Február - 2019
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28  

Professzor Kindler József

1929. február 9. - 2010. december 30.

Környezetgazdasági műhelyünk egyik meghatározó szellemi iránytűje Kindler József. Sok évtizedes oktatói-kutatói pályája két intézményhez, a Budapesti Műszaki Egyetem Ipari Üzemgazdaságtan tanszékéhez, illetve 1986-tól a Vállalatgazdaságtani, majd 1995-től Környezetgazdaságtani és technológiai tanszékéhez kötődik.

1989-ben vette fel a tanszék a Környezetgazdaságtani és technológiai tanszék nevet, ami egybeesett azzal, hogy az MKKE rektora Csáki Csaba felkért egy négytagú bizottságot a Bős-Nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos beruházás gazdasági szempontú hatásvizsgálatára. A rektor volt a tagja az MTA Sipos Aladár által vezetett Akadémiai Bizottságának. A négy tag egyike volt Kindler József, a másik Rabár Ferenc, Rév István és a Környezetgazdaságtani tanszék vezetője Kerekes Sándor. Kindler József e munka kapcsán kezdett egyre több időt tölteni a Környezetgazdaságtani tanszéken, míg 1995-ben formálisan is a tanszék munkatársává vált. 

Érdekes, de talán nem véletlen, hogy egy veszprémi féléves kitérőt leszámítva, amikor tanszékvezető volt, soha nem volt formális egyetemi vezető. Az egyik róla halálakor megjelent híradás 2010-ben azt írta: “December 30-án, rövid szenvedés után meghalt a magyar közgazdaság-tudomány egyik legnagyobb alakja, Kindler József akadémikus.”

Az idézett híradás viszonylag pontosan leírja Kindler József életútját, de nem pontos, mert sajnos nemcsak vezető nem volt, hanem akadémikus sem lett, sőt még az Eötvös koszorút sem kapta meg az MTA-tól, amire pedig felterjesztettük. Kétségkívül a magyar közgazdaságtudomány legnagyobb alakjai közé tartozik. Nem a hivatalos elismerések, hanem a teljesítménye okán.

Életútja nem a közgazdász professzorok tipikus életútja. Kindler József 1929. február 9-én született Budapesten. Kaposváron érettségizett a Somssich Pál nyolcosztályos fiúgimnázium tanulójaként 1948-ban. A gimnáziumra emlékezve azt írja: “1948 májusában, azonban ballagáskor, még a régi hagyományok szerint, a színház előtti első világháborús '44-es emlékműhöz vonultunk katonás rendben menetelve tisztelgésre, és a menetet én vezényeltem.” 

A BME Vegyészmérnöki Karán szerzett élelmiszermérnöki diplomát 1954-ben, és gazdasági mérnöki oklevelet 1962-ben. A Dunakeszi Konzervgyár laboratóriumi  mérnöke (1954-1956), üzemvezetője (1956-1959), főtechnológusa (1959-1962), az Élelmezésügyi Minisztérium főmérnöke (1962). A főmérnöki beosztást cserélte fel a BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszékének egyetemi adjunktusi beosztásával. A BME-n 1965-ben doktorált. 1976-ban lett a közgazdaságtudományok kandidátusa. Máriás Antal hívására, akivel korábban a BME-n dolgoztak, jött át a Közgázra 1986-ban. Érdekes, hogy nem a Máriás Antal vezette Szervezés tanszékre került, hanem a Vállalatgazdaságtan tanszékre, ahol 1986-89 között docensként, majd 1989-től 1995-ig egyetemi tanárként dolgozott. „Döntéselméleti előfeltevések kritikája” című értekezésével védte meg akadémiai doktori címét, amiben a kvantitatív módszerek széles körű elterjesztésén fáradozó tudós, a „vakbuzgó” kvantifikálás veszélyeire, a rendszerben való gondolkodás humán dimenzióinak a fontosságára figyelmeztetett. Neki köszönhetjük, hogy Magyarországon az üzleti etika sok európai egyetemet megelőzően került be az egyetemi tantervbe. Mint már említettük 1989-től egyre több időt töltött a BKE Gazdálkodástudományi Kar Környezetgazdaságtani és Technológia Tanszékén és 1995-1999 ig egyetemi tanárként, majd haláláig emeritus professzorként vált meghatározó személyiségévé a tanszéknek, és a később létrejött Környezettudományi Intézetnek is. 

Kindler József tudományos pályája igen nagy ívű. Jelentős részben neki köszönhetjük, hogy a rendszerelmélet és a döntéselmélet kutatási eredményei hazánkban szinte az eredmények megjelenésekor bekerültek a tudományos közgondolkodásba és ami talán még fontosabb az oktatásba. A döntéselméletben mind módszertani, mind elméleti vonatkozásokban meghatározóak a kutatási eredményei. A BME-n általa kidogozott és munkatársai, valamint hallgatói által a gyakorlatban nagy sikerrel alkalmazott KIPA módszer jelentős lépésnek számított  a döntések kvantitatív megalapozását illetően. A soktényezős döntések elméletét és gyakorlatát a hazai mérnök és közgazdász társadalom Kindler József műveiből ismerhette meg. 

Kezdetben még a Környezetgazdaságtan tanszéken is folytatta a döntéselmét oktatását, de ezt abbahagyni kényszerült. Ezt követően a környezetgazdaságtani tanszéki kollégák és PhD hallgatók közreműködésével a környezeti konfliktusok és kockázatok elméletével kezdett foglalkozni. Kerekes Sándor és Kindler József közös szerkesztésében – először 1995-ben – megjelent a Vállalati környezetmenedzsment című könyv, ami akkoriban az egyetlen olyan tankönyv volt, amit a környezetügy iránt érdeklődő vállalati vezetők számára írtak. A könyv két fejezetét Kindler József írta. 

Kindler József érdeklődése a nyolcvanas évek végétől a gazdasági, politikai, társadalmi rendszer alapvető kihívásai felé fordult. Tanulmányai, az ezekben az években egyre sűrűbben megjelenő publicisztikája személyes felelősségtudatot és emberi együttérzést tükröznek. Az üzleti tudományok mellett az alternatív közgazdasági gondolkodásnak is legrangosabb magyar képviselőjévé vált. BKE Környezetgazdaságtani tanszékének a professzoraként létrehozta és vezette azt a Doktorandusz Műhelyt, aminek a hatása a közgondolkodásra messze meghaladta a tanszék és az egyetem kereteit. Ennek a műhelynek az eredménye lett a máig megjelenő alternatív közgazdasági szakfolyóirat a Kovász, aminek szerkesztője Kindler korábbi PhD hallgatója Kocsis Tamás. 

Kindler József munkásságának köszönhető, hogy az alternatív közgazdasági gondolkodás néhány alapműve magyarul is hozzáférhetővé vált. Ezt a fajta tudományos alázatot jelentős mértékben felértékeli, hogy Kindler József nem a kreativitás, az alkotókészség híján vállalkozott mások műveinek közkinccsé tételére. Pályatársaink közül sokan az ő helyében a külföldi szerzők gondolatinak újrafogalmazását választották volna, ő azonban inkább az eredeti művek megjelentetéséért fáradozott, vállalva nemcsak a fordítás felelősségét, hanem a kiadás anyagi-szervezési gondjait is.

A környezetgazdaságtan terén különösen sokat foglalkozott a jóléti mutatók problémáival, illetve a környezeti döntések módszertanával, a környezeti kockázatok diszkontálásának a kérdéseivel.

Büszke volt rá, hogy a Magyarok Világszövetsége a Százak Tanácsán tagjai közé választotta, a Iustitia et Pax Bizottságnak elnökségi tagja volt. Az MTA legmagasabb elismerése Eötvös Loránd-díj (1991), Szent-Györgyi Albert – díj (1993), Szilárd Leó Professzori Ösztöndíj (1999) Dunakeszi Díszpolgára (2002). A Magyar Szemle és az Új Ember c. katolikus hetilap szerkesztőbizottságának is tagja volt.

Mi volt kollégái arra vagyunk büszkék, hogy 1989-től 2010-ben bekövetkezett haláláig a legközvetlenebb munkatársai és néhányan barátai is lehettünk.

Publikációs tevékenységének szerteágazó voltát bizonyítja a következő válogatás:

Szerzői könyvek, monográfiák

Kindler József, Papp Ottó [1977]: Komplex rendszerek vizsgálata - Összemérési módszerek, Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Kindler József (1991) Fejezetek a döntéselméletből Aula Kiadó (Budapest), 1991 p. 274
Kindler József - Papp Ottó (1992): A Stratégiai tervezés módszere és gyakorlata. BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest. 
Kerekes Sándor - Kindler József (szerkesztő és szerző) (1997): Vállalati környezeti menedzsment. Aula, Budapest. 
Kindler József - Kerekes Sándor (1993): A magyarok és a környezet 1993-ban. REC, , Budapest. 
Kindler József - Zsolnai László - Kerekes Sándor - Bulla Miklós - Bándi Gyula - Sajó András - Mezriczky Vaclav - Kassenber Andrzej - Vargha János - Harald von Witzke - Bolan, Richard - Bochniarz, Zbigniew (1992): Designing institutions for sustainable development in Hungary. Ciceró Nyomda, Budapest-Minneapolis. 
Kerekes Sándor - Kindler József - Richard Bolan - Bochniarz, Zbigniew (1992): Environment and development in Hungary. BKE, Budapest-Minneapolis. 

Folyóirat cikkek 

Kindler József (2000): Erkölcs és gazdaság. Igen 2, 11-13.
Kindler József (2000): Gazdaság és bűnözés. Belügyi Szemle 6., p. 18-23..
Kindler József - Kocsis Tamás - Baranyi Árpád - Dabóczi Kálmán (1999): Az Altern-csoport: Számvetés - Kik vagyunk és mi a célunk? Kovász 4, p. 205-219..
Kindler József (1998): A béke ünnepe egy békétlen világban. Vigilia 12., p. 899-902.
Kindler József (1998): A Szilárd Leó–díj átvételekor tartott beszéd. Kovász 4., p. 3-5..
Kindler József (1998): Az értékfogyatékos iskola. Vigilia 1, 9-11.
Kindler József (1998): Az érzelmek rehabilitálása. Kovász 4, p. 30-35..
Kindler József (1997): A harmadik út gazdaságfilozófiája ma. Kovász 1., p. 21-29..
Kindler József (1996): Az egyháznak mégis igaza van. Vigilia 9., p. 944-945..
Kindler József (1995): Fenntartható fejlődés és gazdaság. Magyar Szemle 6., 1.
Kindler József (1995): Körkérdés a II. Vatikáni Zsinatról. Vigilia 12., p. 944-945..
Kindler József (1994): „A szubszidiaritásról”. Vigilia 2., p. 102-104..
Kindler József (1994): „Ámítás vagy realitás?”. Magyar Hírlap 10, 2.
Kindler József (1994): „Döntéselméleti innovációk diffúziója”. Vezetéstudomány 3., p. 40-43..
Kindler József - Kerekes Sándor - Koloszár Miklós - Szlávik János - Tóth Lajos (1992): Mi várható a törvénytől? Figyelő április 30. , mell. p. 3..
Kindler József (1993): Gazdaság - környezet - etika Európai szemmel 1993/4.
Kindler József [1985]: Rövidülő távlatok. Valóság, 7. sz.

Néhány a hazai közgondolkodást is meghatározó mű, amelynek fordítását kezdeményezte és kiadását segítette:

1. Kindler J. - Kiss I. (szerk.), Rendszerelmélet. Budapest: KJK. 1969
2. Herbert A. Simon Korlátozott racionalitás Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (Budapest) , 1982 (A magyar kiadást szerkesztette Kindler József és Kiss István)
3. Thomas R. Piper-Mary C. Gentile-Sharon Daloz Parks : Tanítható-e az etika?  (szerkesztők Zsolnai László - Kindler József ) BKE Gazdaságetikai Központ , Budapest. (1994)
4.  Etika a gazdaságban.  (tanulmány gyűjtemény, szerkesztők Zsolnai László - Kindler József ) Keraban Kiadó, Budapest. (1993)
5. David C. Korten   Tőkés társaságok világuralma Kapu Kiadó (A magyar kiadást szerkesztette Kindler József) 1996

Utolsó frissítés: 2018.11.30.

femdom-mania.net femdom-scat.net hot-facesitting.com