HÍREK

Az Egyetemi Levéltár a közgazdasági felsőoktatás intézménytörténetére, illetve az ezredfordulótól az integrált egyetem (BKÁE, BCE) történetére vonatkozó iratokat gyűjti. A levéltári anyag legértékesebb és legfontosabb részét képezik a vezető testületi ülési jegyzőkönyvek, valamint a központi hivatalok iratai mellett a különböző hallgatói személyi és tanulmányi nyilvántartások. A levéltár azonban nemcsak passzív őrzője az iratoknak: a bekerült anyagot a levéltárosok rendszerezik, segédletekkel látják el, továbbá lehetővé teszik – jogszabályi keretek között – az ügyvitelű vagy tudományos célú kutatást. A levéltári munka azonban még itt sem ér véget. Ahhoz, hogy az iratok hosszú távon is fennmaradjanak speciális raktári és őrzési körülményekről kell gondoskodni. A megfelelő és stabil hőmérséklet és páratartalom biztosítása mellett is előfordulhat, hogy egy-egy iratcsoportot restaurálni kell. Ez pedig – mivel általában nemcsak egyszerű – kötészeti munkát igényel, nagyon költséges megoldás. Nem véletlen tehát, hogy a restaurálásokhoz rendszerint külső forrásokat is szükséges bevonni. Így történt ez az 1953-ból származó az Egyetemi Levéltárban őrzött államvizsga jegyzőkönyvek esetében is. A Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiumának 2004. és 2011. évi összesen 900 ezer Ft-os pályázati támogatásával sikerül újjávarázsolni a két kötetet.

Miért is fontos ez a két vaskos kötet? Az ilyen típusú hallgatói nyilvántartások megjelenése az 1948 utáni felsőoktatási reformmal kapcsolatos. A fordulat évét követően alapvetően megváltozott a felsőoktatás szerkezete s vele változtak a tartalmi követelmények is. A közelmúltig hatályos szabályozás 1952-ben jelent meg (1032/1952. (IX. 27.) MT határozat az államvizsga és diplomaterv rendszeresítéséről). Megjelent: Magyar Közlöny 1952/71 (IX. 27.) A javaslatot eredetileg a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének agitációs és Propaganda Osztálya tette 1952. augusztus 21-én, Darvas József –akkor éppen – közoktatásügyi miniszter előterjesztésében. Egy hónappal később a Minisztertanács is elfogadta a szöveget (MT 453. [teljes] ülés 1952. szept. 26. 19. napirendi pont). A közelmúltig meghatározó rendeletet az 1950-es években kétszer módosították (1062/1955. (VII. 6.) MT határozat, 1034/1956. (V. 16.) MT határozat, az államvizsga és a diplomaterv rendszeresítéséről szóló 1032/1952. (IX. 27.) MT határozat módosításáról.

A fenti szabályozások értelmében az 1952/53. tanévtől kezdődően felsőoktatási oklevelet az a hallgató kaphatott, aki államvizsgát tett, (vagy diplomatervét sikeresen megvédte). Az államvizsga célja annak megállapítása volt, hogy a hallgató rendelkezik-e azokkal az ismeretekkel, amelyek az oklevél alapján betöltendő munkakörének ellátásához szükségesek. Az államvizsgát állami vizsgáztató bizottság előtt kellett letenni. Államvizsgára csak az volt bocsátható, aki abszolutóriumot szerzett. A vizsgákra külön államvizsga időszakot jelöltek ki, a teljesítésre, a végbizonyítvány megszerzésétől két év állt rendelkezésre. Marxizmus-leninizmusból kötelező volt vizsgázni, a többi tárgyat az illető felsőoktatási intézmény felett felügyeletet gyakorló miniszter határozhatta meg. Az államvizsgák nyilvánosak voltak.

A Közgazdaságtudományi Egyetem első államvizsgáit 1953 nyarától tartották. Négy tantárgyból kellett számot adni a fent említett ideológiai tárgy mellett kötelező volt még mindenki számára a politikai gazdaságtan. A vizsgák a témaköröknek megfelelően különböző napokra estek. A vizsgabizottság egy elnökből és két tagból állt. A tantárgyakhoz meghívott vizsgáztatókat rendeltek, az „egyetemi szervek”, illetve a minisztériumok is jogosultak voltak „ellenőrző kiküldöttek” delegálására. Így minimum 5-6, de volt olyan vizsga is, amelyen 9 vizsgáztató vett részt összesen. Az államvizsga jegyzőkönyv tartalmazza még a tételeket, és a kiegészítő kérdéseket és azokra adott érdemjegyeket is. Végül lehetőség volt még néhány sorban a hallgató feleleteinek összefoglaló értékelésére, ezt követte a szak, valamint a megszerzett képesítés megnevezése. A korszakra jellemzően ez sem volt teljesen egységes, mert az alábbi fő variációkkal találkozhatunk egyetlen államvizsga időszakon belül: „közgazdaságtudományi”, „közgazdász”, „okleveles közgazda” képesítés. Lehetőség volt a jegyzőkönyvben „külön vélemény” megtételére, amivel a vizsgáztatók csak elvétve éltek.

Oklevelet a sikeres államvizsga letételét követően kapott a hallgató.

A bemutatott jegyzőkönyv nemcsak ezért érdekes, mert a marxista rendszerű és ideológiájú közgazdasági képzés első államvizsgáit dokumentálja, hanem azért is, mert a feltett kérdéseken keresztül az egész korszak felfogásának, szellemiségének lenyomata az elitképzés területén.

KUTATÓKNAK

A Levéltár szolgáltatásai

A levéltár külső- és belső adatszolgáltatást végez, továbbá kutató szolgálatot lát el hetente 4 napon az Egyetem központi épületében (1093. Bp., Fővám tér 8. I. 121.1) épületében.

A kutatás feltételeit a levéltár kutatótermi szabályzata tartalmazza. A kutatás engedélyhez kötött, ami a levéltárban szerezhető be. Levéltári anyag külön kérőlap alapján, csak helyben kutatható, nem kölcsönözhető. Egyes iratcsoportokban - törvényi rendelkezések alapján - a kutatás korlátozott.

 Kutatási idő a Levéltárban

• kedd                9-15
• szerda             9-15
• csütörtök      12-16
• péntek            9-13

ADMINISZTRÁCIÓ

 Kutatótermi szabályzat
 Kérelem látogatói jegy kiadásához
 Kutatói nyilatkozat
 Levéltári másolatkészítés szabálya és díjszabása

SEGÉDLETEK

 Levéltári kiadványok
 Levéltári repertórium 1891 – 1999 (2004) 
 A dékáni hivatal iratainak tárgymutatója 1920 – 1948
 Vezető testületek napirendi pontjai 1948 – 1999

TÁBLÁZATOK, ADATÁZISOK

 A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam/ Akadémia beiratkozott hallgatói 1891 – 1920
 A Bécsi Exportakadémia beiratkozott hallgatói 1898 – 1920 

 IRATKEZELÉST VÉGZŐ EGYETEMI MUNKATÁRSAKNAK

 Iratselejtezési jegyzőkönyv (minta)
 Szervnyilvántartó lap

vissza

Utolsó frissítés: 2012.11.05.