
| Május - 2013 | ||||||
| H | K | S | C | P | S | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | ||
06 |
07 | 08 |
09 | 10 | 11 | 12 |
| 13 | 14 |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
| 20 | 21 |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
| 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | ||
| Havi események | ||||||
PhD képzés
A kertészeti tudomány hazánkban 1853 óta önálló diszciplínákként oktatott tudomány, amely széleskörűen épít az ökológiai-, biológiai-, növényélettani-, biokémiai alaptudományok ismereteire, de szorosan felhasználja a műszaki, az ökonómiai és informatikai tudományok legújabb eredményeit is. A kertészet kutatási területe és ismeretanyaga a 20. században rendkívül széles tudományterületté fejlődött.
A kertészeti tudomány foglalkozik minden olyan tudományos témakörrel, amely lehetővé teszi:
- a termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodó-képesebb, ellenállóbb növényfajták előállítását;
- az anyagcsere-szabályozás lehetőségeinek hatékonyabb kihasználásával a növényi produkció növelését;
- az eltérő felhasználási céloknak legmegfelelőbb, garantált minőségű termékek előállítását;
- újabb hatékony, környezetkímélő termesztési eljárások kidolgozását.
A szervezett képzés célja és iránya a Doktori Iskolában
A doktorképzésben a mintegy 50 témavezető mellett közel 150 kertészettudományi, növényvédelmi, növényélettani, biokémiai, talajtani és agrokémiai, molekuláris biológiai, genetikai és nemesítési, agrárökonómiai és agrárműszaki, valamint környezettudományi és környezetvédelmi tudományos minősített szakember vesz részt. A doktori iskola elsősorban a Kar 18 tudományos műhelye továbbképzési és tudományos kutatási tevékenységének rendszerére épül, de felhasználja az egyetem más karaival és más felsőoktatási, illetve kutató intézmények szakembereivel évtizedek óta kialakult együttműködések lehetőségeit is.
A doktori iskola célja, hogy a modern élettan, analitika és molekuláris biológia ismereteinek elsajátításán keresztül olyan jártasságot biztosítson a hallgatóink számára, amely felkészíti őket arra, hogy az elsajátított szemléletet és módszereket a kertészeti növénytermesztés „klasszikus” területein, de a csatlakozó élettudományi ágakban egyaránt önállóan alkalmazzák. A témacsoportok szakmai, nem szervezeti egységként működnek, egy-egy szakterületre fókuszálnak, közelebb hozva egymáshoz az ott dolgozó oktatókat és hallgatókat. Mindemellett a témacsoportok közötti folyamatos együttműködés az Iskola munkájának alapja.
Utolsó frissítés: 2012.11.05.


