Szeptember - 2017
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 24
25 26 27 28 29 30  

Vezetéstudomány 38. kötet 2007. július-augusztus



KLIMKÓ Gábor - TÓTH Róbert
Tudásmenedzsment az üzleti stratégia szolgálatában
6. – 10. oldal

A MOL 1999-ben indította el tudásmenedzsment (TM) tevékenységeit egy holisztikus TM stratégia kidolgozásával és elfogadásával. A TM stratégia rövidtávon kívánt eredményeket felmutatni, ez a gyakorlatban főként informatikai eszközök alkalmazását jelentette. A vezetés figyelme a kezdeti sikerek után a TM témája iránt fokozatosan csökkent. A MOL üzleti stratégiájának megvalósítása részeként Közép-Európában akvizíciókat hajtott végre. A MOL Csoport bővülése ismét a felszínre hozta a TM szükségességét. A TM stratégiát megújították, a tevékenységeket felülvizsgálták. A TM tevékenységek legfontosabb iránymutatója a MOL 2006-2010 üzleti stratégiája lett. Az eset illusztrálja, hogy a TM tevékenységek értékarányos volta szükséges a vezetés támogatásának elnyeréséhez és megtartásához.

FEHÉR Péter
Tudásmenedzsmentet támogató szervezeti megoldások
11. – 21. oldal
A tudás a vállalatok egyre fontosabb erőforrásává vált, ezért tudatos megoldásokkal kell törekedni a szervezeti tudásban rejlő lehetőségek hatékony kihasználására. A tudás kezelésére irányuló tevékenységeket mind technológiai-informatikai, mind HR, mind pedig szervezeti megoldásokkal lehet támogatni. Jelen cikkben a vállalatok szervezeti megoldásait elemezi a szerző: rámutat a szervezeti struktúrák, a szervezeti kultúra, a vezetői megközelítések (leadership) szerepére, valamint a kommunikáció különböző formáinak lehetőségeire.

KŐ Andrea - SZABÓ Zoltán
A tudásmenedzsment és az IT audit kapcsolódási pontjai – a tudásmenedzsment-rendszerek auditja
22. – 30. oldal
A cikkben a szerzők megvizsgálják a tudásmenedzsment komplex rendszerfejlesztési projektekben és az informatikai auditban játszott szerepét. Fő céljuk, hogy a tudásmenedzsment-rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó audit támogatására értékelési modellt készítsenek. Cikkükben megvizsgáljuk a tudásmenedzsmentnek az IT auditban játszott általános szerepét, az auditban érintett tudásvagyon védelmének kérdését, a tudásmenedzsment-folyamatok szerepét a rendszerfejlesztésben (audit szempontból), a kontrollok implementálását, valamint a tudásmenedzsment és az IT audittal kapcsolatos szabványok, módszertanok kapcsolatát. Az eredmények illusztrálására egy az Európai Unió 7. keretprogramjából finanszírozott nemzetközi projekt (GUIDE, IST-2003-507498) szolgál.


PETŐ Dávid
Knowledge Reuse in Creating Audit Plans
31. – 38. oldal
In this research the question of knowledge reusability in creating more reliable IT audit plans has been investigated. With the use of appropriate simulation techniques and statistical analysis, it has been proved that the explicit usage of self-reflection in IT auditing enables more precise audit plans, therefore the execution might become more effective. This self-reflection means that auditing methodologies are largely depending on the results of previous examinations of certain areas. In fact, the most widespread methods and guidelines are also based on the experience gained through previous examinations. If the results gathered in this way are being used, more precise audit plans can be made and the designation of the areas to be examined can become more accurate. If the fact that audit methodologies are primarily based on practical experience is accepted and explicitly formulated, then, with the use of the information acquired in previous audits, better and more precise audit plans can be created. In other phrases: the assignment of control objectives in certain situations of examination can be done based on the experiences from previous audits. Additionally, the audit plans created in this way enable the cost-effective execution of audits, without sacrificing accuracy and reliability. The results of the simulation confirm these statements.

HAJNAL György
Az egyéni teljesítményértékelési rendszer működésének tapasztalatai a magyar közigazgatásban
39. – 50. oldal
A tanulmány – egy 2005 végén lefolytatott, országosan reprezentatív kérdőíves felmérés empirikus bázisán – a magyar közigazgatási dolgozók körében 2002-től bevezetett egyéni teljesítményértékelési rendszert vizsgálja. A rendszer egészét tekintve a vizsgálat végkövetkeztetései nem túl rózsásak: az eredmények arra utalnak, hogy a rendszer mint egész nem képes kitűzött fő célját, a munkateljesítmények javítását elérni. Az egyes részrendszerek, szervezettípusok szintjén differenciáltabb eredményeket kapunk, míg a minisztériumokban a rendszer egésze a szándékolttól alapvetően különböző célokat látszik szolgálni, addig a többi szervezettípusnál inkább „csak” a rendszer tökéletlen működéséről beszélhetünk.

Borgulya Istvánné VETŐ Ágnes
A munkával kapcsolatos értékek Közép-Kelet-Európában –
nemzetközi felmérések tükrében
51. – 66. oldal
Az elmúlt évtizedekben számos tényező együttes hatása következtében jelentős változások következtek be világszerte a munka szférájában, megváltoztatva a szervezetek és a kereteik között folyó munka számos jellemzőjét. Két évtizeddel ezelőtt alig álltak rendelkezésünkre a vezetést szolgáló olyan reprezentatív nemzetközi felméréseredmények, amelyekbe a közép- és kelet-európai országok is bekapcsolódtak volna. Azóta azonban leomlottak az akadályok és örvendetesen megnőtt az érdeklődés a kultúraközi kooperációt és kommunikációt érintő kérdések kutatása iránt. A szerző tanulmánya az EVS közzétett felmérési adataiból kiindulva tesz összevetéseket a GLOBE kutatás eredményeivel és a ’kulturális standardok’ modellre épülő megfigyelésekkel. Arra keresi a választ, hogy mennyire homogén a munkához kapcsolódó értékek terén a közép- és kelet-európai tömb, és mennyiben térnek el ezek az értékek a többi európai országra jellemző adatoktól. A szerző kiemelte a munka és a munkahely bizonyos aspektusainak fontosságát, a vezető utasításához való viszonyulást. Az összehasonlítás alapját 33 európai ország, és ezek bontása, 14 kelet-európai, valamit 19 nyugat-, észak- és dél-európai ország adatai képezik.

SIKLÓSI Árpád
A vállalati kormányzás gyakorlata a magyarországi gyógyszeripari társaságoknál
67. – 84. oldal
A szerző dolgozatában a magyarországi gyógyszeripari cégek vállalati kormányzási gyakorlatát vizsgálta egy németországi kérdőív segítségével végzett felmérés alapján. A felmérés a vállalatok tulajdonosi szerkezetét, a menedzsment és a vezető testületek (igazgatóság és felügyelőbizottság) összetételét, működését, szerepét, és a társaság működtetésére gyakorolt hatását vizsgálta. Emellett a kérdőív egy külön fejezetben kitért a vállalati működés egyéb érintetteinek befolyására is. A felmérés eredményeinek összegzéseként összegyűjtötte azokat a jellemzőket, amelyek a kapott válaszok tanúsága szerint általában igazak a magyarországi gyógyszeripari társaságok kormányzási gyakorlatára.

Sascha KRAUS – Éva MÁLOVICS
Small business strategy – small business strategy: german and anglo-american evidence
85. – 95. oldal
This article examines how and to which extent small and medium-sized enterprises (SMEs) apply strategic planning within their business activities. Specifically, the authors address the question of why SMEs seem to plan less than big companies, whether strategic planning and corporate success correlate with each other and whether strategic planning is a function of increasing company size. Along these lines, they conducted an analysis of the relevant literature based on a systematic review of articles on planning and strategy in SMEs over the last twenty years. These have been taken from the leading Entrepreneurship and Strategy journals as well as from other sources in the German as well as the English language science. SMEs seem to plan strategically in a less structured and more informal manner than bigger companies, while they might engage relatively more in (informal) visionary strategic management. The paper structures current research on strategic planning in SMEs and derives an agenda for future research, thereby extending our knowledge on strategic planning in SMEs. The authors close this paper with their own conceptualization of “strategic planning in SMEs”.

____________________

Business Management Review Vol. 38. July-August, 2007

Klimkó, Gábor – Tóth, Róbert
Knowledge management in the business strategy
pp. 6. – 10.
MOL, an integrated oil and gas company, started its knowledge management activities with the elaboration and acceptance of a holistic knowledge management strategy in 1999. This strategy aimed at achieving quick wins which was equated to the sophisticated usage of information technology. Management interest, however, faded away in the programme after the initial successes. MOL’s business strategy led to acquisitions that shed light again on the necessity of knowledge management. The knowledge management strategy was renewed, its scope was widened, activities were scrutinised. A new business strategy of MOL was published for 2006-2010 and this is now the ultimate guideline for knowledge management. The case illustrates that knowledge management activities must provide value for money in order to gain management commitment and support.

Fehér, Péter
Knowledge management supported by organizational solutions
pp. 11. – 21.
Knowledge management activities became important part of knowledge oriented organisations, like software development companies. These activities can be supported by technological and organisational solutions. This paper concentrates on the organisational support factors of knowledge management activities in the software development industries, and examines the role of organisational design, structures, processes, communication and management support, while highlights the challenges.

Kő, Andrea – Szabó, Zoltán
Connection points of knowledge management and IT audit – audit of knowledge management systems
pp. 22. – 30.
Authors investigate the role of knowledge management in complex system development projects and IT audit. The primary goal is to provide an evaluation framework for an assessment of the development of special knowledge management solutions. On the other hand IT audit itself is a knowledge-dependent activity. The paper analyses the role of knowledge management in IT audit in general, the protection of knowledge assets during an audit, the role of knowledge management processes during system development (from audit point of view) and in the implementation of controls, the relationship of knowledge management with audit standards. Authors  investigate the specialities of KM developments from audit point of view (particularly important aspects of audit, specific control objectives) A case study, based on experiences gained from GUIDE project (IST-2003-507498 funded by the European Commission’s 6th Framework Programme) illustrates the findings.

Pető, Dávid
Knowledge Reuse in Creating Audit Plans
pp. 31. – 38.
In this research the question of knowledge reusability in creating more reliable IT audit plans has been investigated. With the use of appropriate simulation techniques and statistical analysis, it has been proved that the explicit usage of self-reflection in IT auditing enables more precise audit plans, therefore the execution might become more effective. This self-reflection means that auditing methodologies are largely depending on the results of previous examinations of certain areas. In fact, the most widespread methods and guidelines are also based on the experience gained through previous examinations. If the results gathered in this way are being used, more precise audit plans can be made and the designation of the areas to be examined can become more accurate. If the fact that audit methodologies are primarily based on practical experience is accepted and explicitly formulated, then, with the use of the information acquired in previous audits, better and more precise audit plans can be created. In other phrases: the assignment of control objectives in certain situations of examination can be done based on the experiences from previous audits. Additionally, the audit plans created in this way enable the cost-effective execution of audits, without sacrificing accuracy and reliability. The results of the simulation confirm these statements.

Hajnal, György
Operating experiences of the individual performance appraisal system in the Hungarian public sector
pp. 39. – 50.
On the basis of a questionnaire survey of a nationally representative sample of Hungarian civil servants, the study attempts to give a preliminary evaluation of the individual performance assessment system introduced in 2002 throughout the Hungarian civil service. The general conclusion of the analysis is that the performance assessment system is unlikely to reach its goals: its central element, the performance related pay incentives are overly dispersed and, on the average, insignificant in size, meanwhile the objectivity of performance assessments is also questionable. Moreover, comparative analysis of responses from different administrative branches reveals an interesting idiosyncrasy characteristic for central government ministries. Here, the main function of the incentive system seems to be ensuring the labor market competitiveness of the ministries as employers by enabling them to pay higher-than-usual salaries for employees having certain types of expertise.

Borgulya Istvánné Vető, Ágnes
The work-related values in Central- and Eastern Europe – based on international surveys
pp. 51. – 66.
Some years ago there were only a few results of surveys conducted with quantitative or qualitative methods in Central- and Eastern European countries concerning work-related values. But in recent years, research focusing on intercultural cooperation and communication in the world of work has become more intensive in these countries as well. The author’s paper, which is based on results of EVS, GLOBE reported in books and journals and also on the results of surveys conducted with the ’Cultural Standards’ method in Hungary, addresses the following questions: Are there any differences in the work-related values among the countries beyond the river Leitha? Do they have the same problems in co-operations with Western European countries, for example with German speaking cultures?

Siklósi, Árpád
Practice of the corporate governance at the Hungarian pharmaceutical companies
pp. 67. – 84.
In his paper the author examined the corporate governance practice of the Hungarian pharmaceutical companies based on a German questionnaire survey. The survey investigated the structure, the operation, the roles and  the efficiency to the corporate operation of the ownership pattern of the companies, the  composition of the management and leadership board ( board of trustees and board of supervision ). In an extra chapter the survey examined the influence of the other stakeholders  to the corporate operation.  Summarized of the survey results the author gathered those highlights which had usually characterized the corporate governance practice of the Hungarian pharmaceutical companies according to the replies.

Sascha Kraus – Éva, Málovics
Small business strategy – small business strategy: german and anglo-american evidence
pp. 85. – 95.
This article examines how and to which extent small and medium-sized enterprises (SMEs) apply strategic planning within their business activities. Specifically, the authors address the question of why SMEs seem to plan less than big companies, whether strategic planning and corporate success correlate with each other and whether strategic planning is a function of increasing company size. Along these lines, they conducted an analysis of the relevant literature based on a systematic review of articles on planning and strategy in SMEs over the last twenty years. These have been taken from the leading Entrepreneurship and Strategy journals as well as from other sources in the German as well as the English language science. SMEs seem to plan strategically in a less structured and more informal manner than bigger companies, while they might engage relatively more in (informal) visionary strategic management. The paper structures current research on strategic planning in SMEs and derives an agenda for future research, thereby extending our knowledge on strategic planning in SMEs. The authors close this paper with their own conceptualization of “strategic planning in SMEs”.

Utolsó frissítés: 2016.07.28.