Tantárgy adatlap

A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus keretében a hallgatók betekintést nyernek az intézményi közgazdaságtan alapjaiba. Ennek során többek között megismerkednek a tranzakciós költségek gazdaságtanával, a szerződések gazdaságtanával, a közösségi döntések elméletével, a kollektív cselekvés logikájával és a tulajdonjogok elméletével. A kurzus megismerteti a hallgatókat a legfontosabb gazdasági intézményekkel, a különböző tulajdonformákkal és koordinációs mechanizmusokkal. Külön hangsúlyt fektetünk a – gazdasági folyamatokat alapvetően meghatározó – piac, vállalat és állam intézményi elméletének bemutatására. A gazdasági rendszerek elemzése módszertanának bemutatása során kiemelten foglalkozunk Kornai János munkásságával.

Célunk, hogy az elméleti megalapozás mellett gyakorlati példákon keresztül világítsuk meg a hallgatóknak az intézményi közgazdaságtan fogalomrendszerét és módszertanát, hozzájárulva, hogy ezen ismereteket szűkebb szakterületükön (így például a menedzsment tudományok, szociológia, politológia területén) is képesek legyenek alkalmazni.

Az Intézményi közgazdaságtan kurzus a hallgatókkal való interaktív vitákon keresztül kitágítjuk nézőpontot, és gyakorlati példákon illusztrálva kitérünk többek között olyan kérdésekre, hogy:
- a szabályozási, valamint a kulturális háttér miként befolyásolja a gazdasági szereplők viselkedését?
- miért vásárolják fel vetélytársaikat, vagy beszállítóikat a vállalatok, vagy miért jönnek létre olyan vállalatok, amelyek már-már alig végeznek önálló tevékenységet, mindent a piacról szereznek be?
- miért viselkednek a vállalatok és azok vezetői akár radikálisan különbözőképpen a különböző kultúrával rendelkező országokban?
- miért korrupt sok közép-kelet-európai ország és miként lehet fellépni a korrupcióval szemben?
- a magántulajdon miért ösztönözheti jobban az innovációt, mint a közösségi tulajdon?
- miért van szükség az államra a gazdasági rend megszilárdításához, a szerződések, illetve szabályok kikényszerítéséhez?
- máskor pedig szövevényes szervezeti háttere miatt miért lehet teljesen alkalmatlan arra az állam, hogy a piac helyébe lépjen?

Évközi tanulmányi követelmények: A tantárgy teljesítésének feltétele a szemináriumokon való részvétel és az aktív órai munka. Az a hallgató, aki háromnál többször hiányzik, nem kaphat aláírást a félév során, s így nem teljesíti a tárgyat.

A hallgatók a 7. és a 13. héten negyedéves zárthelyi dolgozatot írnak az óra időpontjában. A zárthelyi dolgozatok közül legfeljebb az egyik pótolható, kizárólag orvosi igazolással, akkor, ha a hallgató nem merítette ki a maximális hiányzási lehetőségeit. A dolgozatok pótlására vagy javítására ezen kívül nincs lehetőség. A zárthelyi dolgozatokban a kötelező irodalom és a szemináriumokon elhangzó anyag kerül számonkérésre.

Extra pontok: cikkfeldolgozás (max 30 pont)
A hallgatóknak a szorgalmi időszakban lehetőségük van arra, hogy plusz pontért feldolgozzák az adott hétre kijelölt forrásokat. A cikkfeldolgozásokkal egyenként 3 pont szerezhető. A cikkfeldolgozásokat minden esetben az adott heti szemináriumot megelőző éjszaka éjfélig kell feltölteni a Moodle-be. A cikkfeldolgozásokat a határidő lejárta után feltölteni, utólag pótolni nem lehet. A cikkfeldolgozásokat word formátumban kell leadni, elvárt terjedelmük 500-1000 szó, s a hallgatóknak az alábbi kérdésekre kell válaszolniuk bennük:
- Mi mellett érvel a szerző a cikkben?
- Melyek a legfontosabb összefüggések, amivel az állításait igazolja?
- Kapcsolódik-e a szöveg valamilyen módon más - akár intézményi gazdaságtani, akár egyéb - olvasmányaihoz?
- Mennyire meggyőző az Ön számára a szöveg, és miért? Tud vitatkozni a szerző gondolataival?
Amennyiben kettő vagy több hallgató esetén nagyfokú tartalmi és/vagy szövegbeli egyezés fedezhető fel a cikkfeldolgozásában, úgy a szemináriumvezetőnek lehetősége van visszautasítani az egyező dokumentumokat.

Vizsgakövetelmény: Tekintettel arra, hogy a tárgy gyakorlati jegyes, a szorgalmi időszakban szerzett jegy javítására a vizsgaidőszakban nincs lehetőség.

Az értékelés módszere: A megszerzett pontok alapján a hallgatók az alábbiak szerint kapnak érdemjegyet:
- 0-50 pont: elégtelen (1)
- 51-62 pont: elégséges (2)
- 63-75 pont: közepes (3)
- 76-87 pont: jó (4)
- 88-100 pont: jeles (5)

Tananyag leírása: Heti témák és a hozzájuk kapcsolódó irodalmak [K: kötelező; A: ajánlott]
1. Bemutatkozás, tematika, követelmények ismertetése. A neoklasszikus közgazdaságtantól az intézményi iskolákig. [K: Szabó (szerk.); A: Szabó, 2003]
2. Az intézményi közgazdaságtanról általában. Formális és informális intézmények. Az intézmények változása, fejlődése. [K: Szabó (szerk.); A: North, 2010; Hodgson, 2006]
3. Viselkedési jellemzők: korlátozott racionalitás, opportunizmus, bizalom. [K: Szabó (szerk.); Golovics,2015; A: Győrffy, 2012; Simon, 1982; Williamson, 1985, 2. fej.; Williamson, 2007]
4. A tranzakciós költségek. [K: Coase, 2004a; A: Furubotn – Richter, 2005]
5. A tulajdonjogok elmélete. [K: Szabó (szerk.); A: Coase, 2004b; Pejovich, 1992]
6. A szerződések gazdaságtana. [K: Szabó (szerk.); A: Williamson, 2007]
7. A piac. [K: Szabó (szerk.); A: Hayek, 1995]
8. A vállalat. [K: Szabó (szerk.); A: Hart, 2006]
9. Az állam. [K: Szabó (szerk.); A: Acemoglu-Robinson, 2013]
10. Az érdekcsoportok elmélete. A kollektív cselekvés logikája. [K: Szabó (szerk.); A: Olson, 1997]
11. A közösségi döntések elmélete. [K: Szabó (szerk.); A: Downs, 1990; Tullock, 2005]
12. Az intézmények gazdasági rendszerré szerveződése. [K: Szabó (szerk.); A: Farkas, 2011]
13. A rendszerparadigma. [K: Kornai, 1999; A: Kornai, 2011]

Órarendi beosztás: A félév aktuális szemináriumai a hozzájuk kapcsolódó időpontokkal és oktatókkal a Neptunban érhetők el.

Kompetencia leírása: Az intézmények (szabályok, s az azok működését támogató/kényszerítő eszközök) és a gazdasági folyamatok, valamint döntések összefüggéseinek a felismerése, a vonatkozó elemzőképesség kialakulása, az elmélet és a gyakorlat (szabályozás) hatékony összekötésének a képessége fejlődik a kurzuson tanultak által. Segíti az eligazodást az azonos gazdasági problémákra adott eltérő és az eltérő problémákra adott azonos/hasonló válaszok megértésének s kérdéseiben.

Félévközi ellenőrzések: A tantárgy teljesítésének feltétele a szemináriumokon való részvétel és az aktív órai munka. Az a hallgató, aki háromnál többször hiányzik, nem kaphat aláírást a félév során, s így nem teljesíti a tárgyat.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: Extra pontok: cikkfeldolgozás (max 30 pont)
A hallgatóknak a szorgalmi időszakban lehetőségük van arra, hogy plusz pontért feldolgozzák az adott hétre kijelölt forrásokat. A cikkfeldolgozásokkal egyenként 3 pont szerezhető. A cikkfeldolgozásokat minden esetben az adott heti szemináriumot megelőző éjszaka éjfélig kell feltölteni a Moodle-be. A cikkfeldolgozásokat a határidő lejárta után feltölteni, utólag pótolni nem lehet. A cikkfeldolgozásokat word formátumban kell leadni, elvárt terjedelmük 500-1000 szó, s a hallgatóknak az alábbi kérdésekre kell válaszolniuk bennük:
- Mi mellett érvel a szerző a cikkben?
- Melyek a legfontosabb összefüggések, amivel az állításait igazolja?
- Kapcsolódik-e a szöveg valamilyen módon más - akár intézményi gazdaságtani, akár egyéb - olvasmányaihoz?
- Mennyire meggyőző az Ön számára a szöveg, és miért? Tud vitatkozni a szerző gondolataival?
Amennyiben kettő vagy több hallgató esetén nagyfokú tartalmi és/vagy szövegbeli egyezés fedezhető fel a cikkfeldolgozásában, úgy a szemináriumvezetőnek lehetősége van visszautasítani az egyező dokumentumokat.

Szak neve: Gazdálkodástudományi Kar: minden alapszak, Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar: minden alapszak

Irodalomjegyzék:
Kötelező irodalom:

• Szabó Katalin (szerk.): Intézményi közgazdaságtan. Jegyzet, letölthető a Moodle rendszerből
• Coase, R. H. (2004a): A vállalat természete. In: Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 53-83.
• Golovics József (2015): Korlátozott racionalitás és altruizmus. Behaviorizmus a közgazdaság-tudományban. Hitelintézeti Szemle, Vol. 14. No. 2. pp. 158-172.
• Kornai János (1999): A rendszerparadigma. Közgazdasági Szemle, Vol. 46. No. 7-8. pp. 585-599.

Ajánlott irodalom:

• Acemoglu, D. – Robinson, J. A. (2013): Miért buknak el a nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete. HVG, Budapest.
• Coase, R. H. (2004b). A társadalmi költség problémája. Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 137-214.
• Downs, A. (1990): Politikai cselekvés a demokráciában: egy racionális modell. Közgazdasági Szemle, Vol. 38. No. 9. p.. 993-1011.
• Farkas Beáta (2011): A közép-kelet-európai piacgazdaságok fejlődési lehetőségei az Európai Unióban. Közgazdasági Szemle, Vol. 58. No. 5. pp. 412-429.
• Furubotn, E. G. – Richter, R. (2005): Institutions and Economic Theory. The Contribution of the New Institutional Economics. The University of Michigan Press, Ann Arbor.
• Győrffy Dóra (2012): Intézményi bizalom és a döntések időhorizontja. Közgazdasági Szemle, Vol. 59. No. 4. pp. 412-425.
• Hayek, F. A. (1995): A társadalmi tudás hasznosítása. In:Hayek, F. A..: Piac és szabadság. KJK, Budapest, pp. 241-252.
• Hart, O. (2006): Vállalatok, szerződések és tőkeszerkezet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
• Hodgson, G. M. (2006): What Are Institutions? Journal of Economic Issues, Vol. 40. No.1. pp. 1-25.
• Kornai János (2011) Gondolatok a kapitalizmusról. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• North, D. C. (2010): Intézmények, intézményi változás és gazdasági teljesítmény. Helikon, Budapest.
• Olson, M. (1997): A kollektív cselekvés logikája: közjavak és csoportelmélet. Osiris Kiadó, Budapest.
• Pejovich, S. (1992): A tulajdonjogok közgazdaságtana. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest
• Simon, H. A. (1982). Korlátozott racionalitás. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest.
• Szabó Katalin (2003): Az új intézményi iskola, avagy összefér-e a tudományos szigor a társadalmi relevaciával? In: Bekker Zsuzsa (szerk.): Tantörténet és közgazdaságtudomány. Aula Kiadó, Budapest, p. 356-386.
• Tullock, G. (2005): The Theory of Public Choice. In: Tullock, G. – Seldon, A. – Brady, G. L. (szerk.): Government Failure. A Primer in Public Choice. Cato Institute, Washington, pp. 3-79.
• Williamson, O. E. (1985): The Economic Institutions of Capitalism. Firms, Markets, Relational Contracting. Free Press, New York. (Kijelölt részek)
• Williamson, O. E. (2007): A tranzakciós költségek gazdaságtana: a szerződéses kapcsolatok irányítása. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, Vol. 2. No. 2. pp. 235-255.