A Fővámház neoreneszánsz palotájának különleges épületdíszei

A Fővámház, a mai Corvinus Egyetem épülete Budapest egyik fő látványossága. A homlokzatot 22 szobor díszíti, köztük a görög-római mitológia alakjai és a magyar foglalkozásokat megjelenítő szobrok. A díszudvarok, a lépcsőházak, a külső és belső díszítések mind azt mutatják, hogy a palota építészeti remekmű. Az Ybl Miklós tervezte épületet 150 évvel ezelőtt, 1870-ben kezdték el építeni a pesti Duna-parton.

 
Amíg épült, a különböző folyóiratok, szaklapok rendszeresen és részletesen beszámoltak az építkezés állásáról. Amikor elkészült, az olvasók tájékozódhattak arról, melyik ismert vállalkozó végezte az egyes munkafolyamatokat, de azt is megtudhatták, hol találhatók azok a főbb épületdíszek, melyek külön-külön és együttesen is a város igazán figyelemre méltó látványosságává teszik.
Kövessük példájukat, és kívülről befelé haladva nézzük meg közelebbről a 170 méter hosszú és 56 méter széles épületet, az egykori Fővámházat, amely ma a Corvinus Egyetemnek ad otthont. Már az is különlegessége a palotának, hogy Ybl három főbejáratot tervezett, vagyis három főhomlokzattal látta el. Ezt persze maga a feladat kívánta, melyet az épületnek be kellett tölteni.

Ahol folyamatos és nagyszámú ügymenet zajlik, ott a közlekedést, a be-és kijárást szükséges volt maximálisan biztosítani. A tervező a homlokzatok kialakításánál az itáliai reneszánsz építészet több páratlan alkotását is tanulmányozta és valószínűleg fel is használta (ha valaki igazán el szeretne mélyülni a témában, Ybl Ervin művészettörténész Ybl Miklósról szóló, 1956-ban megjelent nagyformátumú munkáját érdemes kézbe venni).

A teljes cikka PestBuda oldalán olvasható