Tantárgy adatlap

A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus bevezetést nyújt a közösségi döntések elméletébe, melyet más néven racionális döntések elméletének vagy politikai gazdaságtannak is szokás nevezni. Az elnevezéstől függetlenül a vizsgálat tárgya ugyanaz: a politikai intézmények és folyamatok közgazdaságtani eszközökkel való elemzése. A közösségi döntések alapvető témái mellett (mint a szavazás, a pártverseny, a bürokrácia, az érdekcsoportok vagy a járadékvadászat) olyan további – érdekesnek ígérkező – kérdések is terítékre kerülnek, mint a diktatúrák, a korrupció vagy a demokratikus átmenet. A kurzus analitikus modellek és esettanulmányok segítségével kíván mélyebb betekintést nyújtani a politika működésébe. A tárgy elvégzésével a hallgatók képessé válnak a gazdasági és politikai folyamatok összefüggéseinek feltárására, valamint arra, hogy megértsék és átlássák a szakterületükhöz kapcsolódó szabályozói, illetve érdekcsoporti döntések és cselekvések okait és dinamikáját. A tárgy különösen ajánlott azok számára, akiket érdekel a politika és a gazdaság kapcsolatrendszere, illetve akik további tanulmányaik során az intézményi, összehasonlító vagy politikai gazdaságtan területeire szeretnének szakosodni.

Évközi tanulmányi követelmények: A hallgatók a félév során beadandó feladatsorokat kapnak összesen 20 pontért.

Vizsgakövetelmény: A vizsgakövetelményt az órákon feldolgozott anyagok jelentik.

Az értékelés módszere: A hallgatók a félév során két dolgozatot írnak, az elsőt az első negyedév, a másodikat a második negyedév anyagából a 7. és az utolsó héten. Mindkét vizsgán 30-30, összesen 60 pont szerezhető, megajánlott jegyért. A negyedéves vizsgák nem ismételhetők, de a vizsgaidőszakban lehetőség van 60 pontért összevont vizsgát írni. További 20 pont szerezhető a beadandó feladatok megoldásáért, valamint a maximális 80 ponton felül plusz 5 pont szemináriumi aktivitásért. A foglalkozásokon való részvétel kötelező. A ponthatárok a következők: 0-39 pont: elégtelen (1), 40-49 pont: elégséges (2), 50-59 pont: közepes (3), 60-69 pont: jó (4), 70- pont: jeles (5).

Tananyag leírása: A kötelező irodalmakat * jelöli

1. hét Bevezetés, alapfeltevések, magánpiac vs. politikai piac
• *Tullock 1. fejezet, 3-16. o.
• Johnson, D. B.: A közösségi döntések elmélete. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 4. fejezet, 77-99. o.
2. hét Szavazási rendszerek
• *Mueller 4-5. és 24. fejezet, 67-127. és 582-596. o.
• *Tullock 2. fejezet, 17-28. o.
• Johnson 6. fejezet, 121-148. o.
3. hét Szavazók, pártok és pártverseny
• *Mueller 11. fejezet, 230-248. o.
• *Downs, A.: „Politikai cselekvés a demokráciában.” Közgazdasági Szemle, 9. sz., 1990. 993-1011. o.
• Hotelling, H.: ”Stability in Competition.” The Economic Journal, 39(153), 1929. 41-57. o.
• Johnson 5. és 9. fejezet, 100-120. és 174-201. o.
4. hét Járadékvadászat és érdekcsoportok
• *Mueller 15. és 20. fejezet, 333-358. és 472-500. o.
• *Tullock 4. fejezet, 43-52. o.
• *Olson, M.: ”A kollektív cselekvés logikája.” In: Lengyel, Gy. & Szántó, Z. (szerk.): A Gazdasági élet szociológiája. Aula Kiadó, Budapest, 1994. 79-98. o.
• Buchanan, J, M.: Piac, állam, alkotmányosság. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1992. (Buchanan) 71-82. o.
5. hét Bürokrácia. Alkotmányos közgazdaságtan
• *Mueller 16. és 26. fejezet, 359-385. o. és 615-642. o.
• *Tullock 5. fejezet, 53-62. o.
• *Buchanan, J. M.: ”The Domain of Constitutional Economics.” Constitutional Political Economy, 1. sz. 1990. 1-18. o.
• Buchanan, 185-207. o.
• Johnson 10. és 13. fejezet, 202-218. és 245-254. o.
6. hét Fiskális föderalizmus
• *Mueller 10. fejezet, 209-229. o.
• *Szalai, Á.: „Fiskális föderalizmus. Áttekintés.” Közgazdasági Szemle, 5. sz., 2002. 424-440. o.
• *Tullock 7. fejezet, 71-79. o.
7. hét Negyedéves vizsgadolgozat
8. hét Újraelosztás és célzott transzferek demokráciában
• *Acemoglu 4. fejezet, 89-117. o.
9. hét Patrónusok, kliensek és korrupció
• *Kitschelt, H. és S. I. Wilkinson (szerk.): Patrons, Clients, and Policies. Patterns of Democratic Accountability and Political Competition. Cambridge University Press, Cambridge, 2007. 1-50. o.
• *Shleifer, A. & R. W. Vishny: ”Corruption.” The Quarterly Journal of Economics, Vol. 108, No. 3. (1993), 599-617. o.
• Mbaku, J. M.: ”Corruption and Rent-Seeking.” In: Borner, S. & Paldam, M. (ed.): The Political Dimension of Economic Growth : Proceedings of the IEA Conference Held in San Josâe, Costa Rica I.E.A. Conference Volume ; No. 119, 193-211. o.
10. hét Diktatórikus politika
• *Mueller 18. fejezet, 406-426. o.
• *Linz, J.: Totalitarian and authoritarian regimes. Lynne Rienner Publishers, Boulder, 2000. 49-75. o.
• *Wintrobe, R.: The political economy of dictatorship. Cambridge University Press, Cambridge, 1998. 20-42. és 127-162. o.
11. hét Elkötelezettségi problémák és ígéretek: a diktatúra modelljei
• *Acemoglu 5. fejezet, 118-172. o.
• *Brough, W. T. és M. S. Kimenyi: ”On the Inefficient Extraction of Rents by Dictators.” Public Choice, Vol. 48, 1986. 37-48. o.
12. hét Politikai reformok
• *Przeworski, A.: Democracy and the market: political and economic reforms in Eastern Europe and Latin America. Cambridge University Press, Cambridge, 1991. 51-99 és 136-187. o.
• *Hellman, J. S.: ”Winners Take All: The Politics of Partial Reform in Postcommunist Transitions.” World Politics, Vol. 50, No. 2, 1998, 203-234. o.
13. hét Demokratizálódás, puccsok és konszolidáció: az átmenet modelljei
• *Acemoglu 6-7. fejezet, 173-253. o.
14. hét Félév végi vizsgadolgozat

Órarendi beosztás: Neptun szerint.

Kompetencia leírása: 

Félévközi ellenőrzések: Beadandó feladatok.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: 

Szak neve: 

Irodalomjegyzék:
Kötelező irodalom:

• Mueller, D. C.: Public Choice III. Cambridge University Press, Cambridge, 2003. (a továbbiakban: Mueller)
• Tullock, G., A. Seldon, és G. L. Brady: Government Failure. A Primer in Public Choice. Cato Institute, Washington, 2005. (a továbbiakban: Tullock)
• Acemoglu, D. és J. A. Robinson: Economic Origins of Dictatorship and Democracy. Cambridge University Press, Cambridge, 2006. (a továbbiakban: Acemoglu)

Ajánlott irodalom: