Szeptember - 2012
H K S C P S V
  01 02
03 04 05 06 07 08
09
10
11
12 13 14 15 16
17
18 19 20
21
22 23
24 25 26
27
28
29
30
vasárnap, 2012. szeptember 09.
09:00 - Soroksári bionap
Szeretettel meghívjuk Önt és családját a Budapesti Corvinus Egyetem, Soroksár Önkormányzata és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ingyenes rendezvényére
kedd, 2012. szeptember 11.
14:30 - Meghívó Feigelné Terék Orsolya házi védésére
A Kertészettudományi Doktori Iskola meghívja Önt Feigelné Terék Orsolya "A posztharveszt stressz csökkentésének lehetőségei különböző vágott virágok esetén" című PhD doktori érteke...
hétfõ, 2012. szeptember 17.
14:00 - Meghívó Dr. Hevér Helga kutató előadására
Ezúton is tisztelettel meghívjuk az érdeklődő kollégákat és hallgatókat 2012. szeptember 17-én 14.00 órai kezdettel Dr. Hevér Helga - a Richter Gedeon NyRt. kutatója - "Tömegspektr...
péntek, 2012. szeptember 21.
10:00 - Meghívó Jubileumi Díszoklevélátadó Nyilvános tanácsülésre
A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kari Tanácsa tisztelettel meghívja Önt 2012. szeptember 21-én de. 10 órakor a Budai Campus Dísztermében tartandó Jubielumi Díszoklev...
11:00 - Meghívó Szikriszt Bernadett házi védésére
A Genetika és Növénynemesítés Tanszék meghívja Önt Szikriszt Bernadett "A cseresznye S-lókuszának variabilitása a géncentrumban" című PhD doktori értekezés-tervezetének 2012. szept...
csütörtök, 2012. szeptember 27.
11:00 - Meghívó Irinyiné Oláh Katalin nyilvános védésére
A Kertészettudományi Doktori Iskola meghívja Önt Irinyiné Oláh Katalin "Különböző tormafajták és vonalak fajtakörönkénti jellemzése " című PhD doktori értekezésének 2012. szeptembe...
14:00 - Kitüntetés-átadó Ünnepi Szenátusülés
Tisztelt Egyetemi Polgárok! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2012. szeptember 27-én (csütörtökön) rendezzük meg Egyetemünk Kitüntetés-átadó Ünnepi Szenátusülését.
péntek, 2012. szeptember 28.
10:00 - Meghívó Jubileumi Ünnepségre
A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kara 2012. szeptember 28-án 10 órától jubileumi emlékülést tart a budapesti felsőfokú élelmiszermérnök képzés ötvenedik, valamint a...
16:00 - Kutatók éjszakája 2012
Szeptember negyedik péntek éjszakája idén is a szenvedélyesen kíváncsiaké! Végre újra kinyílnak a laborajtók, a kutatók ismét kibújnak fehér köpenyükből, és hétköznapi nyelven muta...
16:00 - Kutatók Éjszakája a Budapesti Corvinus Egyetemen
Egyetemünk széles programkínálattal várja a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat iránt érdeklődőket 2012. szeptember 28-án.
szombat, 2012. szeptember 29.
16:00 - Kutatók Éjszakája a Budapesti Corvinus Egyetemen
Egyetemünk széles programkínálattal várja a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat iránt érdeklődőket 2012. szeptember 28-án.

A GYÜMÖLCSTERMESZTÉS FEJLŐDÉSI IRÁNYAI NÉMETORSZÁGBAN ÉS AZ ABBÓL MAGYARORSZÁGON LEVONHATÓ TANULSÁGOK

Z. KISS LÁSZLÓ, HOLLÓ MÁRTA

Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Menedzsment és Marketing Tanszék

A Rajna-Pfalz tartomány Alsó-Elba termesztőkörzet és az Észak-Alföldi Régió, valamint Szabolcs-Szatmár- Bereg megye összevetése azt mutatja, hogy az intenzitásban – a korszerű almatermesztési színvonal megvaló sításában – messze előttünk állnak. Ugyancsak intő jel számunkra, hogy ott 15 év alatt a gyümölcstermesztő üzemek közel fele megszűnt, vagy összeolvadt, ami az élesedő verseny bizonyítéka. Növekszik a cseresznye- és a szilvatermesztés, ami a gazdaságok részéről a piaci igényekre adott választ jelenti. Közös tárolást, értékesítést valósítottak meg, ami a versenyképesség megőrzésének egyik fő feltétele.

Mindezeket figyelembe véve nekünk a 2008-ban kezdődő Új Magyarország Fejlesztési Tervben minden fejlesztési lehetőséget ki kell használnunk a termelési színvonal növelése érdekében.

Németország az egyik legnagyobb gyümölcsimportőr ország az EU-n belül. A magyar frissgyümölcs-kivitelünkben is az első helyen áll Ausztria és Oroszország előtt. Ennélfogva elemi érdekünk, hogy vizsgáljuk, milyen irányba mozdul a fejlesztés Németországban – összevetve a magyar adatokkal – és hogy ennek alapján a jövőben a német piacon mire számíthatunk.

Az Alsó-Elba (Rajna-Pfalz tartomány) gyümölcstermesztése második helyen áll az almatermesztés terén a Bódeni tó (Baden-Württenberg tartomány) körzeti termesztőtáj után. (A vizsgálat az 1997 és 2007 évek közötti változásokat értékeli az Alsó-Elba körzeti termesztőtájban.)

Az almatermesztés területe csökkenő tendenciát mutat (1. táblázat) és különösen erősen esett vissza a meggytermesztés (78%-kal). Viszont erőteljes növekedést mutat a szilva termőterülete, annak az évtizedes nemesítő munkának köszönhetően, amit Geisenheimban H. Jacob, Stuttgart-Hohenheimban pedig W. Hartmann irányított. Az almaterület 1997-es 89%-os részaránya 2007-re 88%-ra változott.

Erőteljes változást mutat az átlagos üzemméret is. 1992-ben az egy gazdaságra jutó átlagos nagyság 6,5 ha volt, 2007-ben már 12,2 ha/gazdaság (GÖRGENS, 2007).

Amíg a gyümölcstermesztő üzemek száma közel felére esett vissza (1501-ről 769-re) 17 év alatt, ami megfelel 43 üzem megszűnésének évente – addig az átlagos üzemméret közel 90%-kal nőtt, bizonyítva, hogy a kis felületű gyümölcsültetvények az egyre élesedő versenyben csak úgy tudnak megmaradni, ha növelik a területüket, miáltal nagyobb mennyiségű árut előállítva versenyben tudnak maradni, vagy pedig az áruvákészítésben és a forgalmazásban összefogva próbálnak a hálózatok egyre erősödő szorításával és a növekvő importtal szembeszállni (Z. KISS és PAPP, 2007).

Meg kell említeni, hogy az Alsó-Elba termesztőtájban komoly szerepet játszik a bogyósgyümölcs-termesztés is, főleg a szamóca és a málna, de a ribiszkék és az áfonya termesztése is jelentős (GÖRGENS, 2007). Azonban ezen fajokkal most nem foglalkozunk.

A legnagyobb arányú növekedés a tőszám mutatóban, tehát az intenzitásban a körteültetvények esetében kö vetkezett be. Az átlagos intenzitás növekedést az almafa darabszám/ha határozza meg, mivel az almaültetvények részesedése az öt gyümölcsfajon belül – bár minimálisan csökkent 1997–2007 között – még mindig 88%-ot tesz ki.

A TÖRZSES ÜLTETVÉNYEK TERÜLETÉNEK VÁLTOZÁSA

1. táblázat

MEGNEVEZÉS

1997

2007

HA

%

HA

%

INDEX 1997=100%

Alma

8811

89,3

8363

88,1

94,9

Körte

298

3,0

319

3,4

107,0

Cseresznye

501

5,1

538

5,7

107,4

Meggy

102

1,0

23

0,2

22,5

Szilva

160

1,6

248

2,6

155,0

Összesen

9872

100,0

9491

100,0

96,1

FORRÁS: OBSTBAU, 2007/11.

A GYÜMÖLCSÖS INTENZITÁS VÁLTOZÁSA (DB FA/HA)

2. táblázat

MEGNEVEZÉS

1997

2007

INDEX 1997=100

Alma

1285

1899

147,8

Körte

629

981

156,0

Cseresznye

547

640

117,0

Meggy

533

691

129,6

Szilva

557

650

116,7

S.átlag

1209

1730

143,1

FORRÁS: OBSTBAU 2007/11.

Az 1997-es fadarabszám megfelel az almánál át lagosan 4×2 m-es sor- és tőtávnak, míg a 2007-es megközelítően 4×1,3 m-es ültetési távot tesz ki átlagosan, ami azt is jelzi, hogy szinte kizárólag M9 alanyt használnak és jégvédő hálót is alkalmaznak.

A 2001-es hazai teljes körű statisztikai felmérés nem terjedt ki a fadarabszám/ha mutatószámra, így ezt nem tudjuk értékelni. Azonban az ültetvényméretet meg tudjuk határozni 2001-es szinten.

Országosan a 10 ha alatti méretű ültetvények aránya 47%, ami csak mintegy 80%-ban azonos az egy gazdaságban meglevő ültetvénymérettel. Ugyanez a mutató az Észak-Alföld Régióban 51%-ot tesz ki, míg a hét gyümölcsfaj területéből 37%-kal, az almaültetvényekből pedig 57%-kal részesedő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 55%-os.

Különösen magas a csonthéjasok aránya a 10 ha alatti kategóriában, ami egyértelműen jelzi, hogy ezek a gazdaságok, vagyis országosan a termesztők ötven százalékának helyzete és versenyképessége – ha van ilyen – kérdéses.

Miután Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kijelentette, hogy az állattenyésztési ágazat után a kertészet rendbetétele következik, remény van rá, hogy a kivágások EU-s támogatásán túl a technológia korszerűsítésére és új ültetvények létesítésére hazai forrásból is jut az ágazat versenyképességének növelésére.

Az egyes gyümölcsfajok területi részesedést országosan az 1. ábra, az Észak-Alföld Régióban a 2. ábra Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 3. ábra szemlélteti.

AZ ÜLTETVÉNYMÉRET MEGOSZLÁSA A TÖRZSES FAJOKNÁL MAGYARORSZÁGON (%)*

3. táblázat

MEGNEVEZÉS

ORSZÁGOSAN

ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓBAN

SZSZB MEGYÉBEN

10 HA ALATT

10-25 HA

25 HA FELETT

10 HA ALATT

10-25 HA

25 HA FELETT

10 HA ALATT

10-25 HA

25 HA FELETT

Alma

39

27

34

46

15

39

51

25

24

Körte

33

39

28

64

18

18

63

13

24

Cseresznye

59

29

12

81

17

8

86

14

-

Meggy

50

23

27

74

12

14

71

11

8

Kajszibarack

38

31

31

59

-

41

94

-

6

Őszibarack

59

17

24

44

19

37

63

9

18

Szilva

51

25

24

58

24

18

62

21

17

S. átlag

47

25

28

51

15

34

55

29

22

* = KEREKÍTETT ADATOK

 

 

 

FORRÁS: KSH 2002

Országosan a körte-, valamint a cseresznyeter mesztés területi fejlesztése volna szükséges, miután mindkét gyümölcsfaj jól értékesíthető a külpiacon. Emellett intenzív ültetvények létrehozása valamennyi faj esetében szükséges volna, az elöregedett ültetvé nyek kivágásával egy időben.

Az Észak-Alföld Régióra rányomja bélyegét a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei almatúlsúly, aminek csökkentése szükségszerű, részben a kapacitások jobb kihasználása, részben a piac jobb ellátása érde kében. Itt a csonthéjasok közül elsősorban szilva- és meggyültetvények létesítésére volna szükség – véleményünk szerint – nem csak a friss piaci értékesítés, hanem a feldolgozás céljára is.

 


A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyümölcstermesztés hasonlítható leginkább az Alsó-Elba termesztőkörzethez, hiszen mindkét termesztőtájban az almaültetvények részesedése közel 80%, illetve 88%. Az igen nagy különbség abban van, hogy míg a cseresznye területi részesedése az Alsó-Elba körzetben (Rajna-Pfalz tartomány) 5,7%, Szabolcs-Szatmár-Beregben csak 1,6%. Továbbá míg itt a bogyós- gyümölcsök (főleg a szamóca és a málna) termesztése gyakorlatilag megszűnt, az Alsó-Elba termesztőtájban fontos szerepet kap. Másik ugyancsak el nem hanyagolható tény, hogy ott az almaültetvények 90%-a intenzív ültetvény, azaz a 40 t/ha átlagtermést átlagosan megtermelik. Ugyanakkor a közös tárolás és magas minőség mellett a közös értékesítés fejlett szinten létezik. Ennek ellenére az utolsó öt évben a gazdaságok 15%-a hagyott fel a termesztéssel (907 volt 2002-ben, 769 lett 1992-höz viszonyítva az üzemek száma közel felére csökkent, ami évi 3,4%-os csökkenésnek felel meg, azaz kb. évi 50 gazdaság megszűnésének. Mindez pedig annak ellenére következett be, hogy az Alsó-Elba termesztőkörzet termelési, értékesítési színvonala és versenyképessége legalább kétszerese a hazainak.

A 2008-ban kezdődő Új Magyarország Fejlesztési Programban lehetőség van arra – belátható időn belül ilyen nem lesz még egyszer –, hogy korszerűsítsük a gyümölcstermesztésünket, és ezzel a 100 ezer ha-on 80 Mrd Ft-ot és mintegy 100 ezer családnak a jövőben is munkát és bevételt adó ágazatot versenyképessé tegyük.

 
 
 

Irodalom

1. GÖRGENS, M. (2007): Baumobsterhebung 2007 – Ergebnisse für das Niedelbegebiet. Obstbau 599–602.

2. K.S.H. (2002): Gyümölcsültetvények Magyarországon, 2001 (Összefoglaló adatok), Budapest

3. Z. KISS L. (szerk.) (2003): A gyümölcstermesztés,- tárolás,- értékesítés szervezése és ökonómiája. Mezőgazda Kiadó, Budapest

4. Z. KISS L., PAPP J. (2007): A friss gyümölcskivitel helyzete, problémái. Lippay J.–Ormos I.–Vas K. Tudományos űlésszak (absztrakt) 178–179.

5. Z. KISS L., PAPP J. (2007): Gyümölcstermesztésünk- és kivitelünk helyzete, problémái. Kertgazdaság 39. (1): 93–98.

Utolsó frissítés: 2013.11.05.