December - 2017
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Publikációk

Madhumita Chatterje & Laszlo Zsolnai (Eds.): Ethical Leadership: Indian and European Spiritual Approaches. (Palgrave-Macmillan, 2016).

 A kötet 25 európai és indiai tudós és gyakorló szakember tanulmányait tartalmazza az etika, a spiritualitás és a gazdasági vezetés területéről. A cél a párbeszéd kialakítása volt az európai és az indiai kultúrák között, különös tekintettel a hinduizmus, a buddhizmus és a kereszténység alkalmazhatóságára a mai gazdaság körülményei között.

 A kötet weboldala: http://www.palgrave.com/products/title.aspx?pid=381312

Zsolt Boda & Laszlo Zsolnai: „The Failure of Business Ethics” Society and Business Review 2016, vol.11, no. 1, pp. 93-104.

A tanulmány az etika üzleti alkalmazásának nehézségeit vizsgálja rendszerszintű okok feltárásával. A szerzők amellett érvelnek, hogy a globális nagyvállalatok által okozott társadalmi, etikai és környezeti problémák orvoslása jogi, politikai és intézményei megoldásokat kíván, nem pedig önkéntességen alapuló, jótékonysági akciókat. Paradox módon az etikán kívüli eszközök alkalmazása vezethet el a vállalatok etikusabb viselkedéséhez.

Weboldal: https://www.researchgate.net/publication/293011640_The_failure_of_business_ethics

Laszlo Zsolnai & Doirean Wilson: ”Art-based Business” Journal of Cleaner Production, 2016, vol. 135, pp. 1534-1538.

A szerzők szerint a mai üzleti működés “metafizikája” az, amit Martin Heidegger számító gondolkdoásnak nevezett. Ez éles kontrasztban áll a valódi művészet által képviselt “poetikus” gondolkodással. A tanulmány élenjáró vállalatok, az Illy Café és a Brunello Cucinelli példáján mutatja meg, hogy a művészet miként inspirálhatja a vállalatokat abban, hogy társadalmi-ökológiai értéktermetésre vállalkozzanak és az élet gazdagságat szolgálják.

Weboldal: laszlo-zsolnai.net/content/art-based-business

Peter Kardos, Bernhard Leidner, Laszlo Zsolnai & Emanuele Castano: “The Effect of the Belief in Free Market Ideology on Redressing Corporate Injustice” in European Journal of Social Psychology (2016, dx.doi.org/10.1002/ejsp.2222)

A fejlett kapitalista gazdaságokban az emberek nagyrésze a szabadpiaci ideológia híve. A tanulmány kísérleti módszerekkel vizsgálja, hogy a szabadpiaci ideológiába vetett hit miként befolyásolja az embereknek a vállalatok etikátlan viselkedésére adott reakcióit. A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy minél erősebb az emberek hite a szabadpiaci ideológiában, annál erőtlenebb a saját nemzetükhöz tartozó vállalatok etikátlan viselkedésének az elutasítása, különösen ha az etikátlan vállalati viselkedés áldozatai nem a saját, hanem valamely idegen nemzethez tartoznak. Az eredmények megkérdőjelezik a szabadpiaci ideológia egyetemesség-igényét, valamint a piac feltételezett etikai “öntisztító” mechanizmusainak a hatékonyságát.

Laszlo Zsolnai: “Buddhism and Economic Development” in Todd Lewis and Gary DeAngelis (Eds.): Teaching Buddhism. (Oxford University Press, Oxford, 2016. pp. 344-360.)

A buddhista közgazdaságtan nem azonos a buddhizmus közgazdaságtanával. A buddhista közgazdaságtan egy normatív diszciplína, amely a buddhista gondolkodás és értékválasztás alapján a gazdálkodás alternatív modelljeit kívánja megalkotni. Ezzel szemben a buddhizmus közgazdaságtana leíró diszciplína, amely azt vizsgálja, hogy a múltban és a jelenben a buddhista országok és közösségek miként szervezeték meg gazdasági tevékenységeiket. A buddhista közgazdaságtant a buddhista etika és spiritualitás által inspirált nyugati közgazdasági gondolkodók és a gazdaság iránt érdeklődő buddhista tudósok fejlesztették ki. A buddhista közgazdaságtan a vágyak megtagadását és a mások önzetlen szolgálatát propagálja – a bolgogság, a béke és a fenntarthatóság érdekében. Ezek az eszmények irracionálisnak vagy legalább is furcsának hatnak a nyugati emberek számára, akik a vágyaik minél teljesebb kielégítésében és a profit-maximalizlásban érdekeltek. A jelenlegi pénzügyi és ökológiai válság azoban arra figyelmeztet, hogy az alternatív megoldásokat érdemes komolyan venni és tanulmányozni.

A kötet weboldala: https://global.oup.com/academic/product/teaching-buddhism-9780199373093?cc=us&lang=en&

Bartha Attila és Boda Zsolt: „Adómorál, bizalom és kényszerek - adózási motivációk Magyarországon korrupciós botrányok idején” Közgazdasági Szemle LXIII. évf., 2016. október (1021—1045. o.)

A viselkedési közgazdaságtani és a gazdaságpszichológiai kutatások szerint az adózási magatartást részben kényszerű, részben önkéntes motivációk, az adómorál alakítják. Tanulmányunk ezekre a megközelítésekre összpontosít, tudomásunk szerint ez az első hazai kutatás, amely az intézményi bizalomnak és az eljárási méltányosságnak az adófizetési attitűdökkel kapcsolatos összefüggéseit elemzi. Két - 2013-ban, illetve 2015-ben készült - reprezentatív felmérés alapján vizsgáljuk a magyar állampolgárok adózási motivációit. Az adatfelvételek időpontjának sajátossága, hogy a köztes időszakban az adóhatóság (NAV) működését korrupciós botrányok árnyékolták be. Várakozásunknak megfelelően az intézményi bizalom gyengesége és az észlelt korrupció jelentősen rombolják az adómorált, miközben a kényszerű adófizetést nem befolyásolják érdemben. Vizsgálatunk hipotézisünket cáfoló eredménye, hogy az önkéntes adófizetési hajlandóság Magyarországon is erősebb a kényszerűnél. Végül hipotézisünkkel összhangban szignifikáns és az egyéb tényezőktől függetlenül is kimutatható a NAV-botrányok negatív hatása az adóhatóság iránti bizalomra.

Weboldal: www.kszemle.hu/tartalom/cikk.php

Laszlo Zsolnai: Post-Materialist Business: Spiritual Value-Orientation in Renewing Management. (Palgrave, 2015)

 A kötet a poszt-materialista üzleti paradigmát mutatja be. 12 esettanulmányt közöl olyan vállalkozásokról, amelyek a keresztény, a hindu, az iszlám, az antropozófiai vagy a buddhista értékvállalás alapján tevékenykednek a pénzügy, a mezőgazdaság, az egészségügy és az oktatás területén Európában, Észak Észak-Amerikában, Ázsiában vagy Afrikában. Ezek a poszt-materialista vállalkozások a szereplők belső motivációját aktivizálják a közjó szolgálatára, és a sikert több dimenzióban, holisztikusan értelmezik. Náluk a profit és a növekedés nem végső célok, hanem a - materialista és nem-materialista célokból álló - vállalati célrendszer elemei. Hasonlóképpen, a költség-haszon elemzés nem a gazdasági döntéshozatal egyedüli eszköze, hanem a bölcsesség-alapú management átfogó keretébe illeszkedik.

 A kötet weboldala: www.palgrave.com/gp/book/9781137525963

Knut Ims, Ove Jakobsen & Laszlo Zsolnai: “Product as Process: Commodities in Mechanic and Organic Ontology” (Ecological Economics 2015. Vol 110, pp.11-14)

 A szerzők a “gazdasági termék” fogalmát hasonlítják összes a mechanikus és az organikus világszemléletekben, amelyek egymástól élesen különböző ontológiákat képviselnek. A főáramú közgazdasági gondolkodásban a termék meghatározott tulajdonságokkal rendelkező kész tárgyként jelenik meg, a mechanikus világszemléletnek megfelelően. Az organikus világszemléletben, amit az ökológiai közgazdaságtan is képvisel, a termék mindenkor az ökológia, a gazdaság és a társadalom dinamikus interakciójában jelentkezik. Ebben a szemléletben a fogyasztók és a termelők együttes felelősséggel rendelkeznek a termék környezeti és társadalmi hatásaiért a termék teljes életciklusát tekintve. A szerzők a “Fair Trade” és a “Rugmark” termékek eseteit elemzik, hogy rávilágítsanak arra, hogy a termék nem mechanikus tárgy, hanem egy organikus folyamat.

Weboldal: laszlo-zsolnai.net/content/product-process-%E2%80%94-commodities-mechanic-and-organic-ontology

Gabor Kovács & Andras Ócsai: "The Spirit of Non-violence and Peace in Business" in Luk Bouckaert & Manas Chatterji (Eds.): Business, Ethics and Peace. (Emerald, 2015. pp. 231-245)

Tanulmányukban a szerzők a béke és az erőszakmentesség szerepét szocio-ökonómiai kontextusban tárgyalják. Bemutatják Assisi Szent Ferenc béke-orientált lelkiségét és életét, valamint Gandhi erőszakmentes politikai harcát és reform-kerdeményezéseit. Megmutatják a béke és az erőszakmentesség szoros kapcsolatát, és példákat elemznek a mai üzleti gyakorlatban való alkalmazásukra – különös tekintettel az ökológiai és társadalmi válság kihívásaira.

Weboldal: www.emeraldinsight.com/doi/abs/10.1108/S1572-832320150000024042

Utolsó frissítés: 2016.11.17.