Pénzügy szak

Egyetemünkön a pénzügyi szakemberek képzése pontosan 51 évvel ezelőtt kezdődött a pénzügy szak keretében. A szak 15 éven keresztül jól illeszkedett az egyetem képzési rendszerébe, a szakok közötti rangsorban elfoglalt helyét a pénzügyek népgazdasági helyzete határozta meg. Fokozatosan kiderült, hogy pénz, pénzügyek nélkül nincs gazdálkodás, legfeljebb hadigazdálkodás lehetséges. 1968-ban látványos ugrás történt: az úgynevezett új gazdasági mechanizmus bevezetésével a pénzügyi fogalmak, úgymint ár, bér, jövedelem, kamat, árfolyam, bank, adó, pénzügypolitika stb. új értelmet kaptak, majd a nyolcvanas években új pénzügyi fogalmak, mint kötvény, részvény, értékpapírpiacok nyertek létjogosultságot a gazdaságban, ezzel a pénzügy szak helyzete, az iránta megnyilvánuló érdeklődés rögvest megváltozott. A nyolcvanas évek végén elkezdődött oktatási reform keretében a Pénzügy Tanszék lényegében a jól felépített és a hallgatók számára vonzó korábbi pénzügy szakot igazította az új struktúrához. Létrejött a közgazdasági és a gazdálkodási szak, amelyen belüli specializálódás eredményeként megszülettek a szakirányok.

A pénzügy szakon folyó képzés a kezdetektől fogva átfogja a makro- és mikro-pénzügyet, az elméletet és gyakorlatot egyaránt, mert azokat ésszerűen szétválasztani nem lehet és nem is szabad megpróbálni. Ennek következménye, hogy a pénzügy szakirányt az elmúlt több mint tíz évben mind a közgazdasági szakos, mind a gazdálkodási szakos hallgatók felvehették. Időközben a hallgatók érdeklődésére, a pénzügyi piac igényeire válaszolva létrejött a pénzügyi befektetés-elemző és kockázatkezelő, valamint az aktuárius szakirány. A 2001-2002-ben akkreditált különálló pénzügy szak az egységes pénzügyi szakképzést erősíti meg.

A pénzügy szakon folyó képzés célja olyan szakemberek képzése:

• akik összefüggéseiben és részleteiben, elméleti és gyakorlati megközelítésben ismerik a gazdaság makro- és mikroszintű pénzfolyamatait, az alkalmazható pénzügyi eszköztárat, azok hatásait, korlátait. Részletesen ismerik a pénz-, a pénzügyi politika, a pénzügyi intézmények szerepét és azok működési mechanizmusait; a bank, a pénzintézetek, az államháztartás, a központi költségvetés, az önkormányzatok működését, az adórendszert;
• akik ismerik és használni tudják a modern portfolió-elméletet, kockázatkezelési modelleket és módszereket. Ehhez többek között ismerik a pénzügyi piacok működését, a piaci árfolyamokra ható közgazdasági és egyéb tényezők hatásainak statisztikai elemzési módszereit. Képesek átlátni és elemezni a tőzsdei folyamatokat, az egyes intézmények vagy kisbefektetők portfoliójának kockázatát;
• akik képesek a biztosító intézetek gyakorlatában előforduló feladatok matematikai módszerekkel történő megoldására. Hasznosítják aktuárius ismereteiket az életbiztosítás és az úgynevezett. nem-élet biztosítás területén, a nyugdíjrendszerek kialakításában és működtetésében, valamint a befektetések értékelésében.

Utolsó frissítés: 2012.11.05.