November - 2019
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 24
25 26 27 28 29 30  

Vezetéstudomány 35. k. 2004. december

Láng László
A Nagy Európai Káosz – újragondolva
4. - 8. oldal

Egy 1991-ben született vitairatát gondolja át újra a szerző. A centrum és periféria kérdése mind a világ, mind Európa politikai-gazdasági életében és fejlődésében a mai napig fontos kérdés. A mai viszonyok e kérdésben nem sokat változtak. 

Bárczy Péter
A „tábla-bla” jövője - Gondolatok a gazdasági főiskolák, egyetemek első éves mikroökonómia tárgyainak helyzetéről
9. - 22. oldal

A szerző dolgozatában a gazdasági főiskolákon (és egyetemeken) oktatott bevezető közgazdaságtani tárgy jelenlegi tartalmának és formájának általános hiányosságaival, valamint a továbblépés egy lehetséges útjával foglalkozik. 

Benczik Judit
Tanulás - újabb hóbort vagy igazi sarokkő a vállalati teljesítmény megértésében?
23. - 30. oldal

A szerző tanulmányában a szervezetek tanulási képessége és a vállalati teljesítmény közötti összefüggések elemzését adja. Bemutatja azokat a jellemző motívumokat, törekvéseket, amelyek meghatározzák e folyamatok sikerességét.

Kacsukné Bruckner Lívia
Grid alapú, logisztikával integrált elektronikus piactér modellje
31. - 40. oldal

A szerző cikkében a logisztikával integrált elektronikus piacterek és a megvalósításukra alkalmazható grid struktúra - egy új technológia - összekapcsolásával egy új típusú elektronikus piactér modelljét ismerteti, amely a jelenlegi kétoldalú eladó - vevő kapcsolat helyett háromoldalú, eladó - vevő - logisztikai szolgáltató kapcsolatot tesz lehetővé, megadva a teljes költségre történő optimalizálás lehetőségét.

Sinkovics Alfréd
A vállalkozások tőkeszerkezetének átalakulása Magyarországon 1995-2002 - empíria és hipotézisek
41. - 50. oldal

A vállalati tőkeszerkezet a vállalati fejlődés saját vagy idegen tőkéből való finanszírozása révén folyamatosan formálódik, változik. Az elmúlt évtizedek tapasztalata, hogy a tőkeáttétel, (az idegen hosszú lejáratú tőke/saját tőke mutatója) folyamatosan nő. Ezzel párhuzamosan - mint az adatok áttekintése során majd látni - Magyarországon folyamatosan nő a rövid lejáratú eladósodás is. Mi erre a magyarázat? Mit mondanak erről az elméletek? E kérdésekre próbál választ adni dolgozatában a szerző.

Lévai Imre
Az Európai Alkotmány egyes vitatott kérdéseinek rendezése magyar szempontból
51. - 61. oldal

Az Európai Konvent által 2002-2003-ban kidolgozott és az Európai Unió Kormányközi Konferenciája által 2004-ben elfogadott Alkotmányos Szerződés (Treaty establishing a Constitution for Europe) kritikus pontjai már a tervezet Preambulumának, az utólag beemelt Alapvető jogok chartájának (Charter of Fundamental Rights of the Union), valamint az integráció egész jövőjét meghatározó „megerősített együttműködés”(enhanced co-operation) kérdésének vitája és értelmezése kapcsán élesen fölvetődtek. A zsidó-keresztény erkölcsi értékrendre történő hivatkozásra a hivatalos magyar álláspont a „passzív semlegesség” beletörődésével reagált, míg a kisebbségi jogok védelme ügyében aktív kezdeményező és végül méltányolható sikert arató tárgyalási politikát képviselt. A megerősített együttműködés kodifikált lehetőségében rejlő „többsebességű” integráció alternatívája mind Magyarország, mind az Európai Unió egésze szempontjából a regionális együttműködés szubregionális szerkezetű, differenciálódó mintáit ígéri.

Utolsó frissítés: 2019.03.11.