Kit várunk az alkalmazott közgazdaságtan alapszakra?

• Olyan, a közgazdaságtan elmélete iránt érdeklődő középiskolást, akit a gazdasági összefüggések érdekelnek, de a módszertani problémák iránt is érzékenységet mutat, és nem közömbös a többi társadalomtudomány iránt sem.
• Olyan középiskolást, akinek eltökélt szándéka egy kapcsolódó mesterszak elvégzése, az MSc diploma kihívásainak eleget téve teljes értékű közgazdaként akar megjelenni a munkaerőpiacon.
• Olyan széles látókörű, felkészült csapatjátékost, akit a stratégiai gondolkodás jellemez, és képes hosszú távon tervezni. El tudja képzelni magát felsővezetői munkakörben, illetve ennek a szintnek a közvetlen döntés-előkészítésében.

A jelentkező hallgatók minősége

Az alapszak jelentkezőinek minőségét közelítőleg érzékeltethetik a felvi.hu portálon található (2007. évi) adatok. A BCE Közgazdaságtudományi Karára első helyen jelentkezett hallgatók 62%-a az ország felvételi sikeresség szempontjából legjobb 20 középiskolájában érettségizett. Ezzel a Kar a gazdaságtudományi képzések közül a harmadik helyen áll. A Karra jelentkezettek felvételi pontszáma is igen magas (átlagosan közel 142 pont), amivel a második helyezett a gazdaságtudományi képzések rangsorában.

Miért az AK alapszak?

• Mindig szükség van olyan tanácsadókra, vezetőkre a vállalati szférában, akik képesek a stratégiai elemzésre, a hosszú távú gondolkozásra, nem érik felkészületlenül a mások által előre nem látott események.
• Mindig szükség van olyan közgazdászokra, akik értik és tudják a gazdaságpolitika alapvető működését, előnnyé tudják kovácsolni a megszerzett elméleti és gyakorlati tudást. A gazdaságpolitika döntési folyamatait ismerik és kihasználják annak érdekében, hogy az erőforrásokat optimálisan hasznosítsák.
• Mindig szükség van olyan kutatókra, akik önálló ötletekkel, fejlesztésekkel előreviszik A Szakmát. Újszerű gondolkozásukkal, újításaikkal előkészítik a jövő közgazdászainak útját.
• Mindig szükség van olyan szakemberekre, akik nemzetközi szinten is otthonosan mozognak olyan szakterületeken, melyek kihívásokat támasztanak, és bármelyik nemzetközi munkaerőpiacon megállják a helyüket, mind szakmailag, mind pedig nyelvtudásukkal.
• Mindig szükség van szakértőkre, akik áttekinthető, előre tervezett oktatási struktúra alapján szerzik meg tudásukat, személyre szabott képzés keretében, ahol patronáló tanárok, széleskörű szakmai programok és viták segítik a szellemi fejlődést.

A képzés hagyományai a Corvinus Egyetemen

A szaknak nincs közvetlen hazai előzménye, ugyanakkor jelentős jogelődökkel rendelkezik. Ilyennek tekinthetők a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, illetve annak jogelődjein folytatott egyes képzések. A mai Közgazdaságtudomány (korábban Általános Közgazdasági) Kar egyes szakjainak (például a közgazdasági és a pénzügy, a népgazdasági tervező-elemző szak), illetve a más egyetemeken is oktatott gazdálkodási szakok egyes szakirányainak általános szakmai alapozó ismeretkörei a jelen alapszak előzményének tekinthetők. Az előzményeket tekintve a kar tanári kara több évtizedes ismeretekkel, felhalmozott pedagógiai és szakmai gyakorlattal rendelkezik az alapszak oktatásához.

A végzett hallgatók elhelyezkedése

Az elmélyült gazdaságelméleti és módszertani ismeretek birtokában a szakon végzettek rövid időn belül képessé válnak arra, hogy nagyfokú önállósággal és kreatívan részt vegyenek a különböző szintű közgazdasági döntés-előkészítő feladatok megoldásában. A munkaerő-piaci igény a szakon végzett, különösen mester-szinten továbbtanuló hallgatók iránt elsősorban olyan helyekről várható, ahol a gazdaságstratégiai megközelítés nélkülözhetetlen. Így a közigazgatási és országos hatáskörű intézmények, nagyvállatok és nem-kormányzati intézmények tervező-pénzügyi részlegeiben. A szak egyik alapvető célja az is, hogy felkészítse a hallgatókat a legkülönbözőbb mester szintű gazdaságtudományi (közgazdasági és gazdálkodási), különösen az elméleti és módszertani alapok tekintetében igényes mester szakokra.

A rendelkezésre álló, szükségképpen töredékes és hozzávetőleges információk arra utalnak, hogy a végzett hallgatók a munkaerőpiacon sikeresen állják meg a helyüket, és hogy viszonylag magas keresetre számíthatnak. A BCE-n 2005-ben végzettek 2007. évi munkaerő-piaci helyzetét vizsgáló kutatás szerint a végzés után két évvel a hallgatók 91%-a foglalkoztatott vagy vállalkozó (gyakorlatilag nincs közöttük munkanélküli), átlagos havi (nettó – adózás utáni) keresetük pedig eléri a 186 000 forintot. Ez utóbbi egybevág a GVI versenyszférában lebonyolított kérdőíves felvételének eredményeivel, amely szerint a diplomás pályakezdő gazdaságelemzők bruttó, havi kezdő fizetése átlagosan 187 000, két év után pedig 231 000 forint. Az említett felmérés azt is megállapítja, hogy versenyszféra vállalatai körében a diplomás közgazdászok igen keresettek; a foglalkozások keresleti rangsorában (a gépész-, villamos- és vegyészmérnökök mögött) a negyedik helyet foglalják el. A Laserconsult által a nem versenyszféra gazdasági egységei körében végzett igen friss adatfelvétel szerint a BCE Közgazdaságtudományi Kara az egyetemek presztizsrangsorában az első (a maximális 100 ponttal), az egyes foglalkozások egyetemi presztizsrangsorában a Karon képzett közgazdászok presztizse ugyancsak a legmagasabb (ugyancsak a maximális 100 ponttal).

Tehetséggondozás

A kiemelkedően jó teljesítményt nyújtó hallgatókat ösztönözzük kiscsoportos keretekben megszerezhető többletismeretek elsajátítására - például többlet tárgyak felvételi lehetőségének biztosítása révén. A tehetséggondozás szerves része a hallgatók tanulmányi versenydolgozatok megírására, demonstrátori pályázatok beadására, valamint külföldi ösztöndíjak elnyerésére való ösztönzése is. A Karon jelenleg is több, mint 150 demonstrátor dolgozik, mert fontosnak tartjuk, hogy kiemelkedő hallgatóinkat bevonjuk a tanszékeken folyó oktató és kutató munkába, a tananyag fejlesztési programokba. Szinte minden tanszékünk hirdet tanulmányi versenyt kiegészítve azzal a Tudományos Diákköri munkát. Meggyőződésünk, hogy az egyetemi légkör alapvetően abban különbözik a középiskolától, hogy nagyobb teret enged a hallgatói kreativitásnak, ami csak akkor lehet sikeres, ha megadjuk hallgatóink számára az önállóságot, a választás szabadságát, és a kutatómunkához szükséges elmélyülés feltételeit.

Az alkalmazott közgazdasági alapszakon ehhez úgy is segítséget kívánunk adni, hogy erősítjük oktatási programunk személyre szabottságát. Bevezettük a patronáló tanár intézményét, ami azt jelenti, hogy egy-egy fiatalabb oktató kolléga figyelemmel kíséri minden elsőéves hallgatónk tanulmányait, személyes elbeszélgetésre hívja őket, és segít a problémák megoldásában, az egyetemi bürokráciában való eligazodásban, a tantárgyválasztás kérdéseiben. A patronáló tanári intézményen kívül, amellett a felsőbbéves hallgatókból álló instruktorok is segítik hallgatóinkat a tájékozódásban.

A támogatás célja, hogy hallgatóink minél hamarabb, minél gyorsabban beilleszkedjenek az egyetemi légkörbe. Meggyőződésünk, hogy az egyetemi lét lényegéhez tartozik a szakmai közéletbe való bekapcsolódás, a különböző gazdaságpolitikai vitákban való tájékozódás képessége. Ennek érdekében különböző szakmai programokat is szervezünk, ahol külső, esetenként nemzetközi hírű szakemberek fejtik ki álláspontjukat egyes kérdésekben. 

Ismeretkörök és specializációk

Néhány módszertani tárgy

Matematikai alapok I.

Tematika:

Egyváltozós függvények határértéke és folytonossága. Sorozatok és sorok konvergenciája. Egyváltozós függvények differenciál és integrálszámítása, alkalmazások a közgazdaságtanban. Monoton és konvex függvények. Egyváltozós optimalizálás. Az integrálszámítás alkalmazásai. Improprius integrálok.
Vektorterek, bázis, elemi bázistranszformáció. Mátrixok, lineáris leképezések, rang, inverz és transzponált. Lineáris egyenletrendszerek megoldása. A determináns fogalma. Sajátérték és sajátvektor fogalma és meghatározása.

Matematikai alapok II.

Tematika:

Többváltozós függvények, kvadratikus alakok. Többváltozós differenciálszámítás, parciális deriváltak. Jacobi és Hesse mátrix. Többváltozós konvex függvények. Feltétel nélküli és feltételes szélsőérték, Lagrange-multiplikátorok.
Kísérletek, eseménytér. Műveletek eseményekkel. A valószínűség fogalma és kiszámítási módjai. Mintavételi eljárások. Eloszlás, sűrűségfüggvény, várható érték és variancia. A nagy számok törvénye. A gyakorlatban fontos speciális eloszlások. A Centrális Határeloszlás-tétel.

Operációkutatás

Tematika:

A tárgy a kvantitatív gazdasági modellezés leggyakrabban használt modelljeit tárgyalja, támaszkodva az első évfolyam matematika tárgyaira. Az előadásokon a hallgatók a módszerek elméleti hátterét ismerik meg, míg a gyakorlatokon a modellek felhasználásának és elemzésének elmélyítése, az algoritmusok legfontosabb lépéseinek értelmezése folyik, számítógépes programcsomagok segítségével. A tárgy főbb témakörei: lineáris algebrai alapfogalmak, konvex halmazokról; lineáris programozási feladatok és megoldásuk, szimplex módszer; szállítási és hozzárendelési feladatok; hálózati optimalizálás, döntési fa.

Statisztika I.

Tematika:

A tárgy a statisztikai adatszerzés és adatelemzés legfőbb elveivel és eszközeivel ismerteti meg a hallgatókat. Tematikája a következő: A statisztika bevezető fogalmai (adatok, sokaság, ismérv, mérési skálák). A valóság statisztikai leképezése. Adatszerzési és adathasznosítási módok. Egyszerű elemzési eszközök (a viszonyszámok rendszere és összefüggéseik, grafikus ábrázolás). Leíró statisztika (kvantilisek, középértékek, szóródási mutatók, alakmutatók, heterogén sokaságok elemzése, az ismérvek közötti kapcsolat fogalma, fajtái és jellemzése). Standardizálás és indexszámítás. Bevezetés az idősorok elemzésébe (elemi módszerek, trendszámítás, a szezonalitás vizsgálata). A legfontosabb gazdasági jelzőszámok tartalma, meghatározása és elemzése.

Statisztika II.

Tematika:

Ez a tárgy a Statisztika I. szerves folytatása. A statisztika azon fejezeteibe nyújt bevezetést, melyek megértéséhez valószínűségszámítási ismeretekre is szükség van. A tematika a következő: A mintavétel elmélete. Mintavételi eljárások és azok néhány jellegzetes gyakorlati alkalmazása. A sokaság legfőbb jellemzőinek pont- és intervallumbecslése különféle mintavételi módok esetén. A hipotézisvizsgálat célja és gondolatmenete. A legfontosabb paraméteres és nemparaméteres próbák. Két- és többváltozós korreláció- és regresszióelemzés. Néhány jellegzetes gyakorlati alkalmazás. A hivatalos statisztikai szolgálat működése és legfőbb termékeinek bemutatása. A statisztikai tevékenység etikája.

Néhány gazdaságtani tárgy

Mikroökonómia

Tematika:

A tárgy megismerteti a hallgatókkal a fogyasztói és termelői magatartás neoklasszikus elméletét, annak legfontosabb technikáit és összefüggéseit a versenypiaci körülmények között, miközben érinti a nem versenypiaci termelői magatartás témáját is. A parciális egyensúlynak a keresleti és kínálati görbe eszközével történő elemzése mellett foglalkozik több termék piacának általános egyensúlyával, a tökéletes verseny jóléti összefüggéseivel.

Piacszerkezet

Tematika:

A hallgatók a kurzus során megismerkednek a piaci elemzés mikroökonómiai alapjaival. Az elsajátítandó ismeretanyag: a modern piacelmélet legfrissebb, vállalatokra és iparágakra vonatkozó elméleti összefüggései, illetve az elméletet alátámasztó empirikus bizonyítékok. Témakörök: Vállalati költségek; a piaci verseny megnyilvánulásának formái, monopóliumok, monopszóniumok, domináns vállalatok; döntéshozatal a kartellben; nem kooperatív oligopóliumok; termékdifferenciálás; lehetséges iparági szerkezetek; árdiszkrimináció; árképzési stratégiák; stratégiai viselkedés; vertikális integráció; információ; reklám; a döntéshozatal időbeli kérdései; technológiai változás; trösztellenes törvények; szabályozás és dereguláció.

Makroökonómia

Tematika:

A makroökonómia alapfogalmai; GDP termelése és felhasználása; a gazdaság hosszú távon, gazdasági növekedés, munkanélküliség; pénz, pénzkereslet, pénzkínálat és infláció,aggregált kereslet, aggregált kínálat; IS-LM rendszer; infláció és munkanélküliség a Philips-görbe modellben; a gazdasági ingadozások elméletei; a makroökonómiai gazdaságpolitika alapjai; monetáris és fiskális politika; költségvetés, deficit és államadóság

Nemzetközi gazdaságtan

Tematika:

A nyitott gazdaság; tiszta külkereskedelem-elmélet és nemzetközi finanszírozás; a fizetési mérleg és a devizapiac fogalma, összefüggései; rögzített és rugalmas árfolyamrendszerek; árfolyamelméletek és fizetésimérleg-elméletek; a folyó fizetési mérleg elméletei; elaszticitási és abszorbciós közelítés; a tőkemozgások figyelembe vétele; monetáris és portfolió-egyensúlyi fizetési mérleg modellek; gazdaságpolitikai következtetések; a nemzetközi pénzügyi rendszer.

Néhány társadalomtudományi tárgy

Gazdasági jog

Tematika:

Általános jogi alapfogalmak. A gazdasági joghoz kapcsolódó jogi alapfogalmak. A jogi személyek természete, lényeges szabályaik és fajtáik. Társasági jogi alapismeretek - általános szabályok. Társasági jogi alapismeretek - a kistársaságok és a kft. Társasági jogi alapismeretek - a részvénytársaság és a befolyásoló részesedés. A csődjog alapjai. A gazdasági versenyjog főbb szabályai és intézmény rendszere. A polgári jog alapelvei és rendszere. A szerződési jog általános szabályai és a személyek joga. Dologi jogi alapvetés.
A leggyakrabban alkalmazott gazdasági ügyletek szerződési szabályozása.

EU integrációs alapismeretek

Tematika:

Magyarország és az Európai Unió között 1998. március 31-én elkezdődtek és 2002 végén le is zárultak a csatlakozási tárgyalások, melyek eredményeként 2004. májusától az unió tagjává váltunk. Ebben a helyzetben Magyarországnak az európai gazdaságba történő szerves integrálódása minden szinten (államigazgatás, vállalati- vagy pénzügyi szektor) igényli az Európai Unió működésével és közös politikáival való megismerkedést. Egyetemünk hallgatói számára alapvetőnek tartjuk az integrációval kapcsolatos ismeretek elsajátítását. A kurzus az EU-integráció helyzetével, a főbb integrációs politikák kialakulásával, működésével, reformjaival és azok hatásaival foglalkozik. Kiemelten vizsgáljuk a bővüléstől várható hatásokat és az EU szerepét a közép- és kelet-európai országok gazdasági modernizációjában.

Az alkalmazott közgazdaságtan alapszak részletes tanterve

Elérhető itt

Továbbtanulási lehetőség: mesterszak

Az alkalmazott közgazdaságtan mesterszak egyik nagy előnye, hogy onnan a továbblépés más mesterszakok irányába viszonylag könnyű, mert olyan erős általános módszertani és gazdasági bevezetőt ad, ami lehetőséget ad szinte bármilyen későbbi mesterszakon történő specializációra. Emellett természetesen külön erre a szakra is épül egy mesterszak, amit közgazdasági elemző mesterszaknak nevezünk.

A tervezett mesterszak egyrészt elmélyíti a módszertani (matematikai, statisztikai, ökonometria, modellezési) ismereteiket, másrészt alkalmat ad bizonyos specializációra is - például különböző funkcionális és ágazati területek sajátosságainak megismerése révén. A képzés mikro- és makroökonómiai gyakorlati elemzések elméletére és módszertanára, és alkalmazott kutatásokkal összefüggő készségek, képességek és kompetenciák megszerzésére helyezi a hangsúlyt E mesterszak a magasabb szintű szakmai ismeretek elsajátítása révén egyfelől a munkaerőpiacon jól hasznosítható tudást biztosít, másfelől felkészíti a hallgatókat a doktori képzésre. A mesterszakon végzett hallgatók a megszerezhető tudás és képességek birtokában alkalmassá válnak A. a közszférában: gazdaságpolitikák és az ezekhez kapcsolódó szabályozás kidolgozására, a piacok teljesítményének elemzésére, döntéselőkészítési tevékenységre (elsődlegesen: a munkaerőpiac, kereskedelem, társadalombiztosítás, adózás, makro- ökonómia területén), B. a magánszférában elsősorban a pénzügyi intézményekben, a nagyvállalatok elemzési részlegeiben, gazdasági és befektetési tanácsadó cégekben helyezkedhetnek el. Fontos szerepet tölthetnek be a szakon végzettek ezen intézményeknél az egyes szakterületek és a felső vezetés közötti kommunikációban és koordinációban, a gazdasági döntések előkészítésében, azaz a döntések következményeinek elemezésében és értékelésében, s kellő gyakorlat és készségek birtokában képesek lesznek a gazdaságpolitikai irányítás magasabb vezető posztjainak a betöltésére. Vélhetőleg ugyancsak a szakon végzettek közül fog legalább részben kikerülni a hazai felsőoktatási és más intézmények kutató-oktató utánpótlása is.

A szak tantervét a nemzetközi gyakorlat által igényelt olyan professzionális közgazdászok képzési követelményei alapján állítjuk össze, akik tudományos alapossággal és széles körű összefüggésekbe ágyazva képesek elemezni a gazdaság-, ágazat-, piacpolitikai jellegű kérdéseket. A szak törzsanyaga ennek megfelelően középhaladó, haladó szintű elméleti és módszertani ismereteket nyújt a különböző nemzet- és nemzetközi gazdasági, illetve mikro- és makrogazdasági témakörökben. A tárgyi tudás és gyakorlati elemzési képességek átadásán túl a mester-képzésben is folytatódik az önálló, kreatív-kritikus gondolkozásra és probléma-megoldásra nevelés, a hallgatók szemléletének további formálásra. Különösen ügyelünk a változásokhoz való alkalmazkodás készségének fejlesztésére.

Végzettség és kreditpontok

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:

A képzési idő félévekben: 6 félév
Irányszám (államilag finanszírozott és költségtérítéses): 120 fő
A költségtérítés összege: 215 000 forint/félév
Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 180 kreditpont

Ebből:
• A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditpontjai: 60 kreditpont;
• A szakirányhoz rendelhető minimális kreditpont: 27 kreditpont;
• A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditpont: 9 kreditpont;
• A szakdolgozathoz rendelt kreditpont: kritériumkövetelmény kreditpont nélkül;
• A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditpont: 60 kreditpont;
• Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditpont: -

Nyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

A hallgató államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésbe való besorolása egy tanév időtartamára szól.
A költségtérítéses képzésre felvételt nyert hallgató tanévenként egyszer kérheti átvételét a felszabaduló államilag támogatott helyekre.
Államilag támogatott hely szabadul fel,

• ha egy államilag támogatott hallgató az utolsó két aktív félévében nem teljesíti a szak ajánlott mintatantervében előírt kreditmennyiség ötven százalékát és az államilag támogatott hallgatókról az összesített korrigált kreditindex alapján készített tanulmányi rangsor alsó 15%-ban helyezkedik el, ezért átsorolásra kerül költségtérítéses képzésre, vagy
• ha egy államilag támogatott hallgató törölteti magát a hallgatói névsorból.

A felszabaduló államilag támogatott helyekre az a költségtérítéses hallgató vehető át, aki

• utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte a szak ajánlott mintatantervében előírt kreditmennyiség 50%-át és
• a költségtérítéses hallgatókról az összesített korrigált kreditindex alapján készített tanulmányi rangsor elején áll, valamint
• jobban tanul (összesített korrigált kreditindexe magasabb), mint az államilag támogatott hallgatók rangsorában lévő alsó 20% közül a legjobb teljesítményű hallgató.
  

Utolsó frissítés: 2012.11.05.