektrumát ölelik fel a vezetett témák, többek között a vizuális kommunikáció és kultúra, a digitális média és jövőkutatás, az érvelés és retorika, a kognitív nyelvészet és pszichológia, a viselkedéstudomány, és a kommunikáció különböző alkalmazott szakterületei jelennek meg (egészségkommunikáció, környezetkommunikáció, politikai kommunikáció, családkommunikáció).
A nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése egy doktori iskola tevékenységében többszörös jelentőségű, különösen, ha az iskola kutatási programja a globális kommunikációra is kiterjed. A program hallgatói számára fontos a külföldi résztanulmányok végzése, a külföldi kutatási műhelyekkel, kutatókkal való megismerkedés.
A Doktori Iskola, az Egyetem és Magyarország presztízsét is növeli, ha minél több külföldi doktoranda- és doktorandusz hallgató számára nyílik lehetőség magas színvonalú tudományos műhelyekben doktori tanulmányok folytatására és a fokozatszerzésre. Ez a szándék szervesen illeszkedik a Doktori Iskola adminisztratív központját képező BCE Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet azon tervéhez, hogy a már akkreditált kommunikáció- és médiatudomány BA, illetőleg MA szakot angol nyelven is meghirdeti. Így ugyanis az angol nyelvű mesterképzésben diplomázottak közül az ezt szándékozók – és erre alkalmasak – ugyanabban az intézményben folytathatják tanulmányaikat a doktori képzés keretében.
Farkas Jácint a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozik, mellette a Corvinus Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola doktorandusza, a fogyatékosság és akadálymentesítés fogalmait filozófiai nézőpontból vizsgálja.
Melyik a legmeghatározóbb, doktori iskolához kötődő élményed?
„A doktorandusz lét egy életstílus”
Szabó Lilla, a Kommunikációtudomány Doktori Program hallgatója anglisztika szakon végezte az alap-és mesterképzést, majd nyelviskolában angolt tanított. A Doktori Iskolában azért kezdte meg tanulmányait, mert egyetemen szeretne kutatni és tanítani.
Miért döntöttél a doktori képzés mellett?
Angol elméleti nyelvészetet tanultam BA-n és MA-n és úgy éreztem, hogy a doktori iskola témája igazán illik az alaptanulmányaimhoz. A nyelvészet olykor hajlamos elzárkózni az „elefántcsonttornyába”, én pedig olyan tanulmányi lehetőségre vágytam, ami egy kicsit kiszélesíti a látókörömet és olyan ismereteket szerettem volna elsajátítani, amelyek gyakorlatban jobban hasznosíthatók.
Mi a kutatási területed?
Korábban a nyelvészeten belül szójátékokkal – rímelő összetett szavakkal, alliteráló szavakkal – foglalkoztam. Ezt igyekszem úgy formálni, hogy illeszkedjen a doktori iskola elképzeléseibe. Az alapötlet az, hogy megvizsgálom, hogy az amerikai elnökválasztási kampányokban a szójátékok milyen szinten jelennek meg, és milyen hatást fejtenek ki. A vizsgálat alapja tehát a politikai kommunikáció és a nyelvi játékosság.
Szerinted melyek a legerősebb elemei a képzési tevékenységnek?
Az óráink nagy részén arra törekednek, hogy amit tanulunk, azt a témánkhoz hasznosíthassuk. Ha pedig a disszertációhoz nem is tudjuk hozzáadni a beadandókra írt anyagot, akkor egy konferenciarészvétel vagy publikáció kijöhet belőle.
Hogyan járulhatnak hozzá az itt szerzett ismeretek a karrieredhez?
Nagyon hasznosnak találom a most futó EFOP tréningeket. A közelmúltban részt vettem egy tudománykommunikációs tréningen, amely nagyon pozitív élmény volt. Olyan praktikus dolgok kerültek előtérbe, amelyekre lehet, hogy magamtól nem jöttem volna rá. Felhívták a figyelmünket a kutatói felelősségvállalásra, módszertani kérdésekre. Tegnap volt egy könyvtárhasználati tréning is, ami szintén érdekes volt. Emellett a Doktori Iskola igyekszik bevonni bennünket elég sok feladatba, például TDK dolgozatok, szakdolgozatok javításába, és a témavezetőm bevezet az oktatásba is. Kellett már tesztet összeállítanom, javítanom, most az egyik órájába is betanítok és szerintem ez is nagyon hasznos, mert fokozatosan lendülök bele. Egy nemzetközi csoport óráján tanítok, és nagyon élvezem, hogy a világ minden tájáról vannak diákok, és lehet velük beszélni olyan dolgokról, amiket teljesen máshogy lát egy kínai, egy kazah, vagy egy magyar hallgató.
Mekkora nehézséget okoz a munka, az iskola, a kutatás és a publikálás összehangolása?
A doktorandusz lét egy életstílus. Nem csak arról van szó, hogy iskolába járunk; aki doktori iskolába jelentkezik, annak be kell vállalnia azt, hogy ez az időnk nagy részét elviszi. Úgy gondolom, hogy aki ide felvételizik, az ezzel többé-kevésbé tisztában van.
Mit jelent számodra néhány szóban a Doktori Iskola?
Motivációt, elszántságot, szorgalmat.
Mit üzensz azoknak, akik most gondolkodnak azon, hogy ide jelentkezzenek?
Itt egy igazán támogató közösségre találhatnak. Mind a vezetőség részéről, mind a tanáraink részéről azt tapasztalom, hogy minden szinten támogatják azt, aki tenni, fejlődni és dolgozni akar.
TKDI SZMSZ 2016 után TKDI SZMSZ 2016 előtt 
Operatív tanterv / Curriculum 2019/20, 2020/21 