November - 2017
H K S C P S V
  01 02 03 04 05
06 07 08 09 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
21 22 23 24 25 26
27 28 29 30  

Vezetéstudomány 36. k. 2005. október

Topcu Katalin
A kulturstandard módszer, mint az interkulturális kooperációk elemzésének egyedi eszköze
2. - 16. oldal

Jelen cikk a kulturstandard-kutatást mutatja be. A kutatási módszer bikulturális kooperációk elemzésének sajátos, perspektívaváltó megközelítését kínálja: egy bizonyos kultúra képviselőinek "szemüvegén" keresztül vizsgálja egy másik kultúra képviselőit. A kulturstandard-kutatás további sajátossága annak paradigmatikus kettőssége, mely alatt a pozitivista és az interpretatív paradigma jellemzőinek egyidejű jelenléte értendő (Dunkel - Mayrhofer, 2001; Romani - Topcu - Primecz, 2004). Jelen cikk amellett érvel, hogy bár a mindezidáig lezajlott kulturstandard-kutatások jellemzően a pozitivista paradigma jegyében történtek, gyümölcsöző és kívánatos az interpretatív szellemiségű alkalmazás is.

Dr. Hofmeister-Tóth Ágnes – Simányi Léna
Kultúraközi összehasonlító értékkutatás a Becsületességről
17. - 24. oldal

Kutatásunk a nemzetközi összehasonlító értékkutatás azon új vonulatához kapcsolódik, mely az értékeknek az adott kultúrában való értelmezését kívánja vizsgálni. Jelen cikk beszámol a 2002/2003-ban magyar és görög közgazdasági egyetemi hallgatók körében folytatott mélyinterjús vizsgálat eredményeiről. A kutatás célja egyetlen érték, a becsületesség értelmezésében rejlő különbségek feltárása volt. Természetesen egyetlen érték vizsgálata alapján nem vonhatóak le következtetések a kultúrák közötti különbségekre vonatkozóan, ám az eredmények tájékozódási pontul szolgálhatnak a kvantitatív kutatások adatainak értelmezésében, árnyalhatják a kialakult képet.

Karoliny Mártonné – Poór József
Konvergenciák és divergenciák az emberi erőforrás menedzsmentben
25. - 37. oldal

A globalizáció - napjaink felfogása szerint - az egész világra kiterjedő egységesülési folyamatot jelent az élet, a kultúra és a menedzsment területén egyaránt. Jogos a kérdés, hogy az emberi erőforrás menedzsment - rövidítve HRM- területén milyen konvergens és divergens tendenciák érvényesülnek ezzel összefüggésben. Valamely ország adott szervezetében megvalósuló emberi erőforrás menedzselési megoldásokat az aktuális környezeti feltételeken, célokon és szereplőkön túl, erősen befolyásolja a történeti háttér is. Mintegy száz évvel Henry Fayol (1912) a vezetés univerzalitásáról vallott elméletének megjelenése után látnunk kell, hogy a nemzeti kultúrákból fakadó eltérő menedzsment és HRM gyakorlatok nem tűntek el, sőt számos területén újraképződnek. A szerzők cikkükben a jelzett felvetést járják körbe a jelentősebb menedzsmentkultúrák szempontjából, míg befejező részében a hazai HRM fejlődésének konvergens és divergens tendenciáit vizsgálják.

Győrffy Ágnes – Pogátsa Zoltán
Vállalati hálózatok és versenyképességi tényezők a magyar gazdaságfejlődésben (a Nyugat-Dunántúl példája)
35. - 50. oldal

A tanulmány vizsgálódási területe a vállalati hálózatok kialakulásának feltérképezése, a létrejövő minták leírása. Az első részben a vállalati hálózatok elméletének fontosabb eredményeit és irányait tekintjük át. Ezt a három empirikus felmérés eredményeinek bemutatása követi a második részben. Mivel azonban a hálózatosodással kapcsolatban inkább csak kezdeményeket, jeleket, mintsem jól működő és tipizálható hálókat találtunk, ezzel szemben a válaszadókból szinte kérés nélkül is áradt a vállalat helyzetére, gazdasági környezetére, kilátásaira vonatkozó információ, a harmadik részben összegyűjtöttük ezeket is. A tanulságok összegzésével zárjuk a kutatási beszámolót.

Gonda György
Hegymenetben a vezetési tanácsadási ipar
51. - 56. oldal

A szerző munkájában a tanácsadási iparág hazai és nemzetközi helyzetét mutatja be. Ismerteti azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák ezen iparág jövőbeni képét.

Farkas Ferenc – Molnár Mónika
Az állami szabályozók és az ágazati sztenderdek szerepe a nonprofit szervezetek vezetésében
57. - 62. oldal

A szerzők írásukban bemutatják a hazai nem-profitorientált szervezetek külső elszámoltathatóságának két legfontosabb aspektusát: az állami szabályozók és az ágazati sztenderdek működését, illetve ezek legfontosabb hatásait és szerepét a vezetésben.

Utolsó frissítés: 2016.07.28.