“A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” – Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal

A Közgazdász Online blogon Tanszékünk oktatóját, Dr. Kocsis János Balázs városszociológust, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdezték a város-vidék-vírus kapcsolatról, a sűrűn lakott területek gyakori problémáiról és a lehetséges kimenetelekről. A cikkben a koronavírus mellett alapvető városzszociológiai, urbanisztikai témák, fogalmak is szóba kerülnek.

Részlet a cikkből:

“Látható, hogy a vírus mind a társadalomra, mind annak környezetérehat; ez sok kérdéssel jár. Tudjuk, hogy a vírus sűrűn lakott területről terjedtel, és a sűrűn lakott területeken szed több áldozatot, terjed könnyebben. Hogyírható le pontosan ez a kapcsolat?

A városok kapcsán erősdiskurzus folyik az utóbbi körülbelül száz évben a hatékonyságot középpontbaállító megközelítés – amely a nagyobb népsűrűség, így a tágabb környezetregyakorolt kisebb hatás mentén érvel – és a biztonságpolitikai megfontolásokközött, melyek jóval ritkább beépítést indokolnak. Az Egyesült Államokban az1950-es években lezajlott szuburbanizációt központilag támogatták, ennek fő okaaz atomháborútól való félelem volt: a szétosztott hálózatokat sokkal nehezebbpontszerű csapásokkal megsemmisíteni. Ezen logika mentén jött aztán létreegyébként az internet is. Phoenix, Atlanta, Houston sokkal „reziliensebb” –hogy ezt a manapság divatos kifejezést használjam – a katonai csapásokra, minta koncentrált New York, San Francisco, London, Párizs, Madrid, Milánó vagyBudapest. Láthatjuk, hogy szinte ugyanez mondható el a vírusok okoztajárványokról is.”