Budapesti Corvinus Egyetem ×

Felvételi

Digitális nyílt nap a Facebookon
Ha még több technikai információra vagy kíváncsi és szeretnél virtuálisan találkozni az egyes doktori iskolák képviselőivel is, akkor feltétlenül nézz be digitális nyílt napunk Facebook oldalára, ahol videófelvételeken keresztül ismerheted meg a képzések vezetőit és PhD hallgatóit.

FELVÉTELI VIZSGA-FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK

A Közgazdaságtani Doktori Iskolába minimum jó minősítésű akkreditált képzésben megszerzett egyetemi, mester vagy egyetemi doktori diplomával lehet jelentkezni. Az oklevél megszerzését követő három év elteltével a „jó” minősítés követelménye alól mentesség adható elegendő kutatási teljesítmény igazolása mellett. A felvételi rend általános szabályait az EDT DSZ 10. és 11. paragrafusa tartalmazza.

A felvételi írásbeli vizsga az elméleti és módszertani felkészültség szintjét hivatott felmérni. A szóbeli meghallgatás a jelentkező intellektuális kapacitását és tudományos munkára való alkalmasságát ellenőrzi. A felvételi eredménye nyilvános és a felvétel a felvételi pontszámok rangsora alapján történik, amely három elem értékeléséből tevődik össze:

  • (a)  a jelentkezéskor beadandó írásos anyagok alapján (max. 20 pont)
  • (b)  írásbeli felvételi vizsgák érdemjegyei (max. 60 pont)
  • (c)  a szóbeli meghallgatás alapján kapott komplex értékelés (max. 20 pont).

a) A felvételi bizottság tagjai a beadott írásos anyagokat személyenként elbírálják és pontozzák. (Főbb bírálati szempontok: a tudományág körébe eső tantárgyak vizsgajegyei, a diplomamunka témája és minősítése, a tudományos (pl. TDK) tevékenység, a kutatási elképzelés kidolgozottsága, tanszéki, témavezetői támogatás.)

b) Az írásbeli javítás során a jelentkezők teljesítményét minden felvételi tárgyból százalékos skálán minősítik, és a kapott pontszám az egyes százalékos eredmények súlyozott (20 % vagy 16 %) összegeként áll elő a szaktárgyi vizsgák pontszáma. Azok a jelentkezők, akik két tárgyból 50 % alatti (nem megfelelő) eredményt ér csak el, az a további mérlegelésből automatikusan kiesnek.

Az írásbeli eredményét a szóbeli meghallgatás előtt az érdeklődő jelentkező megtekintheti. Az írásbeli eredményével kapcsolatos esetleges kifogásokat a felvételi bizottság bírálja el.

c) A szóbeli meghallgatás után a felvételi bizottság kialakítja a jelentkezők komplex értékelését tükröző pontszámát, majd összesíti a jelentkezők pontszámait. Az így kialakult 100 pontos skálán rangsorolja a jelölteket, és a rangsor alapján javaslatot tesz a felvettek személyére és az iskola rendelkezésére álló ösztöndíjak odaítélésére.

A felvételi döntést a felvételi bizottság javaslata alapján a Doktori Iskola Tanácsa hagyja jóvá a kialakult pontszámok rangsora alapján. A felvételi döntés elleni fellebbezésre csak a Doktori Szabályzatban, illetve az itt megfogalmazott felvételi szabályoktól való eltérés esetén van lehetőség az Egyetemi Doktori Tanácshoz.


A Közgazdaságtan, pénzügyi közgazdaságtan és operációkutatás szakirányokon a felvételi tárgyak:

  • Mikroökonómia                          
  • Makroökonómia            
  • Matematika                     
  • Statisztika 

Felmentés: A BCE gazdaságelméleti gazdaság-matematikai elemző vagy biztosítás és matematikai pénzügyek szakán végzettek, ha az adott tárgyak alapszigorlatain és a szak záróvizsgáján legalább jó minősítést értek el, mentesülnek a B1-B3 tárgyak írásbeli vizsgája alól. Az adott alapszigorlatot és a záróvizsgát jeles eredménnyel letett hallgatók az adott tárgykörből 90 %-ot, az alapszigorlatot jeles, a záróvizsgát jó eredménnyel zárók 85 %-ot, minden más esetben 80 %-ot kapnak. Kívánságra azonban ezek a hallgatók is felvételi vizsgát tehetnek az adott tárgyakból, s ilyen esetben a felvételin elért pont számít.

Az intézményi közgazdaságtan szakirányon két tárgyból van felvételi vizsga:

  • Intézményi közgazdaságtan
  • Összehasonlító gazdaságtan.

A Doktori Iskolába évente 5-10 fő felvételét tervezzük.


A felvételi eljárásban szereplő tantárgyak követelményei:

Mikroökonómia és Makroökonómia

Követelmény: A nappali, normálszint képzés mikroökonómiai, makroökonómiai és nemzetközi közgazdaságtani anyagának biztos ismerete, az alapfogalmak, valamint az elméleti összefüggések - beleértve a fenti tárgyak közötti összefüggések - készségszint alkalmazása közgazdasági feladatok megoldására.

Témakörök: Fogyasztói és termelői magatartás. A piaci szerkezetek elemzése. A csereelmélet alapjai. Az általános egyensúlyelmélet és a jóléti közgazdaságtan. Nemzetközi kereskedelem. Fogyasztás, megtakarítás és beruházás. A Solow-modell. Az IS-LM modell. Az AA-DD modell. Pénz és árfolyamok.

A vizsga jellege: A mikroökonómiai, makroökonómia és nemzetközi közgazdaságtani példatárakból ismert feladatok alapján készített, a tárgykörök közötti összefüggéseket hangsúlyozó problémák megoldása.

Ajánlott irodalom:

  • Varian: Mikroökonómia középfokon, Mankiw: Makroökonómia
  • Krugman-Obstfeld: Nemzetközi gazdaságtan.

Használható segédeszközök: zsebszámológép.


Matematikai tárgycsoport

Alapelv: Nem a kalkuláció ismerete az elsődleges, hanem a fogalmaknak, a rájuk vonatkozó állításoknak és közgazdasági alkalmazásuknak az ismerete. A tartalom okos kifejtése még a “pontos” matematikai megfogalmazást is pótolhatja.

Témakörök:

Analízis: Reláció, preferencia elemi fogalma, folytonos függvény, konvex függvény, a derivált fogalom és tartalmai, elaszticitás, feltétel nélküli szélsőérték, integrál (szemléletes tartalom), többváltozós függvények deriváltja, többváltozós feltétel nélküli szélsőérték, feltételes szélsőérték (elégséges a feladat megfogalmazása).

Lineáris algebra és lineáris optimalizáció: Vektortér (példák vektorterekre), lineáris leképezések (mátrixok) alaptulajdonságai, mátrix inverz, pozitív definit mátrixok (fogalma és szerepe a szélsőértékeknél), konvex halmaz, poliéder, poliedrikus halmaz, lineáris programozási feladat (gazdasági példán keresztül), dualitás.

Valószínűségszámítás: Eseménytér, valószínűség, valószínűségi változó, várható érték, szórás, néhány fontos eloszlás (elsősorban a normális).


Statisztika

Követelmény: a II. évfolyam nappali, normálszintű képzés anyagának biztos ismerete, alapfeladatok készségszintű megoldása.

Témakörök: alapfogalmak, az információsűrítés fő eszközei, heterogén sokaságok elemzése, összehasonlítás standardizálással és indexszámítással, mintavételi alapfogalmak, becsléselmélet, statisztikai hipotézisvizsgálat, idősorelemzés, két- és többváltozós regressziószámítás.

A vizsga jellege: tesztkérdések, rövid, legfeljebb minimális számítást igénylő feladatok megoldása, táblázathasználat, eredmények értelmezése.

Ajánlott irodalom: 

  • Hunyadi - Vita: Statisztika I., Hunyadi - Mundruczó - Vita: Statisztika II. AULA, Budapest, 1991. ill. 1992. (Kimaradó részek: Statisztika I.: 368-375. oldalak, Statisztika II.: 145-166. oldalak, valamint mindkét kötetből az összes apróbetűs rész.)

Használható segédeszközök: statisztikai képletgyűjtemény, zsebszámológép.


Intézményi közgazdaságtan és Összehasonlító gazdaságtan 

Követelmények: Az intézményi közgazdaságtan és az összehasonlító gazdaságtan szemléletmódjának és legfőbb elméleteinek alapszintű ismeretét várjuk el a felvételiző hallgatóktól. A felvételi eljárás során azt ellenőrizzük, hogy az Intézményi és Összehasonlító Gazdaságtani Specializációra jelentkező hallgatók legalább alapszintű ismeretekkel rendelkeznek-e a specializáció fókuszát jelentő irányzatokról, így az érdeklődésük és elköteleződésük már valós tudáson alapszik-e.

Témakörök: tranzakciós költségek gazdaságtana, tulajdonjogok elmélete, szerződések gazdaságtana, közösségi döntések elmélete, intézmények (formális, informális), piac és állam viszonya, gazdasági rendszerek (Varieties of Capitalism), rendszerparadigma

Vizsga jellege: Egy átfogó esszékérdés megválaszolása.

Vágólapra másolva