
| Április - 2012 | ||||||
| H | K | S | C | P | S | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 01 | ||||||
| 02 | 03 |
04 | 05 |
06 | 07 | 08 |
| 09 | 10 | 11 |
12 |
13 |
14 | 15 |
| 16 | 17 | 18 |
19 |
20 | 21 | 22 |
| 23 | 24 | 25 |
26 | 27 |
28 |
29 |
| 30 | ||||||
| Havi események | ||||||
PhD képzés
A kertészeti tudomány hazánkban 1853 óta önálló diszciplínákként oktatott tudomány, amely széleskörűen épít az ökológiai-, biológiai-, növényélettani-, biokémiai alaptudományok ismereteire, de szorosan felhasználja a műszaki, az ökonómiai és informatikai tudományok legújabb eredményeit is. A kertészet kutatási területe és ismeretanyaga a 20. században rendkívül széles tudományterületté fejlődött.
A kertészeti tudomány foglalkozik minden olyan tudományos témakörrel, amely lehetővé teszi:
- a termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodó-képesebb, ellenállóbb növényfajták előállítását;
- az anyagcsere-szabályozás lehetőségeinek hatékonyabb kihasználásával a növényi produkció növelését;
- az eltérő felhasználási céloknak legmegfelelőbb, garantált minőségű termékek előállítását;
- újabb hatékony, környezetkímélő termesztési eljárások kidolgozását.
A szervezett képzés célja és iránya a Doktori Iskolában
A doktorképzésben a mintegy 50 témavezető mellett közel 150 kertészettudományi, növényvédelmi, növényélettani, biokémiai, talajtani és agrokémiai, molekuláris biológiai, genetikai és nemesítési, agrárökonómiai és agrárműszaki, valamint környezettudományi és környezetvédelmi tudományos minősített szakember vesz részt. A doktori iskola elsősorban a Kar 18 tudományos műhelye továbbképzési és tudományos kutatási tevékenységének rendszerére épül, de felhasználja az egyetem más karaival és más felsőoktatási, illetve kutató intézmények szakembereivel évtizedek óta kialakult együttműködések lehetőségeit is.
A doktori iskola célja, hogy a modern élettan, analitika és molekuláris biológia ismereteinek elsajátításán keresztül olyan jártasságot biztosítson a hallgatóink számára, amely felkészíti őket arra, hogy az elsajátított szemléletet és módszereket a kertészeti növénytermesztés „klasszikus” területein, de a csatlakozó élettudományi ágakban egyaránt önállóan alkalmazzák. A témacsoportok szakmai, nem szervezeti egységként működnek, egy-egy szakterületre fókuszálnak, közelebb hozva egymáshoz az ott dolgozó oktatókat és hallgatókat. Mindemellett a témacsoportok közötti folyamatos együttműködés az Iskola munkájának alapja.
Utolsó frissítés: 2012.11.05.


