Tantárgy adatlap

A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus keretében a hallgatók betekintést nyernek az intézményi közgazdaságtanba. Ennek során többek között megismerkednek a tranzakciós költségek gazdaságtanával, a szerződések gazdaságtanával, a közösségi döntések elméletével, a kollektív cselekvés logikájával és a tulajdonjogok elméletével. A kurzus megismerteti a hallgatókat a legfontosabb gazdasági intézményekkel, a különböző tulajdonformákkal és koordinációs mechanizmusokkal. Külön hangsúlyt fektetünk a – gazdasági folyamatokat alapvetően meghatározó – piac, vállalat és állam intézményi elméletének bemutatására. A kurzus zárásaként az intézmények gazdasági rendszerré szerveződésével is foglalkozunk.

Célunk, hogy az elméleti megalapozás mellett gyakorlati példákon keresztül világítsuk meg a hallgatóknak az intézményi közgazdaságtan fogalomrendszerét és módszertanát, hozzájárulva, hogy ezen ismereteket szűkebb szakterületükön is képesek legyenek alkalmazni.

Évközi tanulmányi követelmények: Az eltérő kreditérték miatt az AK valamint a HR és GPM szakokon a követelmények eltérőek.

HR és GPM:
- A hallgatóknak lehetőségük van negyedéves zárthelyi dolgozatot írni a 8. héten.
- A hallgatóknak a szorgalmi időszakban lehetőségük van arra, hogy plusz pontért feldolgozzák az adott hétre kijelölt forrásokat. A cikkfeldolgozásokkal egyenként 3 pont szerezhető. A cikkfeldolgozásokat minden esetben az adott heti szemináriumot megelőző éjszaka éjfélig kell feltölteni a Moodle-be. A cikkfeldolgozásokat a határidő lejárta után feltölteni, utólag pótolni nem lehetséges. A cikkfeldolgozásokat word formátumban kell leadni, elvárt terjedelmük 500-1000 szó, s a hallgatóknak az alábbi kérdésekre kell válaszolniuk bennük: i) Mi mellett érvel a szerző a cikkben? ii) Melyek a legfontosabb összefüggések, amivel az állításait igazolja? iii) Kapcsolódik-e a szöveg valamilyen módon más - akár intézményi gazdaságtani, akár egyéb - olvasmányaihoz? iv) Mennyire meggyőző az Ön számára a szöveg, és miért?
Amennyiben kettő vagy több hallgató esetén nagyfokú tartalmi és/vagy szövegbeli egyezés fedezhető fel a cikkfeldolgozásában, úgy a szemináriumvezetőnek lehetősége van visszautasítani az egyező dokumentumokat.

AK:
Évközi munka: 30 pont
Szorgalmi időszakban a hallgatók hármas csoportokba tömörülnek, s a tematikában kijelölt menetrend szerint csoportos házi feladatokat adnak le. A félév során összesen 8 házi feladat kiadására kerül sor, egyenként 5 pontért, ezekből a csoportok preferenciáik szerint választhatnak, hogy melyik 6 adják le a maximálisan megszerezhető 30 ponthoz. Amennyiben ezt 6 feladatból nem érik el, lehetőségük van a félévben még fennmaradó feladatok elkészítésére is. A házi feladatok három típusra oszthatók: i) levezetés és számolás; ii) adatelemzés; iii) esetelemzés.
Extra pontok: cikkfeldolgozás (max 70 pont)
A hallgatóknak a szorgalmi időszakban lehetőségük van arra, hogy önálló munkával plusz pontért feldolgozzák az adott hétre kijelölt forrásokat. A cikkfeldolgozásokkal egyenként 10 pont szerezhető. A cikkfeldolgozásokat minden esetben az adott heti szemináriumot megelőző éjszaka éjfélig kell feltölteni a Moodle-be. A cikkfeldolgozásokat a határidő lejárta után feltölteni, utólag pótolni nem lehetséges. A cikkfeldolgozásokat word formátumba kell leadni, terjedelmük 6-10.000 karakter, amely 2 részből áll: i) a cikk tartalmának összefoglalása 5-7.000 karakterben; ii) vélemény, kritika, gyakorlati példa vagy alkalmazás írása a cikk tartalmához 1-3.000 karakterben. E két rész minősége 50-50%-kal esik latba a cikkfeldolgozások értékelésekor.
Amennyiben kettő vagy több hallgató esetén nagyfokú tartalmi és/vagy szövegbeli egyezés fedezhető fel a cikkfeldolgozásában, úgy a szemináriumvezetőnek lehetősége van visszautasítani az egyező dokumentumokat.
Megajánlott jegy:
A hallgatók a házi feladatok és a cikkfeldolgozások pontszámai alapján megajánlott jegyet kaphatnak. Amennyiben valaki nem szerez megajánlott jegyet vagy azt nem fogadja el, a cikkfeldolgozásokkal szerzett extra pontokat tovább viheti a vizsgára abban az esetben, ha a házi feladatokkal is szerzett legalább 16 pontot. Az, aki a házi feladatokkal kevesebb, mint 16 pontot szerzett, az extra pontokat nem, csak a házi feladatokkal szerzett pontokat viszi tovább a vizsgára.

Vizsgakövetelmény: Az eltérő kreditérték miatt az AK valamint a HR és GPM szakokon a követelmények eltérőek.

HR és GPM:
Az érdemjegyet az alábbi módokon szerezhetik a hallgatók:
1. Zárthelyi dolgozatok: két negyedéves dolgozat (2x50 pont)
A hallgatók a 8. héten külön időpontban negyedéves zárthelyi dolgozatot írnak az első 7 hét anyagából. A második negyedéves dolgozat megírására a vizsgaidőszak első hetében kerül sor. A zárthelyi dolgozatok során a kötelező irodalom és a szemináriumokon elhangzó anyag kerül számonkérésre.
2. Összevont dolgozat a vizsgaidőszakban (100 pont)
Amennyiben a hallgató nem írja meg a negyedéves zárthelyi dolgozatokat, vagy az azzal szerzett érdemjegyén javítani kíván, akkor a vizsgaidőszakban összevont dolgozatot írhat a teljes félév anyagából.

AK:
Vizsga (70 pont)
A hallgatók a vizsgaidőszakban írásbeli vizsgát tesznek a kötelező tananyagból és a szemináriumokon tanultakból.
Megajánlott jegy: A hallgatók a házi feladatok és a cikkfeldolgozások pontszámai alapján megajánlott jegyet kaphatnak. Amennyiben valaki nem szerez megajánlott jegyet vagy azt nem fogadja el, a cikkfeldolgozásokkal szerzett extra pontokat tovább viheti a vizsgára abban az esetben, ha a házi feladatokkal is szerzett legalább 16 pontot. Az, aki a házi feladatokkal kevesebb, mint 16 pontot szerzett, az extra pontokat nem, csak a házi feladatokkal szerzett pontokat viszi tovább a vizsgára.

Az értékelés módszere: A megszerzett pontok alapján a hallgatók az alábbiak szerint kapnak érdemjegyet:
- 0-50 pont: elégtelen (1)
- 51-62 pont: elégséges (2)
- 63-75 pont: közepes (3)
- 76-88 pont: jó (4)
- 89-100 pont: jeles (5)

Tananyag leírása: 2017/2018 ősz, AK:

1. hét: Bemutatkozás, tematika, követelmények ismertetése. A neoklasszikus közgazdaságtantól az intézményi iskolákig
- Kötelező irodalom: Jegyzet (Szabó)
- Ajánlott irodalom: Szabó, 2003

2. hét: Formális és informális intézmények. Az intézmények változása, fejlődése
- Kötelező irodalom: Jegyzet (Székely-Doby – Rosta; Győrffy)
- Ajánlott irodalom: North, 2010; Hodgson, 2006
- Cikkfeldolgozás: North, D. C. (2010): Intézmények, intézményi változás és gazdasági teljesítmény. Helikon, Budapest. 1. fejezet, 13-26. o.

3. hét: Viselkedési előfeltevések: korlátozott racionalitás, opportunizmus
- Kötelező irodalom: Golovics, 2015; North, 2010, 3. fejezet
- Ajánlott irodalom: Simon, 1982; Williamson, 1985, 2. fejezet
- Cikkfeldolgozás: Simon, H. (2011): A döntéshozatal elméletei a közgazdaságtanban és a viselkedéstudományokban. In: Szántó Richárd – Wimmer Ágnes – Zoltayné Paprika Zita (szerk.).: Döntéseink csapdájában. Viselkedéstudományi megközelítés a döntéselméletban. Alinea Kiadó, Budapest. 39-90. o.
- Házi feladat (levezetés és számolás): Vállalati finanszírozás aszimmetrikus információ és opportunizus mellett

4. hét: Bizalom
- Kötelező irodalom: Jegyzet (Győrffy)
- Ajánlott irodalom: Győrffy, 2012
- Cikkfeldolgozás: Győrffy Dóra (2012): Intézményi bizalom és a döntések időhorizontja. Közgazdasági Szemle, 59(4), 412-425.
- Házi feladat (adatelemzés): Az intézményi bizalom szerepe az egyéni döntésekben

5. hét: A tranzakciós költségek
- Kötelező irodalom: Coase, 2004a; North, 2010, 4. fejezet
- Ajánlott irodalom: Furubotn – Richter, 2005, 2. fejezet
- Cikkfeldolgozás: Coase, R. H. (2004a): A vállalat természete. In: Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 53-83. o.

6. hét: A tulajdonjogok elmélete
- Kötelező irodalom: Jegyzet (Veres-Golovics)
- Ajánlott irodalom: Coase, 2004b; Pejovich, 1992
- Cikkfeldolgozás: Demsetz, Harold (1984). A tulajdonjog új elméletének alapjairól. In:
Harmathy Attila – Sajó András (szerk): A jog gazdasági elemzése. KJK, Budapest, 141-154. o.
- Házi feladat (esetelemzés): A dohányzásról szóló szabályozás szigorítása Magyarországon

7. hét: A szerződések gazdaságtana
- Kötelező irodalom: Jegyzet (Ádám)
- Ajánlott irodalom: Williamson, 2007; Hart – Moore, 1999
- Cikkfeldolgozás: Williamson, O. E. (2007): A tranzakciós költségek gazdaságtana: a szerződéses kapcsolatok irányítása. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, 2(2), 235-255.
- Házi feladat (számolás és levezetés): Kiszervezési döntés meghozatala tranzakciós költségek mellett

8. hét: A piac
- Kötelező irodalom: Jegyzet (Horváth)
- Ajánlott irodalom: Furubotn – Richter 7. fejezet, 2005; Hayek, 1995; Kapás, 2003
- Cikkfeldolgozás: Hayek, F. A. (1995): A társadalmi tudás hasznosítása. In: Hayek, F. A..: Piac és szabadság. KJK, Budapest, 241-252. o.

9. hét: A vállalat
- Kötelező irodalom: Jegyzet (Szabó)
- Ajánlott irodalom: Hart, 2006
- Cikkfeldolgozás: Hart, O. (2006): Vállalatok, szerződések és tőkeszerkezet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 1. fejezet, 27-42. o.

10. hét: Az állam
- Kötelező irodalom: Jegyzet (Gedeon)
- Ajánlott irodalom: Acemoglu – Robinson, 2013
- Cikkfeldolgozás: Acemoglu, D. – Robinson, J. A. (2013): Miért buknak el a nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete. HVG, Budapest. 3. fejezet, 54-72. o.
- Házi feladat (adatelemzés): Az intézmények szerepe a gazdasági fejlettségben

11. hét: Az érdekcsoportok elmélete
- Kötelező irodalom: Jegyzet (Gedeon)
- Ajánlott irodalom: Olson, 1997
- Cikkfeldolgozás: Olson, M. (1997): A kollektív cselekvés logikája: közjavak és csoportelmélet. Osiris Kiadó, Budapest. 1. fejezet
- Házi feladat (levezetés és számolás): A kollektív cselekvés megvalósulásának kérdése

12. hét: Közösségi döntések elmélete 1.
- Kötelező irodalom: Jegyzet (Golovics)
- Ajánlott irodalom: Downs, 1990; Tullock, 2005
- Cikkfeldolgozás: Buchanan, J. M. (1992): A közösségi választás nézőpontja. In: Buchanan, J. M.: Piac, állam, alkotmányosság. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 29-38. o.
- Házi feladat (esetelemzés): A magyar férfi vízilabda válogatott szövetségi kapitányának megválasztása

13. hét: Közösségi döntések elmélete 2.
- Kötelező irodalom: Jegyzet (Golovics)
- Ajánlott irodalom: Downs, 1990; Tullock, 2005
- Cikkfeldolgozás: Downs, A. (1990): Politikai cselekvés a demokráciában: egy racionális modell. Közgazdasági Szemle, 38(9), 993-1011.
- Házi feladat (adatelemzés): Választói preferenciák és pártok helyezkedése

Órarendi beosztás: Az aktuális félévi órarendi beosztás a Neptunban érhető el.

Kompetencia leírása: Az intézmények (szabályok, s az azok működését támogató/kényszerítő eszközök) és a gazdasági folyamatok, valamint döntések összefüggéseinek a felismerése, a vonatkozó elemzőképesség kialakulása, az elmélet és a gyakorlat (szabályozás) hatékony összekötésének a képessége fejlődik a kurzuson tanultak által. Segíti az eligazodást az azonos gazdasági problémákra adott eltérő és az eltérő problémákra adott azonos/hasonló válaszok megértésének a kérdéseiben.

Félévközi ellenőrzések: A tantárgy teljesítésének feltétele a szemináriumokon való részvétel és az aktív órai munka. Az a hallgató, aki háromnál többször hiányzik, nem kaphat aláírást a félév során, s így nem teljesíti a tárgyat.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: A hallgatók a szorgalmi időszakban esetelemzéseket és cikkfeldolgozásokat készítenek/készíthetnek a fent részletezettek szerint.

Szak neve: Alkalmazott közgazdaságtan (ősz)
Emberi erőforrások (tavasz)
Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés (tavasz)

Irodalomjegyzék:
Kötelező irodalom:

• Szabó Katalin (szerk.): Intézményi közgazdaságtan. Jegyzet, letölthető a Moodle rendszerből
• Coase, R. H. (2004a): A vállalat természete. In: Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 53-83.
• Golovics József (2015): Korlátozott racionalitás és altruizmus. Behaviorizmus a közgazdaság-tudományban. Hitelintézeti Szemle, Vol. 14. No. 2. pp. 158-172.
• North, D. C. (2010): Intézmények, intézményi változás és gazdasági teljesítmény. Helikon, Budapest. (Kijelölt részek)

Ajánlott irodalom:

• Acemoglu, D. – Robinson, J. A. (2013): Miért buknak el a nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete. HVG, Budapest.
• Coase, R. H. (2004b). A társadalmi költség problémája. Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 137-214.
• Downs, A. (1990): Politikai cselekvés a demokráciában: egy racionális modell. Közgazdasági Szemle, Vol. 38. No. 9. p.. 993-1011.
• Farkas Beáta (2011): A közép-kelet-európai piacgazdaságok fejlődési lehetőségei az Európai Unióban. Közgazdasági Szemle, Vol. 58. No. 5. pp. 412-429.
• Furubotn, E. G. – Richter, R. (2005): Institutions and Economic Theory. The Contribution of the New Institutional Economics. The University of Michigan Press, Ann Arbor.
• Győrffy Dóra (2012): Intézményi bizalom és a döntések időhorizontja. Közgazdasági Szemle, Vol. 59. No. 4. pp. 412-425.
• Hayek, F. A. (1995): A társadalmi tudás hasznosítása. In:Hayek, F. A..: Piac és szabadság. KJK, Budapest, pp. 241-252.
• Hart, O. (2006): Vállalatok, szerződések és tőkeszerkezet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
• Hodgson, G. M. (2006): What Are Institutions? Journal of Economic Issues, Vol. 40. No.1. pp. 1-25.
• Kornai János (2011) Gondolatok a kapitalizmusról. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• North, D. C. (2010): Intézmények, intézményi változás és gazdasági teljesítmény. Helikon, Budapest.
• Olson, M. (1997): A kollektív cselekvés logikája: közjavak és csoportelmélet. Osiris Kiadó, Budapest.
• Pejovich, S. (1992): A tulajdonjogok közgazdaságtana. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest
• Simon, H. A. (1982). Korlátozott racionalitás. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest.
• Szabó Katalin (2003): Az új intézményi iskola, avagy összefér-e a tudományos szigor a társadalmi relevaciával? In: Bekker Zsuzsa (szerk.): Tantörténet és közgazdaságtudomány. Aula Kiadó, Budapest, p. 356-386.
• Tullock, G. (2005): The Theory of Public Choice. In: Tullock, G. – Seldon, A. – Brady, G. L. (szerk.): Government Failure. A Primer in Public Choice. Cato Institute, Washington, pp. 3-79.
• Williamson, O. E. (1985): The Economic Institutions of Capitalism. Firms, Markets, Relational Contracting. Free Press, New York. (Kijelölt részek)
• Williamson, O. E. (2007): A tranzakciós költségek gazdaságtana: a szerződéses kapcsolatok irányítása. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, Vol. 2. No. 2. pp. 235-255.