Augusztus - 2014
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 22 23 24
25 26 27 28 29 30
31
vasárnap, 2014. augusztus 31.
00:00 - Újra indul a Pálinkamester szakmérnök és szaktanácsadó képzés
A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kara 2014 őszén újra meghirdeti nagysikerű Pálinkamester szakmérnök és szaktanácsadó szakirányú képzését. Jelentkezési határidő: 20...

A KÖZGAZDÁSZKÉPZÉS TÖRTÉNETE

1763–1920

Európa más államaihoz hasonlóan hazánkban is viagra original pfizer order a kereskedők elméleti képzésének megindulása jelentette a közgazdasági ismeretek tanításának kezdetét. Magyarországon a felsőfokú közgazdasági ismeretek oktatása a XVIII. század középső harmadára nyúlik vissza.
1763-ban a Pozsony megyei Szencen alapították a Collegium Oeconomicumot, amely mindenfajta szakoktatás első hazai intézménye volt. Ugyancsak ilyen ismereteket oktattak a varasdi kamerális iskolában, az 1770-es évektől a nagyszombati egyetemen és a királyi tudományakadémiákon.
Az 1846-ban megnyílt József Ipartanoda, amelynek felsőbb évfolyamán gazdászati és kereskedelmi osztály működött, ugyanolyan mértékben korai előzménye a hazai közgazdasági oktatásnak, mint a mérnökképzésnek. A József Ipartanodát 1850-ben egyesítették a pesti egyetem Mérnökképző Intézetével. Az így létrehozott új intézmény 1857-ben politechnikum rangot kapott. A politechnikumban közgazdasági osztály is find cheap viagra online alakult, amely – tantárgyai számát, az intézet szerkezetét figyelembe véve – a magyarországi egyetemi szintű közgazdasági képzés első intézményének tekinthető.
A közgazdaság-tudományi képzés elődintézményeinek másik vonulatába tartozik 1891-től az első közgazdasági jellegű szakképzést biztosító intézmény, a Keleti Kereskedelmi Tanfolyam. Ezt 1899-ben Keleti Kereskedelmi Akadémia néven főiskolai rangra emelték.
1898-ban hozták létre az Akadémiához és a budapesti tudományegyetemhez kapcsolódó Kereskedelmi Iskolai Szaktanárképző Intézetet a középiskolai tanárok szakképzése céljából.

1920–1948

Az önálló, a többi egyetemmel azonos jogokat élvező közgazdaság-tudományi egyetemért a századfordulón bontakozott ki társadalmi mozgalom. 1911-ben az Országgyűlés elé is került ilyen tartalmú javaslat, de akkor azt nem fogadták el. 1920-ban a 272. számú kormányrendelet, majd a XXXI. törvénycikk hívta életre a Kir. Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart, mint önálló intézményt. A fakultás saját nevében viselte a „tudományegyetemi” kifejezést, de attól mégis független, önálló szervezettel rendelkezett. Teljes jogú vezetőjének dékánt neveztek ki. Az oktatás négy szakcsoportban, egyetemes közgazdasági, mezőgazdasági, kereskedelmi, valamint konzuli és külképviseleti szakon indult meg. Rövid időn belül azonban az utóbbi szak megszűnt, s az előbb felsoroltak helyett közigazgatási, mezőgazdasági és kereskedelmi szakosztályok jöttek létre, az utóbbihoz kapcsolódott a tanárképző. A hallgatók okleveles közgazda képesítést szereztek és egyben lehetőség nyílt a közgazdaságtudományi doktori cím megszerzésére is. A kormány már a húszas évek végén felvetette a kar és a műegyetemi közgazdászképzés egyesítésének gondolatát, s a terv hosszas és éles viták után, 1934-ben meg is buying generic cialis valósult.
Az 1934. évi X. törvénycikk több felsőoktatási intézmény összevonásával létrehozta a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, ennek egyik fakultása lett a Közgazdaságtudományi Kar, Közgazdasági és Kereskedelmi, illetve Közigazgatási Osztállyal.

1948–

1948-ban jött létre a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem most már önálló universitasként, mely 1953-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nevet vette fel.
1948-ban az új egyetem egykarú intézményként kezdte meg tevékenységét, az oktatás nappali és esti tagozaton folyt. A levelező oktatás 1951-ben indult. 1955-ben jött létre az Általános Közgazdasági, az Ipari, valamint a Kereskedelmi Kar. 1957-ben az oktatás kiszélesítésére megindult a levelező tagozat, a mérnökdiplomával rendelkezők részére pedig megkezdődött a mérnök-közgazdászképzés ipar- és külkereskedelmi szakon. 1959-ben a posztgraduális képzés szervezésére alakult meg a Közgazdasági Továbbképző Intézet. 1990-ben csatlakozott a Vezetőképző Intézet, 1991-ben pedig a Nemzetközi Posztgraduális Tanulmányok Intézete is. Az Egyetem 1990-ben az angol nyelven folyó oktatási programok koordinálására létrehozta az International Studies Center-t (ISC), amely külföldi diákok tanulmányait szervezi.

1990-ben intézményünk neve Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem lett. A felsőoktatási intézmények integrációjából következően, az Államigazgatási Főiskola csatlakozásával 2000-től az intézmény neve Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem volt. A Kertészettudományi Kar, az Élelmiszertudományi Kar és a Tájépítészeti Kar csatlakozásával 2003-tól egy hétkarú intézménnyé bővült egyetem új neve 2004. szeptember 1-jétől: Budapesti Corvinus Egyetem.

 

Utolsó frissítés: 2013.11.05.