Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola
Neve: Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola
A képzésért felelős területi doktori tanács: Társadalomtudományi Területi Doktori Tanács
A doktori iskola vezetője: Palánkai Tibor akadémikus, egyetemi tanár
A doktori iskola tudományterülete: társadalomtudományok
Tudományág: közgazdaságtudomány, politikatudomány
A kiadható doktori fokozat elnevezése: PhD – közgazdaságtudomány, PhD politikatudomány
A doktori iskola működési feltételeit biztosító mesterképzések:
- Hagyományos, ötéves egyetemi szakok:
- Nemzetközi kapcsolatok szak,
- Nemzetközi tanulmányok szak,
- Politológus-közgazdász szak.
- A bolognai rendszer szerinti, a MAB által már jóváhagyott szakindítási kérelemmel rendelkező mesterszakok:
- Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MA szak,
- Nemzetközi tanulmányok MA szak,
- Politikatudományi MA szak.
A doktori iskola szervezeti keretei:
A doktori iskola munkájában elsősorban a Közgazdaságtudományi Kar Világgazdasági Tanszéke és a Társadalomtudományi Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézete vesz részt. A Politikatudományi Doktori Iskolával való együttműködés révén a Társadalomtudományi Kar Politikatudományi Intézetének munkatársai, továbbá a témakör szerint illetékes egyéb egyetemi intézetek, tanszékek, ill. oktatók is részt vesznek a doktori iskola munkájában. A doktori iskola együttműködési megállapodást kötött a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézetével, Politikai Tudományok Intézetével és a Magyar Külügyi Intézettel.
A Világgazdasági alprogram vezetője: Blahó András CSc, egyetemi tanár
A Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok alprogram vezetője: Szávai Ferenc DSc, egyetemi tanár
A doktori iskola korábbi alapító tagjai:
Felvételi vizsga
A doktori iskola évente közzé teszi tájékoztatóját, amelyben meghirdeti:
- a doktori iskola tanrendjét,
- induló specializációit,
- a témavezetőket és a főbb ajánlott témákat,
- a szervezett képzésen alapuló fokozatszerzési folyamat rendjét,
- jelentkezés feltételeit és határidőit,
- felvételi vizsga tárgyait és a felvételi döntés szempontjait.
A doktori iskolába írásbeli és szóbeli vizsga alapján történik a felvétel. A jelentkezőknek minimum jó minősítésű egyetemi diplomával, illetve azzal egyenértékű mester (MA vagy MSc) diplomával és legalább két nyelvből középfokú, C típusú nyelvvizsgával kell rendelkezniük. Ebből egyiknek az angolnak kell lennie, mivel az angol nyelvet a doktori iskola munkanyelvként használja. A jelentkezéshez szükséges dokumentumok felsorolását a BCE Doktori (PhD) Szabályzatának 11.§ (2) bekezdése tartalmazza.
A felvételnél előnyt élvez az, aki
- Nemzetközi kapcsolatok, Nemzetközi tanulmányok, Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, Európa tanulmányok vagy Biztonságpolitika graduális szak-, illetve posztgraduális szakirányú végzettségű vagy/és
- valamely kutatóhelyen (kutatóintézet, egyetemi tanszék) a Nemzetközi kapcsolatok, Nemzetközi tanulmányok, Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás vagy Biztonságpolitika témakörében végez önálló oktató vagy kutatómunkát,
- munkakörének magasabb szintű ellátásához szükséges a program nyújtotta ismeretanyag és fokozat.
A jelentkezőknek egy rövid előzetes kutatási elképzelést kell benyújtaniuk, mintegy 3-5 oldal terjedelemben, amelyben a kutatni kívánt elméleti téma hipotézisére, a feldolgozandó irodalomra, valamint a feldolgozás tervezett módszertanára kell kitérniük. A jelentkezőknek írásbeli vizsgán és szóbeli meghallgatáson kell részt venniük. Az írásbeli vizsga az elméleti és módszertani felkészültség szintjét hivatott lemérni. A szóbeli meghallgatás a jelentkező intellektuális kapacitását és tudományos munkára való alkalmasságát ellenőrzi. A felvételi eredménye nyilvános és a felvétel szigorúan a felvételi pontszámok rangsora alapján történik, amely három elem értékeléséből tevődik össze:
- a jelentkezéskor beadandó írásos anyagok (max. 30 pont)
- az írásbeli felvételi vizsgák érdemjegyei (max. 35 pont)
- szóbeli meghallgatás alapján kapott komplex értékelés (max. 35 pont)
A Doktori Iskola Tanácsa által kijelölt Felvételi Bizottság tagjai a beadott írásos anyagokat személyenként elbírálják és pontozzák. (Főbb bírálati szempontok: a tudományág körébe eső tantárgyak vizsgajegyei, a diplomamunka témája és minősítése, a tudományos (pl. TDK) tevékenység, a kutatási elképzelés kidolgozottsága, előzetes publikációs tevékenység, oktatási-, vagy kutatási gyakorlat, tanszéki, témavezetői támogatás, nyelvtudás.) Az egyéni bírálati pontok átlagát egyszerű számtani átlaggal határozzák meg.
Az írásbeli vizsgán a következő témakörökből kapnak általános kérdéseket a hallgatók:
- nemzetközi politika
- nemzetközi gazdaság
- Európai Unio
A jelentkezők annak megfelelően, hogy melyik alprogram keretében kívánják doktori tanulmányaikat folytatni, specifikus kérdéseket is kapnak
Világgazdaságtani alprogram esetében
- nemzetközi gazdaságtanból,
- világgazdaságtanból,
- az európai integráció gazdaságtanából,
a Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok alprogram esetében
- egyetemes történelemből,
- nemzetközi szervezetekből,
- nemzetközi jogból.
Az írásbeli vizsga értékelése során a Felvételi Bizottság a jelentkezők teljesítményét valamennyi témakörből százalékos skálán minősíti. A kapott pontszám az egyes százalékos eredmények súlyozott összegeként áll elő. Azok a jelentkezők, akik két témakörből 50% alatti (nem megfelelő) eredményt érnek csak el, a további mérlegelésből automatikusan kiesnek.
Az írásbeli kérdések összeállítása, illetve a válaszok értékelése során a Felvételi Bizottság figyelembe veszi a felvételizők eltérő előképzettségét. A bizottság minden tagja értékel, s a végeredmény a témakörönként kapott részeredmények számtani átlaga alapján a bizottság együttes álláspontját tükrözi.
Az írásbeli eredményét a szóbeli meghallgatás előtt az érdeklődő jelentkezők megtekinthetik. Az írásbeli eredményével kapcsolatos esetleges kifogásokat a Felvételi Bizottság bírálja el.
A szóbeli meghallgatás után a Felvételi Bizottság kialakítja a jelentkezők komplex értékelését tükröző pontszámait, majd összesíti azokat. Az így kialakult 100 pontos skálán rangsorolja a jelölteket, és a rangsor alapján javaslatot tesz a felvettek személyére és a doktori iskola rendelkezésére álló ösztöndíjak odaítélésére.
Kettős jelölés van. A pontszámok birtokában a bizottság javaslatot tesz először az ösztöndíjas hallgatókra – ezek száma korlátozott -, s a részképzéses hallgatókra. Azok a jelöltek, akiknek a szóbeli vizsga idején még nincs birtokában az egyetemi oklevél, csak feltételes felvételt nyerhetnek. Diplomájuk kézhez vételével helyzetük legálissá válik. Amennyiben egy ösztöndíjas helyre jelölt a jelölést nem tudja/akarja elfogadni – helyette részképzéses felvételt kér -, a pontszámban következő jelöltet illeti az ösztöndíjas hely.
A felvételi döntést a Felvételi Bizottság javaslata alapján a TTDT hagyja jóvá, szigorúan a kialakult pontszámok rangsora alapján. A felvétel csak és kizárólag az TTDT döntése után válik hatályossá. A felvételi döntés elleni fellebbezésre csak jogszabálysértés vagy a Doktori Szabályzat megsértése esetén van lehetőség.
A doktori képzés struktúrája
A doktori iskolában működő Nemzetközi Kapcsolatok doktori program két alprogramból áll:
1. Világgazdaságtani alprogram, az alábbi specializációkkal:
- Globális világgazdaságtan
- Nemzetközi gazdaságtan
- Európai Unió gazdaságtana
2. Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok alprogram, az alábbi specializációkkal:
- Nemzetközi és Európai tanulmányok
- Civilizációs tanulmányok
- Biztonsági tanulmányok
A teljes doktori program két fő részből áll: az oktatási és a kutatási programból. A szervezett képzési program első két évében zajlik és ér véget az oktatási program. Az oktatási programmal párhuzamosan megkezdődik a kutatási program is, amely a szervezett képzési idő utolsó évét már teljes egészében kitölti. Amennyiben a jelölt értekezését a szervezett képzés idején belül nem nyújtja be, a kutatási program a tanulmányi szakaszon túl is folytatódhat.
A szervezett képzés első évében a hallgatók módszertani és elméleti törzstárgyakat hallgatnak, egy részüket a két alprogram hallgatói közösen, másik részét alprogram-specifikusan. Emellett a második félévtől témavezetőik (tutor) közreműködésével kutatószemináriumokon is részt vesznek. A második évben alprogramjuknak megfelelő, és egyéb szabadon választható tárgyakat hallgatnak, emellett a kutatószemináriumokon megkezdik a tézistervek készítését, illetve kutatási fórumokon vesznek részt, amelyeken ismertetik és megvitatják addigi kutatási eredményeiket. Az oktatási programot a törzstárgyak anyagából tett szigorlat zárja, amely egyúttal a fokozatszerzési folyamat első lépcsőjét is jelenti.
A doktori képzés jellegének és céljának megfelelően a tárgyak nem elsősorban a hagyományos értelemben vett előadások, hanem sokkal inkább a hallgatókat is intenzív munkára késztető „interaktív“ (olvasó)szeminárium jellegűek.
Egy doktori iskola alapvető és végső célja a hallgatók felkészítése, elindítása és megerősítése a tudományos pályán, erre való alkalmasságukat pedig a sikeresen megvédett PhD értekezés tanúsítja. Az egész doktori képzés ezt a fő célt szolgálja, maga a képzés is a disszertáció megírására koncentrál, a tanulmányi szakasz is ezt hivatott előkészíteni. A doktori program elsődleges, konkrét célja a disszertáció elkészültének elősegítése, ennek megfelelően áll össze a program szerkezete is. A rendszeres ellenőrzések, kutatási szemináriumok, kutatási fórumok és egyéni konzultációk segítségével a doktori iskola a fenti célt kívánja megvalósítani.
A program témavezetői által meghirdetett témák közös vonása – amellett, hogy egyidejűleg megfelelnek a program specializációinak – a multidiszciplinaritás. Vonatkozzanak a témák a nemzetközi rendszer bármely területére, az Európai Uniótól a biztonságpolitikáig, az értekezést készítő PhD hallgatók az inter/multidiszciplinaritás módszerét alkalmazzák.
A hallgatók eltérő előképzettségüknek megfelelően szükség szerint – többnyire a graduális képzésben is meghirdetett – felzárkóztató tárgyakat is hallgatnak.
A képzési idő alatt megszerzendő összesen 180 kredit három egységből áll össze:
- tantárgyi kreditek (80-90 kredit)
- egyéni tanulmányok és kutatás (50-70 kredit
- oktatási tevékenység (összesen legfeljebb 30 kredit)
I. tanegység: Tantárgyi kreditek (összesen 80-90 kredit)
Kontaktórákat jelentő kurzusok (előadás, szeminárium) esetében a hallgató a kreditet tanulással és vizsgával (érdemjeggyel lezárva) szerzi. A kontaktórákon felül az adott tárgy egyéni tanulására fordított idő is ide számít, amely a kontaktórák legfeljebb háromszorosa lehet. A választott tantárgyakat a hallgatók elsősorban a doktori iskola tantárgylistájáról választhatják, de bármely további programba illő (más doktori iskolában, graduális képzésben oktatott) felvett tárgy is elszámolható a doktori iskola alprogram vezetőinek előzetes engedélye és általuk megállapított kreditértéke alapján.
Kreditszáma: 4-6 kredit tantárgyanként (heti átlagban 2-3 kontaktóra mellett ebbe a kontaktórákon kívül Kontaktóránkénti 2-3 óra egyéni tanulás is beleértendő). Igazolója: tantárgyfelelős
A tantárgyi kreditek megoszlása:
A Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskolában oktatott tárgyak, tárgyfelelősök és kreditpontszámok
Beszámoltatási rend
A hallgatóknak a különböző tárgyakban tanúsított teljesítménye minden esetben értékelés tárgya, függetlenül az adott tárgyban alkalmazott képzési formától (tehát konzulens tanár által irányított egyéni olvasóprogram esetén éppúgy, mint előadás és szemináriumsorozat esetén). Az értékelés feltétele a tárgyaknak és az alkalmazott képzési formáknak megfelelően változó lehet. Az egyes kurzusokban nyújtott teljesítmény értékelése rendszerint háromfokozatú skálán (kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) történik.
Az egyes évek végén a hallgató addigi összesített eredménye alapján (kétség esetén a Doktori Iskola Tanácsának véleményét kikérve) a programvezető dönt arról, hogy a hallgató folytathatja-e tovább tanulmányait, esetleg milyen sajátos megkötésekkel (tantárgyismétlési, görgetési engedély).
II. tanegység: egyéni tanulmányok és kutatás (50-70 kredit)
a) Önálló tevékenységek, témavezetői irányítással végzett önálló kutatómunka. A számonkérés folyamatos ellenőrzés (beszámolók, kutatási tervek) formájában történik. Félévenkénti maximális értéke a Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskolában: 6 kreditpont (a tanulmány 2-6 szemeszterében, igazolja: a témavezető).
b) Publikációs tevékenység: meghatározott színvonalú tudományos publikációs tevékenységet elismerő kredit, amely az a) ponttól külön értékelendő.
c) Kutatási tevékenység: tudományos kutatóintézetnél végzett, az adott intézet vezetője által igazolt, a témavezető által elfogadott kutatási tevékenység (kutatómunkatársi vagy kutatósegédi közreműködés). Értéke félévente 4-6 kreditpont.
d) Az előírt követelményeket kielégítő (elfogadott) kutatási terv: 20 kredit.
A kreditek elszámolása: az a) – c) pontok összege, a félév végén az indexben aláírással zárul.
Igazolója: alprogram vezetője
III. tanegység: oktatási tevékenység (összesen legfeljebb 30 kredit)
Teljes kurzusok esetében a Doktori Iskola Tanácsa által előzetesen jóváhagyott, egyéb esetekben az alprogramok vezetői által igazolt, a tantárgyfelelős irányításával ellátott, rendszeresen ellenőrzött, a Doktori Iskola Tanácsa által beszámításra elfogadott oktatómunka (pl. szemináriumok vezetése, dolgozatok előkészítése és javítása). Az oktatási tevékenységre vonatkozó előírásokat a Doktori Szabályzat tartalmazza. Igazolója: az alprogramok vezetői
Kutatás a doktori iskolában
A doktori iskola jellemző kutatási témái:
A kutatási témák az iskola specializációihoz kapcsolódnak, azok konkrét kifejtését tartalmazzák. A kiemelendő kutatási témák az alábbiak:
- Nemzetközi gazdaságtan
- Világgazdaságtan
- Európai gazdasági integráció
- Európai integráció története
- Makrogazdaságtan
- Nemzetközi jog
- Nemzetközi pénzügyek
- Nemzetközi politikaelmélet
- Nemzetközi közjog
- Nemzetközi államjog
- Fejlődésgazdaságtan
- Regionális gazdaságtan
A doktoranduszok és doktorjelöltek kutatási tevékenységének irányítása, a témavezetők feladata.
Beszámoltatási rend
A PhD program központi eleme a jelöltek kutatási tevékenysége, amelynek eredményeképpen elkészítik értekezésüket. A programban a kutatás minden esetben empirikus kutatást is jelent, amely természetesen nem nélkülözi a szilárd elméleti alapokat. A kutatás megítélésének döntő szempontja a tudományterület fejlődéséhez való hozzájárulás.
A program minden résztvevőjének munkáját a szakterület elismert kutatója felügyeli (témavezető), aki a hallgató képzési programjának kialakításától a kutatási terv kidolgozásán át az értekezés elkészítéséig végigkíséri, irányítja és ellenőrzi a hallgató szakmai előrehaladását. A témavezetésbe lehetőség szerint bevonunk külföldi professzort is.
A jelöltek már a program első két félévében megkezdik a hazai témavezetővel egyeztetett témakörökben és ütemezésben a szakirodalom feldolgozását. A második szemeszter folyamán elkészítik kutatási tervük első vázlatát.
A doktoranduszok és doktorjelöltek, valamint a kutatási témavezetők évente írásbeli beszámolót készítenek az elvégzett kutatási munkáról. A beszámolókat a Doktori Iskola Tanácsa megvitatja és értékeli.
A doktori iskola nemzetközi kapcsolatai
A Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola, mint a Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola utóda tovább kívánja folytatni az együttműködést azokkal a külföldi partner-intézményekkel, amelyekkel az előd-iskolának kapcsolatai voltak.
A nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése egy doktori iskola tevékenységében többszörös jelentőségű, különösen, ha az iskola kutatási programja eleve a nemzetközi rendszerre, a nemzetközi kapcsolatokra irányul. A program hallgatói számára fontos a külföldi résztanulmányok végzése, a külföldi kutatási műhelyekkel, kutatókkal való megismerkedés, arról nem is beszélve, hogy a meghirdetett témák eleve nemzetköziek, s jó néhány olyan akad közöttük, amelyek helyszínen történő kutatása különösen fontos lehet.
A doktori iskola célul tűzte ki programjának angol nyelven történő megindítását is. A doktori iskola, az egyetem, de Magyarország presztízsét is növeli, ha minél több külföldi doktorandusz hallgató számára nyílik lehetőség magas színvonalú tudományos műhelyekben doktori tanulmányok folytatására és a fokozatszerzésre. Ez a szándék szervesen illeszkedik a doktori iskola egyik alprogramjának adminisztratív központját képező BCE Nemzetközi Tanulmányok Intézet azon tervéhez, hogy a már akkreditált Nemzetközi tanulmányok mesterszakot angol nyelven is meghirdeti. Így ugyanis az angol nyelvű mesterképzésben diplomázottak közül az ezt szándékozók – és erre alkalmasak - ugyanabban az intézményben folytathatják tanulmányaikat a doktori képzés keretében.
Jó néhány külföldi egyetemmel, kutatóintézettel állnak fenn jelenleg is oktatási és tudományos kapcsolatok: The Johns Hopkins University Paul H. Nitze School of Advanced International Studies Bologna Center, The Netherlands Institute of International Relations 'Clingendael', Hága, London School of Economics, az Association of Professional Schools of International Affairs (APSIA, a 13 legjelentősebb amerikai külügyi/nemzetközi képzést folytató iskola szövetsége) több tagiskolája (amelyekkel együtt a BCE Nemzetközi Tanulmányok Intézet részét képező Posztgraduális Nemzetközi és Diplomáciai Tanulmányok Intézete egy hatéves együttműködési programban vett részt), Institute for European and International Studies, Luxemburg, The Moshe Dayan Center for Middle Eastern and African Studies, Tel Aviv University, Centre d'Études des Relations Internationales et Stratégiques (CERIS) de l'Université Libre de Bruxelles, Europäische Akademie, Otzenhausen, Centre d'Études Diplomatiques et Stratégiques, École des Hautes Études Politiques et Sociales, Párizs, University for Peace, San José, Costa Rica, Diplomatische Akademie, Bécs, Universität Wien, Wirtschaftsuniversität Wien, Prágai Károly Egyetem, University California of Los Angeles, Deutsches Auslandsinstitut, Stuttgart, The Fletcher School of Law and Diplomacy, La Sapienza, Róma, Sorbonne Nouvelle Paris III, Lomonoszov Egyetem, Moszkva, John Hopkins University, Baltimore, USA, Columbia University, New York, Kieli Világgazdasági Intézet, Kiel, Németország, Bochumi Egyetem, Németország, Shanghai Egyetem, Kína, University College of London, London, George Washington University, Washington, D.C. Harvard University, Boston, University College of Los Angeles (UCLA).
A doktori fokozatszerzés
A fokozatszerzés feltételei szervezett képzés és egyéni felkészülés esetén
A fokozatszerzés feltételei szervezett képzés esetén:
- Az előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítése (abszolutórium megszerzése);
- Egy idegen nyelvből legalább „C” típusú állami nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű más bizonyítvány, a második idegen nyelvből alapfokú „C” típusú állami nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű bizonyítvány. Az egyik idegen nyelv az angol kell, hogy legyen;
- A doktori iskola által előírt szigorlat sikeres letétele;
- A doktori értekezés sikeres megvédése;
- A doktori iskola által előírt publikációs követelmények teljesítése, legalább egy referált folyóiratban tanulmány közlése.
A fokozatszerzés feltételei egyéni felkészülés esetén:
- legalább 10 év dokumentált kutatási tevékenység;
- jelentős, szakmai körökben elismert (referált) tudományos folyóiratokban, illetve lektorált szakkönyvekben megjelent, az adott szakterület tárgyában új eredményeket felmutató, legalább 4-5 publikáció, vagy azokkal egyenértékű lektorált önálló szakkönyv.
Ezen feltételeket a doktori fokozat megszerzésére való jelentkezéskor kell teljesíteni.
A doktori szigorlat tartalma
A doktori szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll.
Az írásbeli szigorlat tartalma:
A nemzetközi gazdaságtan, világgazdaságtan, nemzetközi politikaelmélet és nemzetközi jog tárgyból az oktató által kiadott feladat otthoni megoldása és benyújtása.
A szóbeli szigorlatot bizottság előtt kell letenni. A szigorlat az írásbeli vizsga tárgyaiból feltett kérdések megválaszolását foglalja magában. A szigorlat eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény együttes értékelése alapján határozza meg a Szigorlati Bizottság.
A disszertáció-tervezet és a disszertáció védése
A disszertáció-tervezet védése
A disszertáció-tervezet elkészítésének és védésre való benyújtásának célja, hogy meg lehessen ítélni a doktorjelölt elméleti felkészültségét és empirikus kutatási koncepciójának szakmai megalapozottságát. A Nemzetközi kapcsolatok Doktori Iskolában ennek megfelelően a disszertáció-tervezetnek az alábbi részeket kell tartalmazni:
- a témakör mértékadó hazai és nemzetközi szakirodalmának feldolgozása,
- az empirikus kutatás tervezete:
- milyen körre terjed ki a vizsgálat (a minta nagysága és összetétele),
- alkalmazandó módszerek,
- az empirikus vizsgálat elvégzésének és a disszertáció megírásának időbeli ütemezése,
- hivatkozások jegyzéke.
A disszertáció-tervezetet öt főből álló bizottság előtt, nyilvános ülés keretében kell megvédeni. A bizottság magában foglalja a két opponenst és a jelölt témavezetőjét is. A bizottság a disszertáció-tervezetet az alábbi lehetőségek figyelembevételével minősíti:
- változtatás nélkül elfogadja,
- a jegyzőkönyvben rögzített változtatásokkal elfogadja,
- Utóbbi esetben új disszertáció-tervezetet kell benyújtani.
Disszertáció védése:
Az empirikus kutatás elvégzését követően a doktorjelölt megírja, és védésre benyújtja doktori értekezését. Az értekezést magyar nyelven kell benyújtani. Az értekezést két hazai opponens bírálja. Elfogadó javaslatuk beérkezése után kerül sor a nyilvános védésre. A disszertációt és annak védését hét főből álló bizottság értékeli, és titkos szavazással dönt a minősítéséről, amely lehet:
- summa cuma laude,
- cum laude,
- rite,
- elutasító.
A disszertációjukat sikeresen megvédő és a fokozatszerzés valamennyi feltételének eleget tevő jelöltek számára az egyetem doktori címet és azt igazoló oklevelet ad.
A sikeresen megvédett disszertációk és azok tézisei az Oktatási és Kulturális Minisztérium Országos Doktori Adatbázisában rögzítésre kerülnek.
LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK:
A doktori iskola szervezeti és működési szabályzata
HIVATKOZÁSOK
- Egyetemi Doktori Tanács
- Társadalomtudományi Területi Doktori Tanács
- PhD MEGHÍVÓ-tervezet
- PhD MEGHÍVÓ- végső védés
- Oktatási Minisztérium
- Magyar Akkreditációs Bizottság
- Országos Doktori Tanács -doktori adatbázis