November - 2017
H K S C P S V
  01 02 03 04 05
06 07 08 09 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 23 24 25 26
27 28 29 30  

Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) alapszak

A képzésért felelős kar: Gazdálkodástudományi Kar
Szakfelelős: Dr. Tóth József
Az alapképzési szak megnevezése: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki

Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

1. végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
2. szakképzettség: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök
3. a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agrobusiness and Rural Development Engineer

Képzési terület: agrár
Képzési ág: gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki
A képzési idő: 6  félév
Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök)
1. alapozó ismeretek: 38–44 kredit
2. szakmai törzsanyag: 110–120 kredit

Operatív tanterv

A képzés célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök képzése, akik képesek a termeléssel, szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő szervezési és irányítási feladatok ellátására. Az elsajátított ökonómiai, menedzsment, regionális és térségi ismereteik birtokában, valamint a szakigazgatási feladatok, az agrártermelés sajátosságai és az agrárgazdaság kapcsolatrendszerének ismeretében, ökológiai szemléletük alapján képesek a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakmai munka végzésére. Rendelkeznek a vidékfejlesztés európai uniós normák szerinti értelmezéséhez, vidékfejlesztési programok tervezéséhez, lebonyolításához szükséges szakismeretekkel. Képesek a mezőgazdasági termelés, feldolgozás, az ipari termelőeszköz-ellátás, kereskedelem kapcsolódó feladatainak az integrálására. Továbbá a szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök ismeri:

1. a vidéki területek gazdaságfejlesztésének és területfejlesztésének összefüggéseit;

2. a főbb növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési ágazatok működtetéséhez, szervezéséhez szükséges alapvető technológiákat, a tájhasznosítási, ökotermesztési és integrált termesztési stratégiákat;

3. a fenntartható fejlődés, valamint a vidéki lakosság életminőségét meghatározó követelményeket;

4. az élelmiszergazdaság működésének és fejlődésének nemzetközi, nemzeti és térségi összefüggéseit;

5. a mezőgazdasági vállalkozások finanszírozásának lehetőségeit;

6. a vidéki térség irányításszervezési megoldásait, a szakigazgatás követelményrendszerét;

7. az Európai Unió integrációs területfejlesztési tervezési lehetőségeit és módszertanát;

8. az európai uniós, illetve nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások formáit, az ehhez kapcsolódó pályázati követelményeket.

Az alapfokozat birtokában a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alkalmas:

1. a vidéki területen élő emberek életfeltételeinek javítására, a rendelkezésre álló források integrálására;

2. az agrárvállalatok és ‑vállalkozások irányítási, gazdasági feladatainak ellátására;

3. a vidéki térség problémáinak, fejlesztési lehetőségeinek elemzésére; üzleti terv készítésére;

4. hozzájárulni a gazdálkodási szerkezet folyamatos megújításához;

5. számviteli ismeretei birtokában a kisvállalkozások bizonylatolási és elszámolási kötelezettségeinek teljesítésére;

6. közreműködni a tájhasznosítási, ökotermesztési és integrált termesztési stratégiák kidolgozásában és megvalósításában;

7. a vidéki térségfejlesztés nemzetközi követelményeinek kezelésére;

8. a vidéki térség fejlesztéséhez szükséges projektek megírására, koordinálására.

A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással.

Választható szakirányok

Agrárgazdasági szakirány

A szakirány hallgatói az általános agrárgazdasági és vidékfejlesztési ismereteken túl képessé válnak a nemzetközi kereskedelemi folyamatok megértése és elemzésére, tisztában lesznek az egyes mezőgazdasági információforrások sajátosságaival és felhasználhatóságával, valamint a támogatások, ágazati szabályozás és szakigazgatás alapjaival.
A napjainkban zajló főbb folyamatokról (pl.: élelmiszerbiztonság és minőségbiztosítás, élelmiszerláncok, stb.) részletes képet kapnak és alkalmassá válnak azok interpretálására, azokkal kapcsolatban javaslatok kidolgozására.

Regionális és vidékfejlesztési szakirány

A szakirány az általános agrárgazdasági és vidékfejlesztési ismereteken túl képessé válnak az Európai Unió által kiemelt prioritásként kezelt (a KAP második pillére) vidék (régió, kistérség, település) helyzetének és problémáinak
a megértésére, illetve azokkal kapcsolatban megoldási javaslatok kidolgozására. Részletes képet kapnak a regionális elemzések és a gazdaságfejlesztés módszertanába, egészen a települések/vállalkozások szintjére lebontva.
A pályázat és projekt vezetési ismereteik képessé teszik őket komplex vidékfejlesztési stratégia kidolgozására és az ahhoz szükséges források egy részének pályázati úton történő megszerzésére.

Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint összességében 12 hétig tartó szakmai gyakorlatból, amely külső gyakorlati helyen – az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján – is megszervezhető.

Nyelvi követelmények

Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

Felkészítés mesterszakra, tehetséggondozás

A Budapesti Corvinus Egyetem a Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szakon végzett hallgatók a Vidékfejlesztési agrármérnök MSc mesterszakon folytathatják tanulmányaikat.  Az alapképzés során kiemelt figyelmet fordítunk azokra a hallgatókra, akik a képzés elméleti alapjaival behatóan és intenzíven kívánnak foglalkozni. A hallgatók továbbtanulásra való felkészítése az alapszakon belül az ötödik-hatodik szemeszterben sorra kerülő egyéni projektmunkában valósítható meg leginkább.
A tehetséggondozás eddig ismert formái mellett kiemelten kívánjuk alkalmazni azokat a megnyíló – elsősorban Európai Uniós – ösztöndíj-lehetőségeket, amelyek felgyorsíthatják a hallgatók tapasztalatszerzését és később a munkaerőpiacra való beilleszkedését.

Szakkollégiumok

A tanterven kívüli oktatás és kutatás speciális színterei egyetemünkön a szakkollégiumok.
A Rajk László Szakkollégium 30 éves fennállásának kezdetétől kialakult keretek között végzi tevékenységét, melynek három pillére – az igényes szakmai munka, a demokratikus, az egyén önfejlesztésére és aktivitására alapozó belső közélet, valaminta társadalmi érzékenység – határozza meg a működés alapjait.
A Társadalomelméleti Kollégium szakmai munkájának alapja a körök és előadások rendszere. A kör heti rendszerességgel tartott fél- vagy egyéves időtartamú kiscsoportos foglalkozás-sorozat, meghívott körvezetővel. Ennek során a körtagok a vonatkozó szakirodalom feldolgozásával alaposan körüljárnak egy-egy őket érdeklő témát. A TEK nemzetközi kitekintést is nyújt tagjainak.
A Széchenyi István Szakkollégium az intenzív, elmélyült tanulmányokat tartja fő feladatának, a közvetlen demokrácia gyakorlásával és a közösségi élet fejlesztésével karöltve. Létszáma 60 fő körüli, tíz év átlagát tekintve kétszeres a túljelentkezés. Ma már nem csak a Budapesti Corvinus Egyetem, hanem más egyetemek, elsősorban az ELTE hallgatói is tagjai lehetnek  a kollégiumnak. Sokan látogatják az egész egyetemi nyilvánosság részére meghirdetett előadásokat, évente 15–20 előadás megszervezésére kerül sor. A Széchenyi István Szakkollégium téli tábort is szervez szakmai orientációval.
Az Egyetemi Vállalkozói Kollégium filozófiája és oktatási rendszere a gyakorlatorientált vezetői ismeretek köré szerveződik.
Az ún. szakmai csoportok a kollégium által legfontosabbnak vélt négy terület – a marketing, a számvitel, a pénzügy és a vezetés-szervezés – témaköreit ölelik fel. A kurzusok szervezésénél fontos szempont, hogy az adott témát az egyetemen oktatott szemlélettől eltérő módon, más oldalról közelítsék. Évente mintegy 15-20 kurzus indul.

Utolsó frissítés: 2016.07.28.