Szeptember - 2017
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 24
25 26 27 28 29 30  

Vezetéstudomány 37. k. 2006. július-augusztus



SEBESTYÉN Tamás
Adaptivitás, innováció és fejlődési csapda – integrált elméleti megközelítés
4. – 11. oldal

A gyors technológiai fejlődés egyik feltétele, hogy a megjelenő új és új technológiák alkalmazása már a kezdetekben hatékony legyen, ami azonban a munkaerőtől magas szintű adaptivitást követel meg. Ha azonban az adaptivitás kialakulásának forrása éppen a gyors technológiai fejlődés, akkor a gazdaság alacsony adaptivitási szint mellett fejlődési csapdába kerülhet: a technológiai fejlődés hiányában az innovációt ösztönző adaptivitás sem fejlődik. A szerző tanulmányában az adaptivitás, a technológiai haladás és a gazdasági növekedés kölcsönhatásának integrált megközelítését mutatja be egy szimulált gazdasági modell segítségével.

BEDŐ Zsolt
A piaci irracionalitás vállalatkormányzásra gyakorolt hatásáról
12. – 19. oldal

A pénzügyi irodalomban vita folyik a tőkepiacok hatékonyságáról, más szóval arról, hogy az aktuális árfolyamok tükrözik-e az éppen piacon jelenlevő összes információt, tehát megegyeznek-e a kibocsátó vállalat fundamentális értékével. Jelen cikk a részvényt kibocsátó vállalatvezetőket tekinti racionális szereplőknek, és azt állítja, hogy a vállalatvezetők az időleges piaci racionalitást kihasználva vissza tudnak élni az információtöbbletből adódó pozíciójukkal. Azzal, hogy a vállalatvezetők a piac manipulálásával, más szóval piacidőzítéssel élnek, esetlegesen megsértik a tulajdonosok hosszú távú érdekeit. Az érdeksérelem, tulajdonos és vezető nexusában, a vállalatkormányzás kompetenciája, melyet a cikk felvet és megoldásaként az információáramlás javítását, valamint a transzparencia növelését ajánlja.

BALLA Andrea
Vállalati tőkeszerkezet-politika: empirikus elemzés a tőzsdei cégek tőkeszerkezet-választásáról 1995-2000 között
20. - 32. oldal

A szerző a magyar tőzsdei vállalatok példáján keresztül a leíró statisztika módszerével és ökonometriai modellekkel vizsgálja a tőkeszerkezetet befolyásoló tényezők körét, melyeket az eddigi hasonló tanulmányokhoz képest jelentősen kibővít. Fő következtetése az, hogy a rövid lejáratú források túlsúlya miatt tartósan és tömegesen sérül az eszközforrás lejárati illesztésének elve, ami hátrányosan befolyásolhatja a vállalatok növekedési lehetőségeit, ugyanakkor a különböző tőkestruktúra-teóriák egyszerre és egymást kiegészítve magyarázzák a vállalatok tőkestruktúra-döntéseit, melyek nem elsődlegesek a vállalati döntések sorában.

TULIPÁN Ágnes
A folyamatköltség-számítás történetének és módszertanának rövid áttekintése
33. – 44. oldal

Az elmúlt évtized felgyorsuló változásai az üzleti folyamatokban is megjelentek. A gyorsabb döntéshozatal részletesebb, pontosabb költséginformációkat igényelt. Ez azt jelentette, hogy a termékekre vonatkozó hagyományos, megszokott költségekre vonatkozó információk már nem voltak elegendőek az üzleti célok eléréséhez. Az üzleti folyamatoknak, illetve alkotórészeinek (alfolyamatainak) elemzésére volt szükség a megfelelő információk eléréséhez. A költségelszámolási rendszer a termelési költségekre koncentrált, ennek következtében a marketing-, értékesítési és egyéb termelési költségeket nem kapcsolta a termékekhez vagy a fogyasztókhoz. Ezeknek a hiányosságoknak, ellentmondásoknak a feloldására kezdődött el a törekvés a költségszámítási rendszerek átalakítására. A fejlődés során a tevékenységalapú költségelszámolás egy elfogadott és széles körben használt rendszerré vált. A módszer arra helyezi a hangsúlyt, hogy a szervezetek folyamatairól szóló információk minél jobban kielégítsék a döntéshozók termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó költséginformációra vonatkozó igényeit.

HACKLER János
A megfelelő ellátásilánc-stratégia kiválasztása
45. – 49. oldal

Az elmúlt évtizedek alatt mind a nemzetközi kereskedelem, mind a külföldi működőtőke-beruházások értéke hatalmas mértékben emelkedett, és ezzel párhuzamosan a nagyobb termelő vállalatok szerepe is megváltozott. A folyamat során a nagyvállalatok többsége úgynevezett érték hálózattá alakult, ami alatt a különböző, nem feltétlenül egy kézben lévő egységek hálózatát értjük, ahol az egyes pontokon különböző formában növelik a termék fogyasztói értékét. Az értékhálózatok egyik kutatási területe az ellátási-lánc menedzsment (supply chain management) elmélete. A dolgozatban a szerző arra keresi a választ, hogy milyen szempontok segíthetnek egy vállalatnak a megfelelő ellátási-lánc stratégia kiválasztásában.

DEUTSCH Nikolett
Innovációk a fenntarthatóság szolgálatában A biomassza mint fenntartható rendszer-innováció
50. - 56. oldal
Napjainkat a természeti erőforrásokat felélő gazdálkodás jellemzi. A nyersanyag- és energiakészletek korlátozottsága, a termelés melléktermékeként környezetbe került anyagok mennyisége és káros hatásai mára olyan problémává nőttek, melyek nem igényelnek bizonyítást. Így feladatunk tartalma is megváltozott. Jövőnk szempontjából elkerülhetetlen az ember-környezet viszony tisztázása, illetve azon „környezetkímélő” lehetőségek felkutatása, melyek segíthetnek a fenntartható fejlődés érdekeit szolgáló új élet- és gondolkodásmód kialakításában. Jelen publikáció bepillantást enged az innovációnak a környezettudatos gazdálkodás, illetve a fenntartható fejlődés elérésében játszott szerepébe. Célja továbbá a környezeti és a fenntartható innovációk azonosítása, a biomassza besorolása.

KOVÁCS Kármen
Érzelmi hatások a divatjavak fogyasztásában
65. – 73. oldal

A szerző elsődleges célja, hogy elméleti áttekintést adjon arról, hogyan befolyásolják az érzelmek a divattermékek fogyasztását, minthogy a divat jelenségét erősen áthatják az emóciók, és a divathoz csatlakozó fogyasztók messze nem racionális döntéseket hoznak; ennek következtében pedig a kínálati oldal szereplőinek a divatjavak iránt megmutatkozó kereslet erős bizonytalanságával kell számolniuk. A tanulmány elsőként általánosságban foglalkozik az érzelmek által vezérelt fogyasztóval, majd elemzi, milyen társadalmi szintű emocionális hatások tartják életben a divat dinamikáját, és számba veszi a divattermékek megvásárlásának motivációit is. A divatjavak vásárlása szempontjából meghatározó, hogy azok a szimbolikus fogyasztás eszközei, tehát valójában az őket birtokló egyének érzelmeit közvetítik. Legvégül a divattal áthatott iparágakban működő vállalatok érzelemorientált marketingstratégiájának néhány fontos elemét emeli ki.

Nicolas PAPADOPOULOS – Ifran BUTT
Place image and place branding: what the data tells us
74. – 87. oldal

Of the two co-authors of this article, the first has led a long-term research program and participated in a large number of additional studies on these issues, involving numerous co-researchers in various countries, and the second is a newer lead member of the team that is working on the next wave of research in this field. This international group has studied place images and their effects since the early 1980s, and place branding since it emerged some 15 years ago. During this period, more than 80 studies have been carried out, resulting in over 100 publications arising from both conceptual as well as field research with over 22,000 consumers, investors, tourists, and others in almost 25 countries. After highlighting the nature and importance of this area as a field of practice and study, the goal of this article is to summarize key findings, and draw implications from, this research program.

Christoph BURMANN - Philip MALONEY
Internal identity-based brand management – How to consistently deliver the brand promise at the point of sale?
88. – 101. oldal

In many well developed economies the number of brands as well as their perceived homogeneity is increasing for more than two decades. As a result, more and more brands appear interchangeable to their customers. To cope with this challenge it is necessary to develop a unique brand identity and to assure that this is being consistently delivered at all brand touch points. The latter requires that everyone who acts as a brand representative behaves according to the brand identity. Common understanding of and commitment to the brand are necessary prerequisites. A first model for internal identity-based brand management intended to fulfil these prerequisites was recently developed at the chair for innovative brand management. The model is explicitly targeted at employees. This paper draws attention to yet another group of stakeholders which influences the brand image substantially: the brands distributors. Empirical research has shown that particularly those internal reference groups  that have intensive interaction with the customers are able to influence the brand image. The purpose of this article is to assess whether the internal brand management model developed for employees applies to distributors and to extend the existing model for the distributor context if necessary.

Peeter W. J. VERLEGH
The Psychology of Country-of-Origin Effects
102. – 108. oldal

The impact of product origin on consumer product evaluations is well-documented, and several types of influence have been described in the literature. In this paper, the author will first describe some of the practical and scientific support for this effect, and then focus on the psychology behind the country-of-origin effect. Drawing from recent studies, this paper will review cognitive, affective and normative country-of-origin effects, and discuss the mechanisms behind the. Special attention will be paid to the general preference for domestic products over foreign alternatives, and to the interaction between country of origin and other marketing variables, such as advertising.

Utolsó frissítés: 2016.07.28.