Ismertető

A rekombináns technológiával előállított fehérjék a gyógyszerhatóanyagok új generációját képviselik. A fehérje gyógyszerhatóanyagok kutatása, fejlesztése, klinikai vizsgálata és gyártása elképzelhetetlen szerkezetük igen alapos ismerete nélkül, ami magában foglalja többek között méretük meghatározásától kezdve az aminosav szekvencia meghatározásán át egészen a pár tized százalékban megjelenő poszt-transzlációs módosítások helyének és típusának precíz jellemzését is.

 Mindez igen komoly kihívást jelent mind a szerkezetvizsgálati analitikai műszerezettség, mind pedig a vizsgálatot végző kutató analitikus számára. Napjainkban e feladat megoldásának egyik legfőbb módszere a tömegspektrometria (MS). A "tömegspektrometria" valójában olyan módszerek sokaságát jelenti, amelyek segítségével a tömegspektrométerben különböző módokon ionizált molekulák illetve fragmentált molekularészletek tömegét határozzuk meg, ezekből az adatokból következtetve a szerkezetre.

 Azokat az MS-alapú szerkezetvizsgálati módszereket, amelyekkel mi is dolgozunk, évtizedek óta használják és tökéletesítik (pl.: ESI és MALDI ionizációs technikák). Az MS-alapú fehérje szerkezetvizsgálatnak más és más a módszertana attól függően, hogy milyen méretű fehérjét és milyen szerkezeti tulajdonságot kívánunk meghatározni.
 Például egészen más megközelítést igényel egy szérum mintából izolált, nyomnyi mennyiségű fehérje azonosítása, mint egy rekombináns technológiával, nagy tételben előállított fehérje alapú hatóanyag teljes karakterizálása.

 Az előadás rövid áttekintést kíván adni arról, hogy a modern tömegspektrometriának milyen szerep jut és milyen kihívásoknak kell megfelelnie egy fehérje szerkezetének feltérképezése és jellemzése során, mielőtt a hatóanyag humán gyógyászati felhasználásra alkalmassá válik.