November - 2019
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 23 24
25 26 27 28 29 30  

Vezetéstudomány 37. k. 2006. február



KISS János
Az innováció és a technológiai felzárkózás vizsgálata az evolucionista közgazdaságtanban
4. – 14. oldal

Az evolucionista közgazdaságtan megjelenése a nyolcvanas évek elején az innovációkutatásoknak is új irányt és lendületet adott. A számos evolúciós iskolához sorolható irányzat közül e cikk az innovációs rendszer és a technológiai képességek irodalmainak legfőbb jellemzőit mutatja be.


KOVÁTS Gergely
Centralizáció és decentralizáció a multinacionális cégek HR tevékenységében
15. – 23. oldal
A dolgozatban a szerző azt vizsgálja, hogy a multinacionális cégek HR gyakorlata miként változik a globális és lokális megfelelés egyidejű kényszerének hatására, valamint hogy mindez milyen hatással van a központ és a leányvállalatok viszonyára. A vizsgálódás során röviden összefoglalja azokat a tényezőket (elméleteket), amelyek hatással vannak arra, hogy egy-egy központi szabályozás vagy best practice mennyiben vihető át egyik országból a másikba. Ezek közé a globális környezeti hatások, a befogadó és származási ország hatásai tartoznak. A dolgozat utolsó részében olyan eszközöket azonosít be a nemzetközi irodalom alapján, amelyek hozzájárulnak a multinacionális vállalat összehangolt működéséhez, és biztosítják a megfelelő kontroll és koordinációs mechanizmusok működését.

SEBESTYÉN Géza – MÉSZÁROS Gergely
A Markowitz-modell paramétereinek Stein-féle becslése
24. – 29. oldal

A Markowitz által kidolgozott portfólió-optimalizálási modell a befektető döntését egy kvadratikus programozási problémának veszi. Arra keresi választ, hogy hogyan lehetne egy várható hozamkockázat szempontból optimális befektetési portfóliót kialakítani. A modell gyakorlati alkalmazásának legnagyobb problémája a modell inputjaként szükséges hozamvektor, illetve variancia-kovariancia-mátrix meghatározása. Múltbeli értékek alkalmazása ugyanis becslési hibákat is visz a modellbe. Stein e probléma orvoslására az átlagértékek simítását javasolta. Jelen dolgozatban a szerzők arra keresik a választ, hogy vajon a Markowitz-modell Stein-féle becsléssel kiegészített változata jobb portfóliót eredményez-e a hazai gyakorlatban, illetve milyen paraméterek mellett kapjuk a legjobb eredményeket.

FODOR Zita
Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása
a kis- és középvállalkozások versenyképességére
30. – 44. oldal

Általános tendencia a globalizálódó világban, hogy a vállalatok igyekeznek a logisztikai és üzleti folyamatokat információs rendszerekkel támogatni annak érdekében, hogy egyrészt a múltbeli tapasztalatok könnyen áttekinthetők és elemezhetők legyenek, másrészt hogy megalapozottan tudjanak tervezni a jövőre vonatkozóan. Az ilyen típusú beruházások nagyon jelentős pénzügyi terhet jelentenek a vállalkozásoknak; különösen igaz ez a kis- és középvállalkozásokra, holott éppen e vállalati méret esetében kevésbé bizonyított az, hogy a beruházás mérhető előnyöket hoz a hatékonyabb működésnek köszönhetően. A jelen cikkben bemutatott kutatás célja, hogy feltérképezze a logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatását a kis- és középvállalkozások versenyképességére. A szerző arra szeretne választ adni, hogy milyen feltételek mellett számíthat arra a vállalkozás, hogy a rendszer bevezetése pozitív változásokat hoz majd a piaci helyzetében.


SZÜLE Borbála
Pénzügyi konglomerátumok és bankbiztosítás: új modellek a pénzügyi szolgáltatási szektorban
45. – 54. oldal

Az utóbbi években a pénzügyi szolgáltatási iparágban egyre többször lehet találkozni a bankok és biztosítók különböző együttműködési formáival (bankbiztosítással), és Magyarországon is gyakoriak a bankokat és biztosítókat magukban foglaló, tulajdonosi kapcsolatok által létrejött vállalatcsoportok (pénzügyi konglomerátumok). A bankok és biztosítók együttműködése számos kérdést vet fel, a potenciális előnyök és hátrányok mérlegelése összetett feladat. E cikk azt a kérdést vizsgálja meg, hogy milyen fő hatások befolyásolják a bankok és biztosítók együttműködését; illetve, hogy e hatások figyelembevételével miként segíthető elő az együttműködés.  

Utolsó frissítés: 2019.03.11.