November - 2017
H K S C P S V
  01 02 03 04 05
06 07 08 09 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
21 22 23 24 25 26
27 28 29 30  

Vezetéstudomány 39. k. 2008. március



BARAKONY Károly (szerk.) - BALATON Károly - KOCSIS József - VECSENYI János
A vezetés-szervezés diszciplína nagyjai (I. rész): Szabó László, Harsányi István, Máriás Antal
2. – 8. oldal
Az MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottsága 2007. március 9-én emlékülést szervezett a vezetés-szervezés diszciplína hazai nagyjai emlékére. Az emlékülés visszaemlékezéseit, méltatásait a szerzők egy cikksorozatban szeretnék megörökíteni. Jelen összeállítást Szabó László, Harsányi István és Máriás Antal emlékének szentelik, míg a következő részben Erdei Ferencre, Susánszky Jánosra, Kovács Sándorra és a közelmúltban elhunyt Ladó Lászlóra emlékeznek.

KOVÁCS Kármen
A márkák pénzügyi értékelésének módszerei
9. – 19. oldal
A szerző tanulmányában rámutat a márkák pénzügyi szempontból történő értékelésének jelentőségére, és ismerteti a márkaértékelés pénzügyi módszereit. Minthogy az erős márkák a vállalatok értékéhez nagyban hozzájárulnak, valamint általuk – a no name termékekhez képest – nagyobb profit realizálható, a márkák pénzügyi értékelésének a menedzseri döntésekben fontos szerepe van. A márkaértékelés pénzügyi módszerei közt megtalálhatók (teljesen) objektív alapokon nyugvó, racionális technikák és a fogyasztói értékítéletet magukban foglaló eljárások is; minden esetben azonban az értékelés céljának legmegfelelőbb módszert kell választani. A cikk ismerteti a márkák pénzügyi értékelésének jelentését és céljait, a pénzügyi és a fogyasztói értékelés kapcsolódási pontjait, a márkák erejét kifejező közgazdasági modellt, a márkákat mint a vállalatok értékét meghatározó vagyontárgyakat, valamint részletesen szól a márkaértékelés pénzügyi módszereiről.

IMREH Szabolcs
Eltérő motivációk a kis- és középvállalkozások hálózati együttműködéseiben
20. – 31. oldal

Általános megállapítás, hogy a kis- és középvállalkozások meghatározó jelentőségűek a gazdaság fejlődésében. Az ilyen típusú vállalkozások egyik legnagyobb problémája pontosan a méretük, a kicsinység gyakran rendkívül komoly nehézségeket eredményezhet (relatíve magas tranzakciós költségek, méretgazdaságossági problémák). Erre a kihívásra adható egyik sikeres válasz a különböző módon megvalósuló kooperációk, vállalati hálózatok. A tanulmányban a hálózati együttműködésekhez vezető motivációkat tekinti át a szerző. Számos magyarázó okot lehet találni arra, hogy az egyes vállalkozások miért keresik a kooperációs lehetőségeket más társaikkal. Nagy vonalakban az együttműködés fő célja olyan előnyök elérése, amelyeket egyéni erőfeszítéseikkel nem tudnak kiharcolni, még szemléletesebben fogalmazva: valamilyen kollektív hatékonyság elérése. A rendszerezés igényével a tanulmány a szerteágazó szakirodalmi háttérből megpróbálja kiemelni azokat a tényezőket, amelyeket leggyakrabban említenek, mint az együttműködésben rejlő előnyöket a partnerek számára. Feltételezhető, hogy mivel ezen okok jelentkeznek leggyakrabban, mint az együttműködés magyarázói, ezért a hálózatok sajátosságait is meghatározzák. A tanulmány végén két – Szeged környékén megvalósult – primer felmérés tapasztalatait  ismerteti a szerző , bemutatva az együttműködések természetét és a kooperációktól elvárt előnyöket.

BENCSIK Andrea – KOVÁCS Péter
Változás és projekt szimbiózisa a menedzsment kezében
32. – 43. oldal

Az elmúlt két évtizedben felértékelődött a projektmenedzsment jelentősége. Eljutottunk oda, hogy projektmenedzsmentnek nevezünk gyakran olyan folyamatokat vagy tevékenységeket, melyeket nem illet jogosan ez a jelző. A projektek léptékükben nagyon különbözőek lehetnek - még vállalati kereteken belül is -, és nyugodtan állíthatjuk, hogy megvalósításuk sikere nagyrészt az előkészítettségen, a befogadó készségen, az érintettek hozzáállásán múlik (sokszor még inkább ezeken, mint a szakmai hozzá értésen).
Mindezek következtében a gyakorlatban egyre inkább beigazolódik, hogy a címben megnevezett két menedzsmentterület logikailag nem élhet egymás módszereinek, logikájának, lépéseinek alkalmazása nélkül.  Feltehetjük a kérdést, hogy ha egy vállalati területen változást szeretnénk elérni, nevezhetjük-e ezt minden esetben projektnek? Vagy fordítsuk meg a kérdést, ha nagyobb lélegzetű projekt megvalósításába kezdünk, sikerrel zárhatjuk-e, ha nem vesszük figyelembe a változásmenedzsment jogos kívánalmait? A tanulmány végére egyértelművé válik az olvasó számára a területek közötti összefüggés.

ANDOR Ágnes – FAZEKAS Dóra
A szennyezési jogok kezelése a gazdálkodó szemszögéből: számviteli kérdések
44. – 59. oldal

A szerzők cikkükben az Európai Unióban 2005. január 1-je óta működő Emisszió-kereskedelmi Rendszerben elszámolható szennyezés-kibocsátási jogosultságok számviteli kezelését mutatják be a hatályos magyar szabályozás alapján.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása és kiszámíthatóvá tétele nagy kihívást jelent napjainkban, a kötelezettségvállalások végső címzettjei, az üzemeltetők, számra a kibocsátási egységek vagyoni értékű jogként jelennek meg a számviteli beszámolókban. Írásuk első részében bemutatják az Emisszió-Kereskedelmi Rendszer bevezetését, s 2007 végéig tartó próbaidőszakának működését. A cikk második fele a kibocsátási kvóta kereskedelmének számvitelét elemzi, majd a kvóták megjelenésének eredményre gyakorolt hatását vizsgálják. Végezetül pedig kitekintést adnak a 2008-ban kezdődő második periódusra, s a lehetséges változásokra.


__________________


Budapest Management Journal Vol. 39. March, 2008

Barakonyi, Károly (ed.) – Balaton, Károly – Kocsis, József – Vecsenyi, János
Hungarian Greats of the Management Discipline (I. part): Szabó, László, Harsányi, István, Máriás, Antal
pp. 2 - 8.
On 9th March in 2007 the HAS Management Science Committee organized a memorial meeting remembering of greats of the Hungarian management discipline. The authors would like to record the reminiscences and appreciations in a two-part article. In the first they remember Szabó László, Harsányi István and Máriás Antal and in the following they will remember Erdei Ferenc, Susánszky János, Kovács Sándor and Ladó László.

Kovács, Kármen
Methods of  Financial Valuation of Brands
pp. 9 - 19.

This paper points out the importance of the financial valuation of brands and presents the financial methods of brand valuation. As strong brands contribute to the value of the companies considerably and more profit can be realized by them compared to the no name products, the financial valuation of brands has a significant role in managerial decisions. Among the financial methods of brand valuation there are both (totally) objective-based, rational techniques and such methods that include also the consumers’ evaluation. However, in each case that method should be chosen which is the most suitable for the purpose of the valuation. In this study the author presents the meaning and the objects of the financial valuation of brands, the points of contact of financial valuation and consumers’ evaluation, the economic model for power brand, brands as determinant properties in the value of companies and the financial methods of brand valuation in detail.

Imreh, Szabolcs
Different Motivations in the Networking of Small and Medium-Sized Enterprises
pp. 20 - 31

It is well known that small and medium-sized enterprises play significant role in economic development. One of the main problems of these firms stems from their size which often causes serious difficulties (relatively high transaction costs, disability to exploit the economies of scale). Possible ways to approach these challenges are the different co-operations, networks.
In recent paper the motivations that lead to networking are reviewed. There are several explanatory causes why certain enterprises seek the opportunity to cooperate with others. Generally, the main objective of the cooperation is to reach such benefits that can not be independently achieved, or in a picturesque way: to achieve collective efficiency. We systematize the wide-ranging literature of the topic to point out those factors that are most commonly mentioned as the benefits of co-operations. As in most cases these causes arise as explanatory factors of co-operation, it can be assumed that they determine the peculiarities of networks.
The last part of the paper presents the results of two empirical surveys that were conducted in Szeged and its sub-region. They demonstrate the nature and the expected benefits of co-operations.

Bencsik, Andrea – Kovács, Péter
Symbiosis of Change and Project in the Hand of  Management
pp. 32 - 43.

The importance of project management has grown significantly in the last two decades.  The scale of projects can be very different from each other. The realization of their success depends on their preparation, stakeholders’ attitudes and the skill of reception. If we would like to achieve changes in any area of a company, can we always call it a project? Or we turn this question: if we start to realize a big project, can we finish it successfully without the requirements of change management?
The authors can read a lot of reports on the effectiveness of projects that have been realized on the basis of the principles of change management. There have been further examinations to show which the most important facts of success are on the basis of practice. By the end of this paper there will be an evident connection between these two areas of management for readers. You can see as well the logic of interlocking and applying their methods.

Andor, Ágnes – Fazekas, Dóra
Handling of the Emission Law from Point of View of  Enterprises: Accounting Issues
pp. 44 - 59.

This paper analyses the Hungarian accounting perspectives of emission quotas introduced by the European Union Emissions Trading Scheme, operating since January 1. 2005. Entities subject to the trading system face the growing challenge of calculating and reducing greenhouse gas emissions; emissions quotas are intangible assets in their books. This study introduces the European Union Emissions Trading Scheme and its operation in the trial period until the end of 2007. We follow by the analysis of the accounting of emissions quota trading, and its impact on accounting earnings. Finally we give an outlook on the second phase starting in 2008, and potential changes in the Scheme.

Utolsó frissítés: 2016.07.29.