December - 2019
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31  

Vezetéstudomány 36. k. 2005. április

 

Tóth László
Az információgazdaság kompetens munkavállalói.
2. - 10. oldal

A szerző dolgozatában a tudás, a kompetenciák, az oktatás és a tanulás viszonyait, egymásra hatásait elemzi. Mi a tudás szerepe a mai gazdaságban, hogyan alakul a tudás és a kompetencia viszonya? Mennyire képes hozzájárulni a formális oktatás a kompetenciák kialakításához? A szerző ezeket a kérdéseket vizsgálja.

Fehér Péter
A technológiák szerepe a tudásmenedzsment folyamatok támogatásában
11. - 22. oldal

A szerző azt vizsgálja, hogy a rendelkezésre álló számtalan technológiát hogyan használják a tudásalapú vállalatok a tudásmenedzsment folyamatok támogatására. Megállapítja, hogy e technológiák felhasználása még azon szervezetek esetében is korlátokba ütközik, melyek nem idegenkednek a technológiai megoldásoktól.

Fenyvesi Éva
A hatékony válságkommunikáció
23. - 28. oldal

A cikk a válságkommunikáció folyamatát mutatja be. Elemzi a folyamatban résztvevők feladatait, azok sajátosságait. Feltárja azokat a vezetői készségeket, képességeket, melyek nélkülözhetetlenek a sikeres válságmegoldáshoz.

Török L. Gábor
Az informális kapcsolati háló és a kompetenciák - szociometria és 360 fokos értékelés alkalmazása egy felsővezetői team vizsgálata során
29. - 44. oldal

A szerző dolgozatában egy szociometriai vizsgálatból és egy 360 fokos kompetenciaértékelésből származó adatok és megállapítások tapasztalatait foglalja össze. A kétféle megközelítés lehetőségeit kihasználva elsősorban arra a kérdésre kereste a választ, hogy az egyes személyeknek a vezetői csoportban elfoglalt szociometriai státusa milyen kapcsolatban van az illetőnek a 360 fokos értékelés által jelzett kompetenciaszintjével.

Virág Miklós - Dóbé Sándor
A hazai csődmodell-család alkalmazása ágazati centroidokra
45. - 54. oldal

A szerzők írásukban a pénzügyi mutatószámokon alapuló csődelőrejelző modellekkel, azok egy speciális alkalmazásával foglalkoznak. A csődmodellek olyan statisztikai eszközök, amelyek alkalmasak egy vizsgált elem pénzügyi viszonyszámokon alapuló besorolására két adott kategória (csődös és túlélő) egyikébe. A csődmodellek hagyományos vizsgálati egységei a vállalatok, mivel általában ezekről kell eldönteni, vajon inkább a csődveszély, vagy inkább a gazdasági életképességet mutató jegyeket viselik-e magukon. E cikk keretei között azonban nem a vállalatokat, hanem nemzetgazdasági ágazatokat vizsgálnak - mégpedig úgy, hogy a szükséges pénzügyi viszonyszám-inputokat az ágazati szinten aggregált kimutatásokból készítik el és ezeket helyettesítik be a modellekbe.

Kunos István
A vezetéstudomány viselkedéskutatás-centrikus megközelítése a humánetológia tükrében
55. - 59. oldal

A szerző eredeti ötletre épülő kutatása a sajátos megközelítés révén magas hozzáadott értékkel kecsegtet a vezetéstudomány világában. Jelen cikk egy PhD disszertáció részbeni absztrakciója, mely az újszerű gondolkodásmódban rejlő lehetőségek kihasználására szeretné felhívni a figyelmet. A vezetéstudomány a viselkedéskutatással foglalkozó diszciplinák szerves egésszé kapcsolása a gyakorlatban is alkalmazható modelleket eredményezett.

Utolsó frissítés: 2019.03.11.